Márki-Zay Péter szerint, ha máshol nőnek az energiaárak, akkor a magyarok is fizessenek többet

Budapest, 2021. október 8. Karácsony Gergely főpolgármester (j) és Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító elnöke sajtótájékoztatót tart az Országház előtt 2021. október 8-án. Karácsony Gergely visszalép az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségért folytatott versenyből. Az MSZP, a Párbeszéd és az LMP által indított politikus közölte: arra kéri támogatóit, hogy az előválasztás második fordulójában Márki-Zay Péterre szavazzanak. MTI/Balogh Zoltán

Jelentős rezsinövelést hajtana végre Márki-Zay-Péter, ha hatalomra kerülne - mindez abból az álvitából derült ki, amit Gyurcsánynéval folytatott a klímapolitikáról még október közepén. Márki-Zay a beszélgetésben egyértelműen kiállt az energiaárak emelése mellett, ezzel is felsorakozott Gyurcsány Ferenc 2002-2010 között folytatott politikája mellett, amikor szinte minden hónapban növekedtek a rezsiárak. A Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal tehát eltörölné a rezsicsökkentést, és éves szinten 400 ezer forinttal növelné meg a háztartások terheit.  

Tehát ahhoz, hogy fönntarthatóvá alakítsuk a gazdaságot, ahhoz igenis érezni kell az energiaár növekedést -

minderről Márki-Zay Péter, baloldali listavezető beszélt még október 14-én, amikor Gyurcsánynéval vitázott - pontosabban egymás szavait helyeselve beszélgetett - arról, mit tenne a klímavédelem érdekében.

Márki szerint végül mindent az embereknek kell kifizetni, ha tetszik, ha nem.

Persze, a kibocsátó fizet, de az be fog épülni az árba. A végén mindent a fogyasztó fizet, olyan nincs, hogy nem a fogyasztó fizet, meg, hogy nem az ember fizeti meg. Ez egy populizmus.

A baloldali politikus szerint tehát, ha nem érvényesítenek mindent az árakban, akkor nem fogunk ösztönözni senkit az energiatakarékosságra. És igenis az árakon keresztül kell az embereket az energiatakarékosságra ösztönözni. Az energiavédelmi, hatékonysági beruházások soha nem térülnek meg, ha mesterségesen alacsonyan tartjuk az árakat - mondta Márki-Zay.

Brutális rezsiáremelésben gondolkozik a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal Forrás: MTI/Mohai Balázs/Máthé Zoltán

400 ezer forintot venne el a háztartásoktól Gyurcsány és Márki-Zay

Gyurcsány Ferenc szövetségese a fent elmondottak alapján, ha hatalomra kerülne azonnal eltörölné a rezsicsökkentés eredményeit. Ez csak a mostani helyzetben azt jelentené, hogy a magyar családoknak éves szinten 400 ezer forinttal többet kellene fizetnie. Havi szinten több mint 35 ezer forinttal nőnének a háztartások terhei, teljesen függetlenül attól, hogy nevel-e gyereket az adott személy, vagy nem.

A Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal tehát nem tudott szakítani a korábbi politikájával. Magyarországon működik a hatósági árszabályozás, amely ellen az elmúlt időszakban többször is kikeltek a baloldali politikusok.

Orbán Viktor kormánya nemcsak az árakat rögzítette, hanem visszavásárolta a közműszolgáltatók egy részét is.

A miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy a rezsin ne nyerészkedjenek külföldi cégek.

A teljes baloldal eltörölné a rezsicsökkentést

Ezzel szemben például Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke 2014 márciusában úgy nyilatkozott, hogy a rezsicsökkentés megbukott. Jelezte:

Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon.

Gyurcsány már a kezdetek óta támadja a rezsicsökkentést Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Szél Bernadett abban az évben még az LMP képviseletében egyenesen szemfényvesztésnek, bűvészkedésnek nevezte a rezsicsökkentést. Ez mondta a már a Momentumban politizáló Szél:

Sokáig nem fogják tudni fenntartani, még akkor sem, ha azt gondolják most, hogy önök itt feltalálták a spanyolviaszt. Nem, kérem, a piaci áraktól nem lehet elszakadni.

A DK-s Molnár Csaba is többször támadta a rezsicsökkentés politikáját, amelyet hazugnak nevezett. Szerinte a lakosságnak csak minimálisan érezhető könnyebbséget jelent, „miközben közműszolgáltatókat tett tönkre és több tízezer ember munkahelyét számolta fel. Ezzel szemben a kőolaj és a földgáz világpiaci árának csökkenése a piaci viszonyok között tenné lehetővé a gáz és távfűtés húsz-harminc százalékos csökkentését" – mondta korábban.

A Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldalnak tetszenek az uniós drágítási törekvések is

A Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal az elmúlt hetekben is egyértelműen kiállt a hazai rezsiárak megemelése mellett. Márki-Zay és a Gyurcsány-párt egyáltalán nem támogatta Orbán Viktor lépéseit, miszerint

fel kell lépni Frans Timmermans terveivel szemben, amelyek megadóztatnák a lakásokat és a gépjárműveket, és felemelnék az áram és a gáz árát.

Egyetlen baloldali politikai szereplő sem adott ki egyetlen nyilatkozatot sem, amelyben a jelentős áremelési tervek ellen emelték fel volna a szavukat. Egyébként a következő, decemberi csúcson dőlhet majd el, hogy mi lesz a rezsicsökkentés jövője Magyarországon és Európában.

A Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal egyszer sem kritizálta a brüsszeli rezsiemelési terveket Forrás: Hans Lucas via AFP/Martin Bertrand / Hans Lucas/Martin Bertrand

2002 és 2010 között az ország baloldali vezetői kritika nélkül, egy az egyben átvették az unió szabályozási javaslatait.

Ezzel belesimultunk a mai napig tartó liberalizációs törekvésekbe, az Európai Bizottság ugyanis egy közös energiapiac felépítésén dolgozik, amelyet energiauniónak neveznek.

Ehhez egységes szabályozás szükséges, amelyet az unió a piacra bízna.

Így csökkentette az árakat az Orbán-kormány

A 2010-es kormányváltás után a döntéshozók léptek, mert látták az áldatlan helyzetet. Első intézkedésként 2010 nyarán jött az ármoratórium, azaz maximalizálták az energiáért elkérhető díj mértékét. Majd visszavezették a hatósági árszabályozást, amely lehetővé tette, hogy 2013 és 2014 között lépcsőzetesen megvalósulhasson a rezsicsökkentés –

idézte fel az elmúlt évek történéseit Hortay Olivér. Másfelől pedig a kormány növelte a mozgásterét, mert az állam visszavásárolta a stratégiai ágazat vállalatait. Mindezek következtében az unióban hazánkban csökkent legnagyobb mértékben a két energiaszegénységi mutató: a fizetési nehézséggel küzdő háztartások aránya 25-ről 15 százalékra esett, míg a felfűtés nehézségeivel érintettek aránya 15-ről hat százalékra zuhant.

Jelentős rezsicsökkentést hajtott végre az Orbán-kormány Forrás: MTI/Oláh Tibor

Hortay Olivér szólt arról is, hogy mára a magyar állam visszanyerte a mozgásterét, mert hazánk tulajdoni aránya az energiaszektorban ötven százalék fölé nőtt, ami a lakossági ellátásban ráadásul még magasabb.

Ez most különösen jól jön, mert a jelenlegi energiaválság árrobbanása ezúttal nem eredményezte a magyar háztartások kiadásainak növekedését. Az állam visszaépített mozgástere pedig lehetővé teszi a rezsicsökkentés eredményeinek hosszú távú fenntartását.

Érdekesség, hogy míg a 2010 utáni hatósági kontroll visszavezetése akkoriban egy nemzetközi szinten is egyedülálló lépés volt, a mai energiaválságban egyre több ország nyúl hasonló szabályozói eszközökhöz – tette hozzá Hortay Olivér.

Magyarországon az egyik legjobb a helyzet

A mostani kormány által folytatott energiapolitika eredménye lett az, hogy szeptemberben is tartották a stabilan legalacsonyabb pozíciójukat a magyarországi áram- és gáztarifák az uniós fővárosok között, az áramért egyedül az összehasonításba bevont, de unión kívüli Belgrádban kellett kevesebbet fizetni – Ennek különösen nagy a jelentősége most, amikor a növekvő európai gáz- és áramárak miatt a lakossági tarifák is felfelé kúsznak a földrészen.

Forrás: VG.hu

Szeptemberben Budapesten átlagosan 10,65 eurócentbe került egy kilowattóra áram. Ennél a koppenhágai és a berlini ár több mint háromszor, a londoni és dublini pedig közel háromszor volt nagyobb. Egy év alatt e négy utóbbi fővárosban 16 százalékkal, 3 százalékkal, 25 százalékkal, illetve 14 százalékkal drágult a lakosság által vásárolt villamos energia. Kedvezőtlen a kép a térségünkben is, ahol Prágában, Bécsben és Varsóban már „csak" körülbelül kétszer nagyobb a villamos energia egységára, mint Budapesten.

Prágában egy év alatt 15 százalékos, míg Bécsben 14 százalékos drágulást történt. Varsó kakukktojás volt, ott közel 9 százalékkal esett az ár, de így is mintegy 70 százalékkal magasabb, mint Budapesten.

Durva áremelkedés Bukarestben

Kirívó volt a bukaresti árnövekedés, mert a szeptemberi, 18,4 eurócentes egységár majdnem 38 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, és bő 5 százalékkal az előző havinál is. A bukarestiek a földgázzal is nagyon rosszul jártak.

Szeptemberi, 6,11 eurócentes átlagtarifájuk (a mértékegység a gáznál is eurócent/kilowattóra) éppen a kétszeresét tette ki a tavaly szeptemberinek (a pontos növekedés 99,67 százalék).

Ezen belül is látványos, 59 százalékos volt az idei augusztusi szintről történt drágulás. Szeptemberben Budapesten a bukaresti egységár felével sem kellett kalkulálni a gázszámla rendezésekor, hiszen a hazai, 2,88 eurócentes tarifa lényegében ugyanakkora, mint egy éve volt.

Mindezeket az eredményeket tehát a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal egyik napról a másikra eltörölné, ha erre lehetőségük lenne.