Gyurcsány Ferenc a rezsicsökkentés eltörlésére és az adók emelésére készül

Hungarian Prime Minister Ferenc Gyurcsany answers questions at a press conference in the Munkacsy hall of the parliament building in Budapest on Febrary 3, 2009 after the first session of a new crisis prevention and management centre, consisting of several minsters and economic experts. The Hungarian currency hit an all-time low of around 300 forint per euro today, in line with general weakness among other emerging market currencies in the region. AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK (Photo by ATTILA KISBENEDEK / AFP)

Az elmúlt több mint 11 évben az Orbán-kormányok jelentősen csökkentették az adókat és a rezsit. Ez azért is volt nagyon fontos, mert korábban Gyurcsány és Bajnai miniszterelnöksége alatt az egekbe emelték a közszolgáltatási díjakat, és 40 alkalommal növelték az adóterheket. A baloldal az elmúlt évtizedben semmit sem változott, mivel mind Gyurcsány, mind az általa kiválasztott Karácsony nyilvános tervei között az szerepel, hogy növelnék az adóterheket, és eltörölnék a rezsicsökkentést.

Elindult a "Stop Gyurcsány! Stop Karácsony!" aláírásgyűjtés, amelynek célja, hogy az emberekben tudatosuljon: a baloldal nem akar mást, mint visszahozni a 2010 előtti Gyurcsány-korszakot. Ebben az időszakban a bukott miniszterelnök - ahogy megírtuk - rendőrterrort vezényelt békés megemlékezők ellen, és csődbe vitte az ország gazdaságát. Az egyik legtragikusabb intézkedés a külföldi tulajdonú bankok kedvéért szabadjára engedett devizahitelezés volt, amely több százezer családot nyomorított meg. Arról is írtunk, hogy az egészségügy fizetőssé tétele, a társadalombiztosítási rendszer teljes szétverése és kórházak bezárása történne, ha ismét a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal kerülne hatalomra. Most pedig nézzük, mi történt az adórendszerrel és a rezsikkel!

Gyurcsány kormányzása alatt 40 alkalommal emeltek adót, kétszeresére emelték a villamos energia és háromszorosára a lakossági földgáz árát Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Gyurcsányék a saját maguk által kirobbantott válságot megszorításokkal kezelték

A Gyurcsány Ferenc vezette baloldal megszorításokkal és adóemelésekkel kezelte a saját kormányuk által teremtett válságot. Mindenképpen meg kell itt jegyezni, hogy 2002-t követően a világgazdaság folyamatosan bővült, Magyarország térségbeli versenytársai között pedig nem volt ritka, hogy évi 10 százalékos növekedést (Szlovákia, Románia) is fel tudtak mutatni.

Egy ilyen nemzetközi környezetben

2002 és 2010 között több mint 40 alkalommal emeltek adót a baloldali kormányok.

2006 nyarán jelentette be Gyurcsány, hogy szeptember elsejével emelkedik 20 százalékra az áfa középső kulcsa (vagyis megszűnik), a rendszer így kétkulcsossá alakult, az ötszázalékos kedvezményes kulcs megmaradt, és az ide tartozó termékek köre sem változott. Ugyancsak szeptembertől emelkedett a cigaretta jövedéki adója 5,7 százalékkal, de ez csak az első lépése volt annak a háromlépcsős emelésnek, melynek következő ütemei 2007 tavaszán, illetve nyarán történtek. Drágultak a szeszes italok is: a bor kivételével valamennyi termék jövedéki adója 7 százalékkal lett magasabb szeptember elsejétől.

Szeptember elsejével jött a kamatadó és árfolyamnyereség-adó. Mindkettő mértéke 20 százalék volt, adómentes jövedelemrész nem volt. A kamat utáni adót forrásadóként a kifizető vonta le, a tőzsdei ügylet nyeresége után az adót az adóbevallásban a magánszemély állapította meg és fizette meg.

A baloldali kormány 2009-ben az áfa általános kulcsát is emelte.

A baloldali adóemelések révén csak a személyi jövedelemadót tekintve 21,6 százalék terhelte a jövedelmeket 5 millió forintig, míg 5 millió forint felett 40,6 százalékos szja-t kellett fizetni, és akkor a többi közteherről nem beszéltünk.

Brutális ingatlanadót akart bevezetni a baloldal 2009-ben a legnagyobb válság közepén Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nagyon durva ingatlanadót akart a baloldal

Többször is megpróbálták Magyarországra erőltetni az ingatlanadót, legutoljára 2009-ben. A Bajnai-kormány akkor arról döntött, hogy 2 millió forintos érték felett 0,2 százalék, 10 millió forint felett 0,35, 30 millió forint felett pedig 0,5 százalék lett volna az ingatlanadó éves mértéke.

A garázsok és üdülők után 1 százalékos ingatlanadót kellett volna fizetni.

A tervek szerint az önkormányzatok vetették volna ki az új adót, amelyet 2010. január 1-jétől vezettek volna be, és két részletben kellett volna fizetni. Az ingatlanadót végül az Alkotmánybíróság semmisítette meg.

Lendvai még azt ígérte nem lesz gázáremelés, de nem mondott igazat

A baloldali kormányok alatt jelentősen emelkedtek a megélhetési költségek.

2010 előtt kétszeresére emelték a villamos energia és háromszorosára a lakossági földgáz árát.

A fizetésekhez viszonyítva a magyar családoknak volt a legdrágább a gáz és az áram ára az egész Európai Unióban. Mindez annak fényében volt döbbenetes lépés a baloldal részéről, hogy Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke még 2002-ben a választási kampányban azt mondta:

Lassan mondom, hogy Orbán Viktor is megértse: Nem lesz gázáremelés.

A rezsi kifizetése után Gyurcsányék idejében az átlagbért keresők zsebében sem sok maradt,

hiszen a fizetés harmadát elvitte a rezsi, a minimálbért keresők pedig éheztek, a szó legszorosabb értelmében.

Gyurcsányék idejében a minimálbért kereső szülők nem tudták igénybe venni a három gyerek esetében járó 12 000 forint adókedvezményt, mivel az adómentes volt, így a Gyurcsány kormány volt a "gazdagok kormánya" (1 és 2 gyerek esetében nem volt adókedvezmény).

Lendvai Ildikó azt ígérte, nem lesz gázáremelés Fotó: Polyák Attila - Origo

Brutális adóemelés

A korábbi évtized negatív tapasztalatai ellenére a baloldal továbbra sem tett le adóemelési terveiről. Karácsony Gergely 2018-as javaslata szerint a társasági adó kulcsát több mint kétszeresére, 9 százalékról 19 százalékra kellene növelni.

Ezzel nem kevesebb, mint évi 480 milliárd forintot vennének el a vállalkozásoktól.

A baloldal az egykulcsos személyi jövedelemadót is megszüntetné: Gyurcsány Ferenc 2014-ben kijelentette, hogy kormányváltás esetén belépne egy második, körülbelül 30 százalékos kulcs.

Karácsony Gergely 2018-as választási programjában szintén 30 százalékos felső kulccsal fenyegetett.

Ezenfelül Karácsony Gergely 2018-as miniszterelnök-jelölti programja például tartalmazta „széles körű szénadó" bevezetését is, amellyel a családokra terhelné a klímavédelem költségeit. Ennek megfelelően a Karácsony-párt 2019 júniusában egy 225 milliárd forintos karbonadó bevezetéséről szóló javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Mindemellett Gyurcsány Ferenc 2014-ben ismét előállt az ingatlanadó ötletével, amelyet már az 50 millió forint értékű ingatlanok tulajdonosaira is kivetett volna.

Mind Karácsony, mind Gyurcsány programja csak adóemelést tartalmaz Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Rezsinövelés jönne

A baloldal megszüntetné a rezsicsökkentést, amivel kiszolgáltatná a magyar családokat a folyamatosan változó piaci áraknak.

A Gyurcsány-párt 2020 decemberében azt szorgalmazta az Európai Parlamentben, hogy minden uniós tagállam egységes lakossági energiaárakkal kapcsolatos adókat vezessen be, és szüntessen meg minden földgázra vonatkozó állami támogatást.

De volt olyan baloldali EP-képviselő is, aki 2020 nyarán azt javasolta, hogy Magyarország vezesse ki a szabályozott fűtési és villamosenergia-díjakat.

Ne felejtsük el azt sem, hogy a baloldalon továbbra is befolyásos személynek számító Bokros Lajos, a Horn-kormány megszorításait levezénylő pénzügyminiszter egy általános programot javasolt a baloldali ellenzéknek, amit szerinte egy esetleges választási győzelem után végre kellene hajtania.

Bokros egyik legfőbb javaslata a rezsicsökkentés eltörlése.

Ez azt jelentené, hogy egy esetleges baloldali kormány legalább 20–25 százalékkal emelné a közműdíjat, ha végrehajtanák a Bokros-tervet. Mindez pedig több tízezer forintot venne ki éves szinten a magyarok zsebéből.