Nagy Gergely Sándor, az állatkert igazgatója szerint a kapibarák, bár teljesen önállóvá csak egyéves korukra válnak, már pár naposan megismerkedtek a felnőttek szilárd táplálékával, és egyre nagyobb kíváncsisággal fedezik fel kifutójukat, ahol a látogatók is megtekinthetik őket. Érdekességként említette, hogy már az anyjuk is az intézmény saját, 2017-es szülöttje.
A Dél-Amerika nagy részének folyói, tavai és mocsarai környékén őshonos kapibara, más néven vízidisznó (Hydrochoerus hydrochaeris)
a föld legnagyobb termetű rágcsálója, a kifejlett egyedek akár 50-60 kilogrammot is nyomnak.
Mint arról a nevük is árulkodik, előszeretettel és ügyesen úsznak - lábujjaik között úszóhártya van -, a rájuk leselkedő ragadozók elől is a víz alá merülve bújnak el. Táplálékuk jelentős részét adják a vízinövények, de alkalomadtán a termesztett haszonnövényeket is megdézsmálják. Részben az ebből eredő ember-állat konfliktusok következtében kerültek fel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listájára - mondta a szakember.
Nagy Gergely Sándor hozzátette: a kapibarák jellemzően egy-egy domináns hím vezette 15-20 fős csapatokban élnek, amelyeken belül a nőstények egymás utódait is segítenek felnevelni. A kapibarák híresek arról, hogy társas természetük messze túlterjed a fajtársaikkal való kapcsolaton, és számos másik faj, akár madarak vagy majmok közelségét is megtűrik.
A debreceni állatkert társaskifutójában 2015 óta laknak kapibarák,
amelyek zavartalan harmóniában élnek együtt a dél-amerikai tapírokkal és a nemrég érkezett nagymarákkal - írta az igazgató.