Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„A folyamatban levő nyomozás érdekében azonban nem áll módunkban részleteket közölni. Bővebb tájékoztatást a nyomozást felügyelő ügyészség adhat" – írták a lapnak küldött válaszukban.
A demokrata.hu azért kereste meg a NAV-ot, mert másfél hónappal ezelőtt a közérdekű bejelentéseiről ismertté vált Tényi István jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt feljelentést tett a Cseh Katalin körül kialakult botrány kapcsán, ezzel kapcsolatban pedig augusztusi sajtóinformációk szerint a NAV feljelentéskiegészítést rendelt el.
Úgy tudják, ennek határideje múlt héten lejárt.
Tényi István a feljelentést akkor a Magyar Nemzetnek azzal magyarázta: a különböző lapokban megjelent oknyomozó anyagok azt támasztják alá, hogy a Cseh Katalinékhoz kapcsolható céghálózat tagjai egy helyen, egy időben ugyanazon uniós forrás elnyerésére játszhattak össze. A vállalkozások összesen közel 4,8 milliárd forint uniós pályázati pénzhez jutottak az évek során.
Néhány nappal ezelőtt Budai Gyula országgyűlési képviselő is bejelentette, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt feljelentést tett Cseh Katalin momentumos EP-képviselő ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságánál.
A politikus szerint a feljelentés mellé csatolt dokumentumok, így például cégkivonatok, tulajdoni lapok és támogatási szerződések egyértelműen igazolják, hogy a Cseh Katalinhoz kapcsolható céghálózat nem arra a célra használta fel az állami és európai uniós támogatást, mint amire a pályázatokat benyújtotta.
Budai Gyula szerint az érintett cégek koncepciója az volt, hogy minél nagyobb támogatási intenzitású térségben – így például a leghátrányosabb nógrádi kistérségben – nyújtsanak be pályázatot,
így minél nagyobb állami támogatást szerezzenek meg, majd mindenhova ugyanazt a projektet jelentették le, a beruházások azonban nem valósultak meg.
– Vagyis a megnyert pénzt nem a projektekre fordították, de hogy hová, azt majd a nyomozó hatóság kideríti – idézte a politikust az MTI.
Budai Gyula hozzátette, Cseh Katalin 2018-ig volt tulajdonos és ügyvezető a cégekben, az érintett pályázatokat viszont ezt megelőzően, 2016-ban és 2017-ben nyújtották be, a megvalósítási határidő pedig 2020-2021 volt.
Múlt héten Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő számolt be arról, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megkezdte a vizsgálódást Cseh Katalin ügyében. A fideszes politikus emlékeztetett: augusztus elején tett bejelentést az OLAF-nál Cseh Katalin ügyében, európai uniós közpénzeket érintő csalás alapos gyanúja miatt.
Kiderült ugyanis, hogy egy Cseh Katalin vezette cég és a Cseh család cégének üzleti köre a hazai fejlesztési forrásokat és az uniós támogatásokat rendszerszintűen megcsapoló céghálózatként működött" – írta közösségi oldalán Deutsch Tamás.
„Kiderült az is, hogy Cseh Katalin 2013 és 2018 között egy olyan céget vezetett, amelyik a magyarországi olimpia megszervezésére hivatkozva nyert EU-s pénzeket, és úgy vezette ebben az időben ezt a céget Cseh Katalin, hogy mindeközben pártjával megfúrta a magyar olimpiát 2017-ben. Kiderült ráadásul, hogy az a technológia, aminek a kifejlesztésére a Cseh család cége jelentős uniós pénzt nyert, már korábban is létezett, sőt a Cseh család vállalkozásához kapcsolódó céghálózaté volt!" – tette hozzá Deutsch Tamás.
Mint ismert, júliusban robbant ki az Anonymous-ügy: a bennfentes.net-nek küldött videókkal felbukkanó rejtélyes álarcos alak Cseh Katalint, a Momentum EP-képviselőjét segített leleplezni.
Az információk nyomán a PestiSrácok szövevényes céghálóról, a Magyar Nemzet a vállalkozások kifizetődő költözködéséről írt, míg az Origo a közbeszerzéseken való összejátszások gyanújára bukkant. Arra pedig a Demokrata figyelt fel, hogy a Cseh Katalin által vezetett vállalkozás egy olyan projekttel pályázott uniós támogatásra, amely szerintük a magyar olimpiai pályázat sikerre vitelében is segítséget nyújthat – történt mindez nem sokkal azelőtt, hogy ugyanez a Cseh Katalin momentumosként nem csupán aktív részese volt a 2017-es olimpiaellenes aláírásgyűjtésnek, hanem egyenesen vezéralakja.
– Én nem vagyok hajlandó egy olyan országban élni, az elmúlt harminc évben kénytelen voltam, ahol következménye semminek nem volt. Lehetett lopni szabadon a közpénzt, lehetett csalni és hazudni, de ennek véget kell vetni! Magyarország nem lehet többé következmények nélküli ország – mondta Fekete-Győr András Momentum-elnök fél évvel ezelőtt a Hír TV-ben. Cseh Katalin botrányának azonban, bár július közepén robbant ki, máig sincs következménye.
