Valamivel több, mint egy hónappal ezelőtt vette kezdetét a Fidesz aláírásgyűjtési akciója. Miután a Gyurcsány Ferenc által megálmodott és létrehozott baloldali összefogás létrejött, a Fidesz arra emlékeztette az embereket, hogy most ugyanazok akarnak hatalomra jutni, akik egyszer már tönkretették Magyarországot.
A nagyobbik kormánypárt szerint meg kell védeni ezektől az erőktől a 2010-es kormányváltás óta elért gazdasági, politikai és társadalmi eredményeket, és erre egy nagy, közös demonstráció jó eszköz.
Kocsis Máté frakcióvezető ezt úgy fogalmazta meg, hogy "Gyurcsány Ferenc különféle szereplők mögé bújva újra hatalomra akar kerülni, ezért a Fidesz azokat, akik nem akarják, hogy újra hazudjanak reggel, éjjel és este; akik nem akarják, hogy Gyurcsány újra lovasrohamot vezényeljen a saját honfitársai ellen, vagy szemeket lövessenek ki; akik nem akarják, hogy fizetőssé tegyék az egészségügyet, arra biztatja, hogy támogassák a petíciót."
A petíciót az ország valamennyi pontján alá lehet írni, és ahogy az elmúlt hetekben kiderült, az emberek tömegesen mondták el a véleményüket, üzentek a baloldal képviselőinek. A legfrissebb összesítés szerint több mint egymillióan írták alá a kezdeményezést, ami mondani sem kell, hogy rendkívül magas szám. Napi bontásban ez 30-35 ezer aláírót jelent, és az akciónak még közel sincs vége, hiszen október 23-áig, a gyurcsányi rendőrterror 15. évfordulójáig tart. Mindebből pedig az következik:
a petíció azért lett rendkívül sikeres, mert a magyarok egyértelműen elutasítják a 2010 előtti baloldali világ visszatérését.
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója úgy értékelte a kiugróan magas számot, hogy 11 év után is ennyien emlékeznek Gyurcsány Ferenc kudarcos politikájára.
Nem véletlenül maradandó sokak számára az emlék, hiszen a 2010 előtti baloldali kormányok vezetése alatt megroppant a magyar gazdaság, nehéz helyzetbe kerültek a magyar családok, állandósultak az utcai megmozdulások, és úgy általában véve az ország a rendszerváltás óta nem látott mélypontra jutott.
A 2010 előtti kormányok a nyilvánosság számára érzékelhető módon az őszödi beszédet követően kezdtek mélyrepülésbe. 2006-ban a kormányalakítás előtt a balatonőszödi kormányüdülőben az MSZP-frakció zárt ülésén mondta el Gyurcsány Ferenc a hazugságbeszédét. Mint ismert,
a máig tisztázatlan körülmények között rögzített szónoklat nem sokkal később, szeptemberben kiszivárgott, megmutatva, hogy a volt kormányfő totális hazugságokra alapozta a kormányzását.
Ezzel világossá vált, hogy a 2006-os országgyűlési választási kampányban hangoztatott gazdasági adatokat az MSZP-SZDSZ-kormány meghamisította, átverve a magyar embereket. Olyannyira, hogy sokan a kormányzó szocialista pártból csak akkor értesültek az ország valós helyzetéről. "Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet" - adott lesújtó képet Gyurcsány Ferenc az általa vezetett kormány teljesítményéről.
A nyilvánosságra került beszédnek komoly társadalmi hatása lett: az elhangzottak miatt országszerte tüntetéseket szerveztek az akkor regnáló hatalom ellen.
A demonstrációhullám legemlékezetesebb mozzanata az volt, hogy a rendőri vezetők Gyurcsány utasítására lovasrohamot vezényeltek a békés megemlékezők ellen az 1956-os forradalom 50. évfordulóján.
Emlékezetes, a véres rendőrattak során a Fidesz nagygyűlésén részt vevő békés megemlékezőknek megalázó, embertelen bánásmódban volt részük, a rendőrök bántalmazták, megverték, megrugdosták, kínozták őket, előfordult, hogy már megbilincselt embereket ütöttek-vertek véresre.
Sőt, több tüntetőt meglőttek, volt, aki ezen az éjszakán vakult meg, mert lövedék találta el a szemét. Cs. Attila, akinek kilőtték az egyetlen ép szemét, néhány évvel később öngyilkos lett.
Révész Máriuszt, a Fidesz országgyűlési képviselőjét a szemtanúk elmondása szerint a rendőrök lőtték fejbe gumilövedékkel akkor, amikor – képviselői igazolványát felmutatva – erőszakosságukért kérdőre vonta őket.
Egyes rendőri egységek kirívóan törvényellenes, nyugodtan mondhatjuk, szadista módon avatkoztak az eseményekbe. Az egyik étterem vendégeit a rendőrség az utcára kergette, holott semmi nem utalt arra, hogy a tüntetésekhez közük lett volna. Az utcán a rendőrök sorfala fogadta a menekülő embereket, ütlegelni, rugdosni kezdték őket, gumilövedéket lőttek ki rájuk közvetlen közelről.
Az előállítottak számos visszaélésről számoltak be, melyek egyes rendőrségi fogdákban és büntetés-végrehajtási intézményekben történtek.
A magyar társadalom az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően szembesült azzal, hogy a baloldali kormányok átverték őket, a megmozdulások erre vezethetőek vissza. A 2002 és 2010 közötti időszakban ugyanis nem kevesebb történt, minthogy a hazugságspirálba kerülő baloldali kormányok saját polgáraik ellen fordultak: Gyurcsány Ferencék nyíltan megalázták és ellehetetlenítették a magyar embereket, tönkretéve számtalan magyar család életét.
Mint kiderült, a 2006-os parlamenti voksolást megelőzően annyira rossz volt a magyar gazdaság helyzete, hogy Gyurcsány Ferencék a választási győzelmüket követően azonnal durva megszorító intézkedéseket vezettek be. És ez csak a kezdet volt: a baloldali kormányok alatt rendszeressé váltak az adóemelések, szinte hetente jelentették be a különféle sarcokat.
A "kezdőlökést" Gyurcsány Ferenc adta meg: pár nappal hazugságbeszéde után, 2006 júniusában egy sor, az embereket brutálisan érintő intézkedést jelentett be. Így többek között ismertette, hogy 30 százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára; a nyereséges vállalkozásoknak és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyeknek négy százalék szolidaritási különadót kell befizetniük.
Az adóemeléseknek közel sem lett vége 2006 nyarán, és azok az élet szinte minden területére kihatottak. Jó példa erre, hogy a Gyurcsány-kormány eltörölte a családi adókedvezményt az egy- és kétgyerekes családok esetében, a háromgyerekesekét pedig 60 százalékkal csökkentette.
Az ország Gyurcsány adóemeléseinek következtében borzasztó állapotba került, és nem segítette a helyzetet a 2008-as gazdasági válság sem, ami teljesen felkészületlenül érte a magyar kormányt.
Gyurcsány Ferenc ekkor is a megszorításokhoz nyúlt, és azonnal egy 12 pontos csomagot jelentett be. Miután behívta az országba a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), 2008 októberében újabb sarcokat vezetett be. Az állami költségcsökkentés mellett befagyasztotta a közszféra béreit, és visszavonta a 13. havi bért. Már ekkor csökkentették a 13. havi nyugdíj értékhatárát és a jogosultjainak körét.
2009 elején a népszerűtlen intézkedések miatt Gyurcsány politikailag reménytelen helyzetbe került, így bizalmasa, Bajnai Gordon érkezett a helyére. Az új kormányfő elődjéhez hasonlóan a megszorításokban hitt, így nem véletlen, hogy a nevéhez tapad a rendszerváltás utáni magyar történelem legnagyobb megszorító csomagja. Többek között megszüntette a 13. havi bért és a 13. havi nyugdíjat. Emellett 10 százalékkal csökkentette a táppénzt, befagyasztotta a családi pótlékot, rövidítette a gyes és a gyed idejét két évre háromról.
A magyar emberek belefáradtak a sorozatos megszorításokba, a véget nem érő sarcolásokba, aminek eredményeképpen a totálisan kizsigerelt magyar társadalom 2010-ben már nagyon várta a parlamenti választást, és ezzel együtt a változás reményét.
Nem véletlenül, hiszen nem volt a társadalomnak olyan szegmense, ahová nem értek el a megszorító intézkedések hatásai. Arról nem is beszélve, hogy ezzel összefüggésben a gazdaság is borzasztó helyzetbe került.
Erről maga Gyurcsány Ferenc beszélt még 2008-ban, elismerve, hogy kormányzása alatt fennállt az államcsőd, illetve a szociális válság lehetősége. Álláspontja szerint drasztikus esetben az emberek akár elveszthették volna jövedelmük negyedét, harmadát.
A DK elnöke azt is elismerte, annyira rossz volt a helyzet, hogy veszélybe került a tanárok, az orvosok fizetése és a nyugdíjak kifizetése.
Nem véletlen, hogy tömegével írják alá a Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! petíciót az emberek. Ez az, amiből nem kérnek újra.