A magyar vidék felébredt Csipkerózsika-álmából. És hogy mennyire élni akar, hogy mekkora erő lakozik hazánk legkisebb településeiben, azt jól mutatják a Magyar Falu Program eredményei.
Felújított faluházak, közösségi intézmények, megszépült óvoda és iskolaépületek, korszerű játszóterek, óvodai játszóudvarok, felszerelt és megújult orvosi rendelők, rendezett településkép, jó minőségű utak, járdák, kerékpárutak jellemzik a mai Magyarország falvait. És ami a legfontosabb, elégedett lakosok, frissen beköltözött fiatalok, kisgyermekes családok élvezik az immáron harmadik éve tartó munka gyümölcsét.
Nem volt azonban ez mindig így, az elért eredményekig hosszú, rögös út vezetett. Falvaink elnéptelenedése nem újkeletű dolog. Történelmi események sora vezetett odáig, hogy a vidék szépen lassan gazdaságilag, szociálisan és kulturálisan is leszakadt a fővárostól. A fejlődés elmaradása pedig maga után hozta az elvándorlás problémáját. A falusi emberek a jobb élet reményében beköltöztek a városokba, számos település sodródott a megszűnés felé. Az 1996. évi területfejlesztési törvény hatályba lépését követően létrejöttek az úgynevezett decentralizált alapok, melyek közvetlenül a kistelepülési önkormányzatoknak juttattak forrásokat fejlesztéseik megvalósításához.
Ezen támogatások mértéke az első Orbán kormány idején kimagasló volt, reményt adva a vidék felemelkedésére. Aztán jöttek a baloldali kormányok, melyek hatalomra kerülésük után átalakították a finanszírozás rendszerét, majd fokozatosan csökkentették a hazai támogatásokat, végül az uniós forrásokra hivatkozva meg is szüntették ezeket a kis összegű fejlesztési támogatásokat. A Gyurcsány-Bajnai korszak nyolc éven át tartó tudatos faluromboló tevékenysége adta a vidéknek a végső kegyelemdöfést. Emlékezzünk csak vissza, a baloldali kormányok 38 vasúti mellékvonalon állították le a személyszállítást, országosan 381 helyen szüntették meg az oktatási tevékenységet, melynek következtében több mint ezer pedagógus került utcára, a kistelepülések pedig az alulfinanszírozottság miatt százmilliárdos nagyságrendű adósságot halmoztak fel a 2002 és 2010 közötti időszakban.
A nemzeti kormány meghallotta a vidék hangját
A magyar vidék fuldoklott, segítségért kiáltott. Ezért a 2010-ben megalakult második Orbán kormány első intézkedései közt az önkormányzatok adósságállományának átvállalása szerepelt. Több mint 1700 kistelepülést szabadítottunk meg anyagi terhétől, az adósságkonszolidációban nem érintett önkormányzatok pedig kompenzációt kaptak fejlődésükhöz.
A Magyar Falu Programot, amely kifejezetten az 5000 lélekszám alatti települések népességmegtartó erejét hivatott elősegíteni, 2019-ben indította útjára a kormány. A koncepció kidolgozását széleskörű párbeszéd előzte meg, a települések vezetőitől kezdve a legnagyobb önkormányzati szövetségeken át, az egyházi és civil szervezetekig, mindenkit meghallgattunk és javaslataikat beépítettük a programba. A polgármesterek kifejezetten a régi gyakorlat szerinti, kis összegű, célzott támogatások rendszerét szerették volna viszontlátni. Ezen elképzelés nyomán valósult meg a program első pillére, amely a helyi alapinfrastruktúra, a közszolgáltatások fejlesztését célozza pályázatokon keresztül. Megoldást kellett találni az üres lakóingatlanok benépesítésére is. Így született meg a második pillér, a falusi csok, amely a falvakban letelepedni vágyó családok otthonteremtését segíti. Harmadik pillérként pedig a falusi útalap keretében célzott forrást biztosítottunk a mellékutak állapotának javítására. A Magyar Falu Program menet közben folyamatosan formálódott, bővült, alkalmazkodva a helyi igényekhez. Negyedik pillérként az idei év egyik újdonsága, hogy a falusi kisboltok megmentését és a mikrovállalkozások támogatását segítő elemeken keresztül - az önkormányzatok, az egyházközségek, a civil szervezetek mellett - támogatást kapnak immáron a piaci szereplők is.
A fentiekből jól kivehető, hogy a Magyar Falu Program egy összetett program, amely egyben ad választ a kistelepüléseket évtizedek óta sújtó problémákra. Az eredményeket jól példázza, hogy míg a 2003 és 2018 közötti időszakban az országos átlagot jóval meghaladó mértékben, 6,4-kal csökkent a falvak népességszáma, addig a Központi Statisztikai Hivatal 2020. évi adatai alapján több mint 1000 olyan településen indult növekedésnek a lakosság száma, ahol a korábbi évtizedekben tartós fogyás volt tapasztalható. A Magyar Falu Program tehát rövid időn belül jelentős változást hozott falvaink mindennapi életébe. Csak hogy néhány fontosabb adatot említsünk, a falusi csokot az indulása óta eltelt időszakban több mint 25 ezer család igényelte, 133 milliárd forintot meghaladó összegben.
A helyi életminőség javítását célzó alprogramban eddig több mint 20 ezer nyertes pályázatot hirdettünk, melyen keresztül több mint 220 milliárd forint támogatást kaptak a hazai kistelepülési önkormányzatok, a falvakban működő egyházközségek, a tankerületi központok és a civil szervezetek. A falusi útalap keretében a 2019-től 2021 végéig tartó időszakban közel háromezer kilométer mellékút újult vagy újul meg, 2022-ben pedig további 1500 kilométer alacsonyabb rendű út fejlesztése kezdődhet meg. Országszerte 121 kistelepülésen nyílik újra alapvető élelmiszereket árusító üzlet és várhatóan ezres nagyságrendben támogatjuk a meglévő falusi kisboltokat. A falusi munkahelyek megőrzése és létrehozása érdekében eddig több mint 2600 hazai mikro- és kisvállalkozás tevékenységét támogattuk. Magyarország Kormánya a Magyar Falu Program indulása óta összesen több mint 600 milliárd forintot biztosított a hazai kistelepülések fejlesztésére.
Nem árt azonban résen lennünk. A közelgő országgyűlési választások figyelemre intenek minket, hiszen éppen az a politikai erő igyekszik visszakúszni a küszöb alatt a hatalomba, amelyik kivéreztette és lassú kihalásra ítélte a vidéket. Össze kell tehát tartanunk, ne hagyjuk elveszni az elért eredményeket, melyekért keményen megküzdöttünk az elmúlt évtizedben. A kormány egész Magyarországért dolgozik. Legkisebb falvaink éppúgy részei hazánk vérkeringésének, mint kisvárosaink, megyei jogú városaink vagy a főváros. A vidék támogatása, felemelése nemzeti érdek, melyen keresztül egyenes út vezet az erős Magyarország megteremtéséhez.
A cikk szerzője Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos. A téma bővebb kifejtésére és megvitatására a Vidék Konferencia 2021 további lehetőséget kínál majd.
A következő hetekben szakértők, politikusok véleménycikkeit közöljük az Origón a Századvég által megrendezett Vidék Konferencia 2021 keretén belül. A konferenciáról részletesen itt olvashat.