Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Orbán Viktor a Fidesz-KDNP frakció kihelyezett ülésén Debrecenben azt mondta: a járvány és a bevándorlás mellett a legnagyobb veszély, ami fenyegeti az országot, az az, ha Gyurcsány újra a hatalom közelébe kerül. A Magyar Nemzet tudósítása szerint a képviselők minden eddiginél jobban várták a miniszterelnök beszédét, aki az egyik legszenvedélyesebb előadását tartotta.
Orbán Viktor összegzése szerint az elmúlt egy évben súlyos nemzetközi válság volt, nem csak egészségügyi de gazdasági is, mely súlyosan érintette a családokat, szétzúzta a hagyományos emberi kapcsolatokat.
Egyszerre volt tehát egészségügyi, gazdasági és szociális válság.
Orbán beszédének egyik legpikánsabb része a résztvevők szerint az volt, amikor a Fidesz elnöke a közelgő választások kapcsán útba igazította a képviselőket és harcra szólította társait - írja a Magyar Nemzet. A miniszterelnök szerint a kampányban
ELÉG, HA AZ IGAZAT MONDJÁK A JELÖLTEK, AMI NEM MÁS, MINT HOGY VALÓJÁBAN A GYURCSÁNY A FŐNÖK, Ő AZ IGAZI ELLENFÉL, KARÁCSONY ÉS A TÖBBIEK CSAK EPIZÓDSZEREPLŐK.
„Gyurcsány osztja a szerepeket, az ő kezében van minden, ezt ne felejtsétek el! Mi tudjuk az igazságot, de azt mindenkinek meg kell tudnia! – idézte a mondatot a Magyar Nemzet egyik forrása.
Miután vége a tavaszi parlamenti ülésszaknak, a Fidesz frakció értékelte a mögöttük hagyott időszakot, illetve Orbán Viktor pártelnökként kijelölte a fő irányokat, amelyek a legfontosabb kérdések lesznek az elkövetkezendő időszakban, illetve a választási kampányban
- minderről már Deák Dániel beszélt az Origónak. A XXI. Század Intézet elemzője szerint a 2022-es parlamenti választás közeledtével a nyár idén sem számít majd politikai uborkaszezonnak, ősszel pedig már mindenképpen intenzív kampányra lehet majd számítani, amelynek fő témái az illegális migráció, a járvány időszakában fontos gazdasági válságállóság és a Gyurcsány Ferenc jelentette veszélyek lesznek.
A kormány továbbá több fontos kérdésben is megkérdezi a magyarok véleményét a legújabb nemzeti konzultáció során, így a nyár során több ügyben is dönthetnek az emberek.
Deák Dániel szerint az egyik fontos kérdés az illegális bevándorlás. Az Unió határaihoz érkező illegális migránsok száma alapján könnyen elképzelhető, hogy hamarosan megismétlődik a 2015-ös migrációs hullám, hiszen utoljára 2014-ben volt ekkora nyomás Európa, így Magyarország határainál.
Ennek hatására a dél-európai országok, amelyek közül többnek is bevándorláspárti kormánya van, ismét felvetik majd az uniós viták során a kötelező kvóták ötletét, így megindulnak a már 2015 óta megszokott bevándorlásügyi viták is az Európai Unióban.
Magyarország álláspontja világos ebben a kérdésben: nem szabad beengedni az illegális bevándorlókat a kontinensre, hiszen ha egyszer bejönnek, akkor már nagyon nehéz később őket kitoloncolni – tette hozzá. Ezt támasztja alá az is, hogy Ylva Johansson belügyi uniós biztos áprilisban például elismerte: megbukott az EU illegális migránsok kitoloncolására vonatkozó eddigi terve, hiszen mindössze egyharmada tér vissza a származási országába azoknak a migránsoknak, akiknek a tagállami hatóságok visszautasítják a menedékkérelmét, és nekik is kevesebb mint egyharmaduk teszi ezt önszántából.
Ráadásul a kiutasítások komoly összegekbe kerülnek: az Európai Parlament kutatószolgálatának számításai szerint a kitoloncolás – vagyis mikor a visszautasított menedékkérőt akarata ellenére visznek vissza a származási országába – átlagosan 3414 euróba kerül, ha az EU területéről, és körülbelül 2500 euróba, ha egy tranzitországból hajtják végre.
2015-höz képest szerencsére több partnere is lett Magyarországban ebben a kérdésben, így a nemzeti konzultáción kapott újabb felhatalmazás mellett az uniós szövetségesekre is számíthat a kormány a bevándorlásügyi viták során – tette hozzá.
A koronavírus-járvány komoly egészségügyi, gazdasági és társadalmi problémákat eredményezett Európában, a magyar gazdaság ugyanakkor válságállónak bizonyult, a kormány célja az, hogy a helyreállítási versenyben Magyarország javítani tudjon a pozícióján a nagy nyugat-európai országokhoz képest.
Erre minden esély megvan, hiszen már idén visszatér a magyar gazdaság a válság előtti szintre. Fontos, hogy a helyreállítással és az újraindítással kapcsolatos kérdésekről is megkérdezik az emberek véleményét a nemzeti konzultáció során, így ezek mögött az adócsökkentő lépések mögött is komoly társadalmi támogatottság állhat majd – mondta az elemző. A jobboldal adócsökkentéseivel szemben a baloldal megszorításokat és adóemeléseket szeretne.
Gyurcsány Ferenc például ésszerűtlenségnek nevezte a kormány adócsökkentéseit, egy DK-közeli közgazdász pedig egyenesen arról beszélt, hogy egy esetleges kormányváltást követően azonnal nagyszabású megszorítást kell végrehajtani.
De nem csak a szavak, hanem a tettek szintjén is az adóemelések és megszorítások politikáját képviselik a balliberális politikusok: a 2010 előtti balliberális kormányok számtalan adóemelést hajtottak végre, emellett a most körvonalazódó választási ígéreteikben is több adóemelési terv jelenik meg – mutatott rá a XXI. Század Intézet elemzője.
Orbán Viktor ezzel szemben már ellenzékben is folyamatosan adócsökkentést követelt, az elmúlt 11 évben pedig jelentősen csökkent a lakosság adóterhelése. Egyebek mellett ennek hatására csökkent a szegénység Magyarországon, nőtt az ország mozgástere, fehéredett és válságállóvá vált a gazdaság.
Ennek köszönhetően a magyar gazdaság készen állhat a járványok korszakára, amely több szakértő szerint is jellemezni fogja az előttünk álló időszakot.
A baloldal vezetője egyértelműen Gyurcsány Ferenc, aki előretolt bábként tekint Karácsony Gergelyre. A balliberális háttértárgyalások eredményei is a DK erős szerepét igazolják: várhatóan a legtöbb mandátumot szerző egyéni jelöltje a DK-nak lesz majd.
Ez komoly veszélyt jelent az országra nézve, hiszen Gyurcsány Ferenc és a mögötte álló szakmai stáb kiegészülve a többi balliberális párttal adóemelésekre és megszorításokra készül.
Emlékezetes, a kormányzásuk idején, a 2008-as gazdasági világválság során a már eleve legyengült állapotban lévő hazánk elsőként szorult nemzetközi hitelezők segítségére, és a mostani válságkezeléssel ellentétben nem támogatták a munkahelyteremtést, hanem megszorítócsomagok tucatjait vezették be, tovább mélyítve ezzel a gazdasági és társadalmi problémákon – mondta Deák Dániel.
2002 és 2010 között például nem volt egyetlen olyan év sem, amikor csökkent volna a munkanélküliség Magyarországon. 2002-ben csaknem 6 százalék volt az álláskeresők aránya, a 2008-as globális pénzügyi válságot megelőző évben már majdnem 8 százalék, 2010-ben pedig már jóval 10 százalék fölé nőtt az álláskeresők aránya.
Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is elkeserítően alakult: a 2010 előtti időszakban a magyaroknak kevesebb mint 60 százaléka dolgozott csupán.
Ezzel az adattal egyébként Európa szégyenpadjára kerültünk, hiszen még a kelet-európai országokban is alacsonynak számított ez a foglalkoztatottsági szint. Szintén jól mutatja, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzása idején rossz állapotban volt Magyarország, hogy a GDP-növekedés 2007-re gyakorlatilag megállt, majd a 2008-as világválság leginkább Magyarországot ütötte meg Európában: 7 százalékponttal esett vissza a gazdaság teljesítménye 2009-ben. Hazánk tehát már legyengült állapotban szembesült a válsággal, ráadásul ezt a rossz gazdasági teljesítményt is csak a kiugróan magas eladósodottsággal, államháztartási hiánnyal tudta a balliberális kormány fenntartani.
Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon így nem a veszteségeket minimalizálta, hanem a megszorítócsomagok sorozatával tovább mélyített a válságon. Ekkor szüntették meg például a 13. havi nyugdíjat, amelyet a hétfői bejelentés nyomán az Orbán-kormány fokozatosan ismét visszahoz.
Emellett emelkedett a szegények aránya, számos szociális támogatás, juttatás megszűnt vagy csökkent. Ráadásul a politikai érdekérvényesítő képessége is igen gyenge volt az országnak, az IMF és az Európai Unió gyakorlatilag mindenféle ellenállás nélkül képes volt érvényesíteni akaratát az országgal szemben – zárta szavait az elemző.
