Volt, van és lesz elegendő oltóanyag Magyarországon, akármilyen variáció jön

2022-ben is oltásalapú védekezést folytat majd Magyarország – nyilatkozta az Origónak a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az Országos Oltási Munkacsoport vezetője. György István szerint bár a hangsúly most a megerősítő oltáson és az 5-11 évesek védőoltásán van, a kormány nem tesz le azokról sem, akik még nem vették fel a vakcinát. Az államtitkár beszélt az adatvezérelt közigazgatásról, a digitális közszolgáltatásokról, az automatikus döntéshozatalról és a mesterséges intelligencia alkalmazásáról – mindez már részben a valóság, de a közeljövőben egyre inkább általánossá válik az ügyintézés során.

Majdnem napra pontosan egy éve, december 26-án adták be az első vakcinát Magyarországon. Azóta már jóval 6 millió 250 ezer fő fölött jár a beoltottak száma. Ön hogyan értékeli ezt az egy évet?

Egy évvel ezelőtt még csak kis mennyiségben érkezett vakcina, ezért szigorú preferenciákat kellett megállapítanunk. Jól emlékszünk még, hogy milyen óriási igény volt a vakcinára, azonban akkor még nem jutott mindenkinek. Az egészségügyi dolgozókkal kezdtük meg a koronavírus elleni védőoltások beadását, majd folyamatosan bővítettük a kört, egészen a szomszédos országok határai mentén élőkig. Ezután a harmadik oltásokat, legutóbb pedig az 5-11 éves korosztály védőoltását kezdtük meg.

dr. György István területi közigazgatásért felelős államtitkár Forrás: Czinege Melinda

Mi volt a legnagyobb kihívás az oltások megszervezése kapcsán?

Az, hogy minden vakcinát, ami az országba érkezik, a lehető legrövidebb idő alatt, pár napon belül eljuttassuk az emberekhez. Jól tudtuk, hogy minél gyorsabbak vagyunk, annál több életet tudunk megmenteni. Ezért is volt olyan nehéz türelmesnek lenni.

Türelmesnek?

Igen. Kitaláltunk és felépítettünk egy hatékonyan működő rendszert: az oltásszervezést, a logisztikai feladatokat a területi közigazgatásra, azaz a kormányhivatalokra bíztuk, a vakcinák beadásába pedig a teljes egészségügyi vertikumot, vagyis a kórházak mellett a járóbeteg-ellátókat és a háziorvosokat is bevontuk.

A tervezett és rendelkezésre bocsátott kapacitásokkal képesek lettünk volna – kis túlzással – mindenkit beoltani másfél hónap leforgása alatt, de csak kevés vakcina érkezett, és az is lassan.

Ezért kulcsfontosságú volt, hogy a kormány nemcsak a nyugati oltóanyagokra várt, hanem Keletről is szerzett be vakcinát.

Tavasszal versenyt futottunk az idővel, és végül mi nyertünk.

A sikeres oltási programmal tudtuk megtörni a harmadik hullámot, amely sokkal pusztítóbb lett volna, ha nincsenek az orosz és a kínai vakcinák.

Épp időben, mert tavaszra már az emberek türelme is elfogyott.

Pontosan. Akkor már egy éve volt velünk a koronavírus, mindenki belefáradt a korlátozásokba, a kijárási tilalomba, hogy zárva vannak az iskolák, az éttermek, a szállodák, a színházak, a mozik, a fürdők, az uszodák és az edzőtermek.

2020-ban csak karanténnal és elzárással tudtunk védekezni, 2021-re ez megváltozott, átállhattunk az oltásalapú védekezésre. Minden mással csupán időt nyerhetünk, a járványhullámokat legyőzni csak az oltással lehet.

A kormány pedig minden eszközt biztosít, amely ehhez a győzelemhez szükséges.

Azaz?

Bőségesen elegendő vakcinát, egy olyan jól szervezett rendszert, amely lehetővé tette, hogy minden időszakban, amikor volt elegendő oltakozó, a világ élvonalába tartozó ütemben tudjunk oltani, valamint egy lényegében személyre szabott szolgáltatást. Mindenki ki tudja választani, hogy mikor, hol és milyen típusú oltóanyagot szeretne kapni: keletit, nyugatit, egydózisút, kétdózisút, mRNS-, vektor-, vagy elölt kórokozót tartalmazó vakcinát – ebben nyilván az orvos segít dönteni.

Vagyis Magyarországon már hosszú hónapok óta csak egyetlen tényezőn múlik az átoltottság növelése: az emberek akaratán?

Így van.

A lakosság átoltottsági arányával hosszú ideig az európai ranglista élén álltunk, jelenleg pedig Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik a vakcina harmadik, megerősítő dózisát is felvették – ez az EU-ban 21,5, nálunk 32 százalék.

Most a hangsúly a megerősítő oltáson és az 5-11 évesek védőoltásán van, de természetesen nem tettünk le azokról sem, akik még nem vették fel a vakcinát.

Szóba jöhet a kötelező oltás elrendelése?

Általánosságban nem, de egyes szakmacsoportokban, például az egészségügyben elvárt, hogy mindenki beoltassa magát. Miniszterelnök úr véleménye ebben a kérdésben teljesen egyértelmű:

nincs értelme az általános kötelező oltás bevezetésének.

A magyar néplélek már csak olyan, hogy ezzel még nagyobb ellenállásba ütköznénk.

Akkor hogyan lehet az oltakozási kedvet növelni?

Meggyőzéssel.

Megkeressük az embereket e-mailben, telefonon, személyesen, oltási akcióheteket tartottunk, oltási akciókat szervezünk januárban minden hétvégén, igény szerint elvisszük a munkahelyekre az üzemorvosnak a vakcinát, a legeldugottabb településekre – ha kell – az oltóbuszokat, tájékoztatjuk a szülőket a gyermekek oltási lehetőségéről.

Senki nem mondhatja, hogy a kormány nem tesz meg mindent az oltakozási kedv növelése érdekében, de sajnos az oltásellenes baloldalnak sikerült elbizonytalanítania az emberek nem kis részét.

Az előzetes regisztráció és időpontfoglalás nélküli oltási akcióhetek sikere meglepte önöket?

Számítottunk arra, hogy nagyobb lesz az érdeklődés az előző hetekhez képest, de ilyen hatalmas sikerről nem is álmodtunk. Egy hétnek indult, három lett belőle, mert kétszer is hosszabbítottunk. November 22. és december 12. között, a három akcióhéten több mint 1,45 millióan mentek el első, második vagy megerősítő harmadik oltásra. Ez is mutatja, hogy lehet még növelni az oltakozási kedvet. Több mint 166 ezer, eddig oltatlan honfitársunk vette fel a vakcina első adagját – többen, mint ahányan Miskolcon laknak. A megerősítő harmadik oltást ebben a három hétben 1,2 millióan kérték, így már bőven 3 millió fölött van azok száma, akik a ma elérhető lehető legnagyobb védelmet szerezték meg a betegséggel szemben. Mindez kulcsfontosságúnak bizonyult a negyedik hullám letörése szempontjából – meggyőződésem, hogy ennek köszönhetően mennek hetek óta lefelé a számok a fertőzöttek és a kórházban kezeltek esetében is.

Budapest, 2021. december 28. Egy nőt beoltanak a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina harmadik, emlékeztető adagjával a fővárosi Honvédkórház oltópontján, 2021. december 28-án. MTI/Kovács Attila Forrás: MTI/Kovács Attila

A januárra tervezett oltási akcióknál is lehet ekkora érdeklődés?

Minden beoltott ember számít.

Január minden hétvégéjén tartunk akciónapokat: csütörtökön és pénteken délután, valamint szombaton egész nap a kórházi és a járásközponti oltópontokon.

Ez 215 helyszínt jelent. A háziorvosok pedig januárban egy általuk választott péntek délután és szombaton egész nap oltanak. A kórházakban mind az öt Magyarországon engedélyezett vakcina (Pfizer, Moderna, Janssen, AstraZeneca és Sinopharm) elérhető, a háziorvosoknál pedig Pfizer, Janssen vagy Sinopharm választható. Emellett ahol szükséges, oltóbuszokat állítunk munkába, az önkormányzatokat pedig arra kértük, hogy a falubuszokkal segítsenek az embereknek eljutni a legközelebbi oltópontra, vagy a háziorvoshoz. Karácsonykor sem álltak le az oltópontok, de akár szilveszter vagy újév napjára is lehetett időpontot foglalni.

Milyen átoltottsággal lenne elégedett a kormány?

Természetesen a százszázalékossal, mert akkor lehetnénk biztosak abban, hogy mindenki a lehető legnagyobb védelmet szerezte meg a koronavírussal szemben. De ez nyilvánvalóan nem érhető el; vannak, akik egészségügyi okok miatt, orvosi javaslatra nem vehetik fel az oltást, és biztosan lesznek, akiket semmivel nem lehet meggyőzni arról, hogy csak a vakcina ment életet. Pedig a számok egyértelműen azt igazolják, hogy az oltások hatékonyan védenek meg a súlyos, pláne a halálos kimenetelű megbetegedéstől. Ezt a harmadik és a negyedik hullám lefutása közötti markáns különbség is bizonyítja:

hasonló fertőzöttségi esetszámmal lényegesen kevesebben kerültek kórházba, mint tavasszal.

Azt azonban a nemzetközi tapasztalatok is igazolják, hogy a vakcina második adagjának felvételét követően fél évvel jelentősen csökken a védelem, ezért kulcsfontosságú a megerősítő oltás beadatása is.

A 12-18 évesek után megkezdődött az 5-11 éves gyermekek oltása is. Mik az első tapasztalatok?

Eddig 58 ezer 5-11 éves gyermeket, a korosztály megközelítőleg 9 százalékát regisztrálták oltásra a szüleik, és ez a szám folyamatosan emelkedik. Ne feledjük, hogy itt kisgyerekekről van szó, ezért a szülői akarat az oltás szempontjából is mindenek fölött áll. A 12-18 éveseknek már fele kapott vakcinát, de őket sokkal hamarabb, még a nyár elején elkezdtük oltani. Szeretnénk ezeket a számokat tovább növelni, hiszen a koronavírus eredeti változatával ellentétben a negyedik hullámot okozó delta-, illetve a mind jobban terjedő és várhatóan dominánssá váló omikron-variáns már a fiatalok és a gyerekek körében is okozhat akár komolyabb megbetegedést – ugyan hála Istennek egyelőre ritkább esetben –, de egyre több szó esik a fiatalok körében is a poszt-covid szindrómáról, akár könnyebb lefolyású betegség után is.

Fotó: Koncz Márton - Origo

Lehet ötödik hullám 2022-ben?

Sajnos azt látjuk, hogy reális az esély az újabb és újabb variánsok felbukkanására és elterjedésére. Ez ellen az egyetlen eszköz a védőoltás.

A legfrissebb kutatási eredmények szerint az omikron-variáns esetében is erős védelmet nyújt a Pfizer oltása a súlyos szövődmények ellen;

már két adag is 70 százalékkal csökkentette a kórházba kerülés esélyét. Az oltakozás tehát nagyon nagy arányban védelmet nyújt a súlyosabb megbetegedés ellen. Azt látjuk, hogy a mutációk miatt már a háromszor beoltottak is megkapják és át tudják adni a fertőzést – ami azt jelenti, hogy az oltatlanok még a most domináns delta-variánshoz képest is nagyobb veszélyben vannak. Ráadásul az újrafertőződés esélye is nagyobb, vagyis aki eddig abban bízott, hogy egy korábbi megbetegedés megvédi őt a jövőben, a saját egészségét teszi kockára – nem beszélve a családtagjairól, barátairól, kollégáiról. A Pfizer emellett új oltóanyagot is fejleszt speciálisan az omikron ellen, amely 2022 nyarától lesz hozzáférhető.

Elképzelhető, hogy megint lesznek lezárások, korlátozások?

A kormány továbbra is a koronavírus elleni oltásra épülő védekezést folytatja.

Maszkviseléssel, távolságtatással, fertőtlenítéssel, otthonmaradással a hullámok terjedési sebességét csökkenteni lehet, de ez nem jelent a fertőződés ellen valódi védelmet. Az oltás az egyetlen hatékony védekezés a koronavírus ellen.

Január végén ma már több mint valószínű, hogy a harmadik oltáshoz kötjük a védettségi igazolványt, vagyis ha a második adag vakcinát nem követi a megerősítő oltás, akkor egy idő után érvényüket vesztik ezek a dokumentumok. Ha a számok indokolják, akkor természetesen lép a kormány, ahogy eddig is tette. De végezhetünk akármilyen jól szervezett és összehangolt munkát, a védelmi intézkedések nem állítják meg a vírust, csupán a járvány terjedését lassítják. Az egyetlen megoldás, ha mindenki beoltatja magát, akinek egészségügyi okok miatt ez nem ellenjavallt.

Fotó: Koncz Márton - Origo

Hogy állnak a vakcinakészletek?

Csak Pfizer-vakcinából 2,4 millió adag áll rendelkezésre, és a kormány ezen felül rendelt 2 millió, gyermekek oltására alkalmas vakcinát is.

Mivel az omikron-variánshoz újfajta vakcinára lesz szükség, ebből 9,5 millió adagot rendelünk, ennek egy része gyermekvakcina.

A szállítmányok a jövő év második felében, illetve 2023-ban érkeznek. Idén összesen 24 millió nyugati vakcinát vártunk, a nagy részük meg is érkezett. Az orosz vakcina már korábban elfogyott, de a Sinopharm továbbra is elérhető.

Volt, van és lesz elegendő oltóanyag Magyarországon, akármilyen variáció üti is fel a fejét.

A járvány komoly terheket ró a területi közigazgatásra, amelyért államtitkárként ön felelős. Említette, hogy türelmesnek lenni volt a legnehezebb, de gondolom, azért akadtak más próbatételek is. Elégedett a kormányhivatalok, kormányablakok teljesítményével?

A területi közigazgatás stratégiai szerepet játszott a járvány eddigi négy hullámának eredményes kezelésében.

A legfontosabb feladatunk az oltás logisztikájának megszervezése volt: mindenhova időben, a kellő mennyiségben jusson el a vakcina – ezt a húsz kormányhivatalon keresztül intéztük.

De a mi dolgunk volt a védekezés megszervezése, a szükséges védőeszközök célba juttatása, a járványügyi rendszabályok betartatására, a védettségi igazolványok kiállítása, vagy például a hamis tesztek, rossz minőségű védőfelszerelések kiszűrése, és részt vettünk a tesztelés szervezésében és lebonyolításában. Sőt, még olyan feladata is volt a kormányhivataloknak, hogy a kórházakhoz, vagy más egészségügyi feladatok ellátására kirendelt orvosok és egyetemi hallgatók számára megszervezzék a szállást és étkezést. Ráadásul a járványhoz úgy tudott alkalmazkodni a területi közigazgatás, hogy nem volt fennakadás a hatósági eljárásokban, és az általunk nyújtott közszolgáltatások is változatlan színvonalon elérhetők maradtak. De még bővítettünk is.

Például az online ügyintézési lehetőségeket szélesebb körben tettük elérhetővé, és a kormányhivatalok is ugyanúgy dolgoztak – csak akkor tettük kizárólagossá az időpontfoglalást, amikor az a legindokoltabb volt.

Mindemellett pedig még a kormány gazdaságvédelmi, illetve gazdaság-újraindítási programjait is sikeresen végrehajtottuk. Tavasszal volt arra példa, hogy napi közel 200 ezer oltás beadásának megszervezésében vettek részt a kormányhivatalok. Csak áprilisban több mint 2 millió oltást koordináltak, miközben több mint 200 ezer munkahelyvédelmi bértámogatásról, a kutatás-fejlesztés területén pedig 22 ezer kérelemről döntöttek. Elképesztő, hogy mekkora teher hárult a területi közigazgatásra és az ott dolgozó kollégákra – ezúton is köszönöm az áldozatos munkájukat, hiszen nélkülük nem sikerült volna! Természetesen ugyanez vonatkozik az egészségügyi dolgozókra, a mentőkre, a katonákra, rendőrökre, katasztrófavédőkre és az együttműködő nevelési oktatási intézményekre és szociális intézményekre is. Sok ezer ember összehangolt csapatmunkájának eredménye, ahol most tartunk. Az olvasókat pedig arra kérem, hogy ha tehetik, akkor segítsenek nekünk.

Hogyan?

A járványhelyzet miatt a lejáró okmányok érvényességét meghosszabbítottuk – ez mintegy 3 millió dokumentumot érint. Ha mindenki egyszerre, a határidő előtt, az utolsó pillanatban rohamozza meg a kormányablakokat a személyi igazolványok, jogosítványok és más okmányok miatt, akkor elkerülhetetlenek lesznek a sorok. Ezért arra kérek mindenkit, hogy ne várjon június 1-ig, hanem minél hamarabb kérelmezze az okmányai cseréjét. Nincs szükség előzetes időpontfoglalásra, azonban a gyors ügyintézés, illetve a várakozási idő minimalizálása érdekében továbbra is érdemes a 1818-as telefonszámon vagy a www.magyarorszag.hu weboldalon időpontot foglalni valamelyik kormányablakba.

Az ön számára mi a legfontosabb tanulsága a járványnak?

Az, hogy bebizonyosodott: az elmúlt tíz évben sikerült valóban új alapokra helyezni a területi közigazgatás működését, hiszen az képes volt szinte egyik napról a másikra hatékonyan alkalmazkodni egy korábban elképzelhetetlen helyzethez, miközben a kormányhivataloknak és a kormányablakoknak az eredeti feladataikat is meg kellett oldaniuk: az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálását és a kormány döntéseinek megvalósítását. Ráadásul a járványhelyzet számos, korábban megkezdett fejlesztést felgyorsított. A területi közigazgatási rendszer kiállta a próbát: a szolgáltató állam működik, folyamatos az innováció, az általunk nyújtott szolgáltatások a növekvő igényekhez, a változó gazdasági elvárásokhoz igazodnak.

Mit érzékel ezekből a fejlesztésekből az ügyfél?

Hogy évről évre, sőt, hónapról hónapra kényelmesebb, gyorsabb és egyszerűbb az ügyintézés.

A kormányablakokban szinte mindent el lehet már intézni. Például pótolható az elveszett tajkártya, de a hatósági erkölcsi bizonyítvány is igényelhetővé vált a kormányablakokban. Van mobil applikációnk, amelyet folyamatosan fejlesztünk, és szintén folyamatosan bővítjük az online ügyintézési lehetőségeket.

Elindult az aláírásminta alapú hitelesítés, amelynek eredményeként – egyszeri regisztrációt követően – kezdetnek 32 ügytípusban nyílt lehetőség a beadványok papírmentes benyújtására. Ez a szolgáltatás azok számára is elérhető, akik eddig nem rendelkeztek digitális aláírással vagy ügyfélkapu-regisztrációval. 0-24 órában működnek az automatizált ügyintézési pontok (KIOSK), amelyek körét 2022 végére az ország 301 kormányablakára és hat okmányirodájára terjesztjük ki, és a jelenleg elérhető 12 ügytípus számát is bővítjük. Ezek a mesterséges intelligenciával támogatott, érintőképernyős, önkiszolgáló egységek sorban állás és ügyintézői beavatkozás nélkül teszik lehetővé az ügyintézést, használatuk pedig olyan mindennapi rutinná válhat, mint egy bankautomatáé.

dr. György István területi közigazgatásért felelős államtitkár Forrás: Czinege Melinda

Milyen terveik vannak 2022-re?

Jövő év elején elindul az e-bejelentő.

Ez egy olyan adatváltozás-kezelési szolgáltatás, amelynek köszönhetően elég lesz a kormányhivatalban, vagy egy weboldalon közölni a lakcím- vagy névváltozást, utána a rendszer értesíti az ügyféllel szerződésben álló szolgáltatót (például telekommunikációs vagy közműszolgáltatókat) az új adatokról, de a közműátírási folyamatokat is leegyszerűsíti költözés, bérbeadás vagy elhalálozás esetén.

Így nemcsak az állampolgárok szabadulnak meg a macerától: a szolgáltatók csökkenthetik ügyfélkapcsolati kapacitásaikat, egyszerűsíthetik eljárásaikat, és mindezzel a költségeiket is mérsékelhetik. A közeljövőben elindulhat a Közigazgatási Tudástár, amelynek aktualizálásán jelenleg is dolgozunk. Ez egy olyan, a www.magyarorszag.hu -ról elérhető, kibővített adatbázis, ahol szinte az összes ügy intézésének – nemcsak a kormányablakokban intézhető, hanem önkormányzati, minisztériumi, egyéb államigazgatási szerveknél intézhető, illetve közművekkel kapcsolatos ügy – leírása is megtalálható lesz. Olyan praktikus információkat érhet el a felhasználó, hogy az adott ügyet hol lehet elintézni, mennyibe kerül, hol tudja a szükséges nyomtatványt letölteni, milyen dokumentumokat kell csatolni és így tovább.

Ez azt jelenti, hogy a jövőben háttérbe szorítják a személyes ügyintézést?

Nem, mert továbbra is nagyon nagy az igény a személyes kapcsolatra, különösen vidéken. Az emberek bíznak a kormányhivatalokban, kormányablakokban, okmányirodákban dolgozó kollégáinkban, és ezt a bizalmat tovább szeretnénk építeni. Ezért folyamatosan bővítjük az kormányablak-hálózatot, illetve figyelünk az infrastruktúra fejlesztésére, az ügyfélbarát környezet kialakítására.

Ettől az évtől már minden járásban működik kormányablak, és minden megyében legalább egy kormányablakbusz járja a kistelepüléseket, rendezvényeket.

2012 óta különböző uniós projektekből az országban közel 500 ingatlan energetikai korszerűsítése valósult, illetve valósul meg, összességében 46 milliárd forint értékben. Tavaly 41, idén pedig 21 épületünket fejlesztettük kisebb-nagyobb mértékben, több mint 8 milliárd forintból. A fejlesztéseknek köszönhetően éves szinten milliárdos nagyságrendű a működési költségek csökkentése, miközben a korszerűsítések mérsékelik a károsanyag-kibocsátást, hozzájárulnak a hatékony energiafelhasználáshoz, a fenntartható fejlődéshez.

Milyen fejlesztések vannak még folyamatban?

A jövő közigazgatása közelebb van, mint gondolnánk. Az e-bejelentővel az élethelyzet alapú ügyintézési lehetőségek kiszélesítése már 2022 elején elindul. Ez egy új digitális ökoszisztéma kialakításának az alapját jelenti, amely megteremti a gazdasági szereplők digitális közszolgáltatásokkal való támogatásának lehetőségét. Ezzel nagy lépést tettünk az adatvezérelt közigazgatás megvalósulása felé, amely az egész közszolgáltatás működését hatékonyabbá teszi majd.

Az otthon kényelmét és a személyes kapcsolattartásra épülő bizalmat egyesíti a videotechnológiára alapuló virtuális kormányablak, amely szintén elérhető közelségben van. Ez azt jelenti, hogy nem kell a kormányablakot felkeresni, hanem számítógépről egy kormányablaki ügyintézővel felvehető lesz a kapcsolat, és otthonról lehet ügyeket intézni.

Nagyon lényeges, hogy 2023-tól teljes mértékben elektronizálttá válik az ingatlan-nyilvántartási eljárás, csökken Magyarországon a földügyi eljárások átfutási ideje és költsége. Ez önmagában is hatalmas mértékben járul hozzá a gazdaság versenyképességének növeléséhez, az ingatlanforgalom biztonságához. Dolgozunk a mesterséges intelligencia alkalmazásának kiterjesztésén a közigazgatási hatósági döntések meghozatalában, az ügyfélszolgálati tevékenység támogatásában, az ügyintézési folyamatokban. Vannak olyan fejlesztések, amelyek igénybe vesznek még egy-két évet, de az elektronikus közigazgatás nem utópia, hanem a nagyon is közeli jövő Magyarországon.