Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
1945 júliusában az Amerikai Egyesül Államok felrobbantotta az első plutóniumbombát. Ez a "Trinity" teszt megadta a kezdőrúgást több évtizedes nukleáris fegyverteszteknek, különösen az 1950-es és a1960-as évek elején. Minden egyes robbantás nagy adag szén-14 izotópot juttatott a Föld légkörébe.
A tudósok a bombatesztekből rájöttek, hogy a radioaktív szén, ami keresztülcirkulál a Föld atmoszféráján olyan, mint amikor radioaktív orvosi nyomkövetők impulzusai keringenek az emberi testben. Ez a tudósoknak unikális lehetőséget nyújtott, hogy kövessék a szenet és elemezzék, hol és milyen hosszú ideig raktározódik és szabadul fel a Föld körül. Ez az információ most meghatározó. Ahogy a szén-dioxid és az üvegházgázok felhalmozódása miatt melegszik az éghajlat, égetően szükséges, hogy tudjuk, a Föld bioszférája – köztük a növények és a termőföld – hogy különíti el ennek a szénnek egy részét. A jelenlegi éghajlati modellek úgy számítják, hogy a Föld vegetációja és termőföldje az ember-okozta szén-dioxid-kibocsátásnak körülbelül 30%-át veszi fel.
Heather Graven az Imperial College tudósa és kollégái megvizsgálták a bioszféra modelleket és hogy mennyire jól mutatják a bombatesztekből származó radioaktív szenet. Az új tanulmányban Graven és kollégái egy rövid időszakra fókuszáltak, 1963-1967-ig, amikor nem voltak bombatesztek. Ez azt jelenti, hogy nincsenek új impulzusok, amik megzavarják az adatokat – csak azok a radiokarbon impulzusok, amik már mozognak a rendszerben. A csapat a szénraktár növénynövekedés részére fókuszált.
A csapat azzal kezdte, hogy újraértékelte annak számítását, hogy a bombatesztekből mennyi szén-14 izotóp lépett a felső légkörbe és mennyi került az alacsonyabb légkörbe és az óceánokba ez alatt az idő alatt. Ehhez a kutatók aktualizálták a korábbi szén-14 izotóp számításokat: adatokat gyűjtöttek repülőgéppel, sztratoszferikus léggömbökkel és óceáni bójákkal. Ebből kiszámították mennyi szén-14 izotópnak kellett a bioszférába lépnie. Aztán összehasonlították az élő vegetációban lévő szénraktár műhold-alapú megfigyeléseit, azokkal számítógépes szimulációkkal, amik azt mutatják, hogy hol halmozódott fel a szén a növényekben.
Az eredmények megdöbbentőek voltak. A növényzet és éghajlat legaktuálisabb számítógépes szimulációi alulbecsülik, hogy milyen gyorsan nőnek a növények. A legaktuálisabb modellek azt mutatják, hogy a növények 43-76 trillió kilogramm szenet vonnak ki évente; az új tanulmány szerint ez legalább 80 trillió – lehet, hogy kétszer annyi. Ez jól hangzik, amikor arról van szó, hogy az emberi tevékenységből származó túlzott szenet a bioszférában raktározzuk. De a csapat azt találta, hogy van ennek egy hátulütője.
A bombából származó radiokarbon nyomkövetés azt is feltárta, hogy a korábban véltnél több szén raktározódik a rövid élettartamú biomasszában, mint például a levelek és a vékony, finom gyökerek. Ezek a szövetek sokkal sérülékenyebbek a degradációra, ami visszabocsátja a szenet a légkörbe, mint a hosszú élettartamú szövetek, mint például a szár és a nagyobb gyökerek.
Van egy limit, hogy mennyi szenet tudunk raktározni a növényzetben, ezért nagyon fontos a fosszilis üzemanyagok korlátozása.
(Forrás: Science News: https://www.sciencenews.org/)
