Október végi szinten rögzülnek fél évre a jelzáloghitelek kamatai egy szerdai kormánydöntés értelmében. Orbán Viktor leszögezte: az áremelkedések miatt új védelmi vonalat nyit az állam.
A hazai hitelpiacot illetően fontos leszögezni, hogy
itthon a háztartási GDP-arányos hitelállomány 2021 második negyedévében 17 százalék volt.
Az EU tagállamai közül csak Romániában és Lettországban alacsonyabb a hitelpenetráció, jelentősen lemaradva az eurozóna-tagállamoktól (52 százalék), de a többi visegrádi ország átlagától (35 százalék) is. Tehát az emelkedő kamatok lényegesen kevesebb családot érintettek, mint más térségbeli államban.
Az Európai Központi Bank 2020. évi nemzetközi felmérésének Magyarországra vonatkozó adatai alapján
a háztartások csupán 30 százaléka rendelkezik valamilyen hiteltermékkel,
és ez az arány 2014 és 2020 között nem emelkedett. Fontos, hogy a kamatkockázatnak leginkább kitett, éven belül változó kamatozású jelzáloghitel-állomány aránya 2021 júniusában 36 százalék volt a teljes jelzáloghitel-állományon belül.
A jegybanki kamatemelések hatására a változó kamatozású hiteleket befolyásoló referenciakamatok jelentősen emelkedtek, a leggyakrabban használt háromhavi BUBOR a négyszeresére nőtt, a 2021. júniusi egy százalék körüli szintről négy százalék körülire 2021. december közepére.
A kamatfixálás hatása igen jelentős, a 2021. december 22-kei BUBOR értékeknél a mutató októberre érvényes mértéke 2,16-2,48 százalékponttal kisebb volt. Vagyis 2,16-2,48 százalékponttal lesz kisebb egy kölcsönnek a kamata a jövő évben a jelenlegi állapotok alapján.
Ez egy 7 millió forint összegű, 10 éves hátralévő futamidejű lakáshitel esetében 7 400 - 8 600 forintos törlesztőrészlet-csökkenést jelentene.
Ez gyakorlatilag a havi fizetnivaló 9,5-10,7 százalékos csökkenését eredményezné - derült ki a Bankmonitor számításából. Ráadásul a magas infláció miatt az irányadó kamatok további emelkedésére számítanak. Vagyis ez a pénzügyi előny még nagyobb lesz az elkövetkező hónapokban.
Mint azt korábban említettük, a lakossági jelzáloghitel-állomány 36 százaléka (2070 milliárd forint, 473,5 ezer szerződés) egy éven belül átárazódó hitel, vagyis a referenciakamatok emelkedése ezeknél a törlesztőrészletek emelkedését vonja maga után.
Egy átlagos hitel esetében 20-25 százalékos (havi 11 ezer forint körüli) törlesztőrészlet-emelkedést okozhat a 2021. október végétől felgyorsult, és a következő fél évben esetleges további kamatemelkedés együttesen.
Emiatt döntött úgy a kormány, hogy (THM-re vonatkozó) kamatstopot vezet be a lakossági jelzáloghitelekre 2022. január 1-i. hatállyal. Az intézkedés a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény hatályvesztésig él, vagyis 2022 júniusáig. A bankok az ügyfeleket egyesével tájékoztatják majd arról, hogy a kamatstop mekkora törlesztőrészlet-emelkedéstől óvta meg őket.
A fél évre számítva átlagosan 66 ezer forintos megtakarítás a 473,5 ezer szerződést figyelembe véve azt jelenti, hogy harmincmilliárd forint maradhat a családok kasszájában.
A mostani lépés egyik kiemelt célcsoportja a volt devizahiteles családok. Ők a forintosítás során a korábban említett 3 hónapos BUBOR-hoz kötött változó kamatozású jelzáloghitelek kategóriájába kerültek.
A devizaalapú hitelek forintra történő átváltásakor 2015 elején 2,1 százalék volt a BUBOR, és azt követően folyamatosan csökkent, így kezdetben profitáltak a háztartások.
2021. november 12-ét követően azonban a 3 havi BUBOR értéke már meghaladta az átváltáskori szintet (most ez az érték 3,9 százalék). Tehát az ő esetükben ez egy komoly megtakarítást jelent majd.
Az intézkedés tehát hozzájárul ahhoz, hogy az érintett hitelek törlesztőrészletei ne növekedjenek, hanem csökkenjenek, hiszen a kamatstop megvéd a piacon tapasztalható kamatemelkedéstől.
Ha a piacon érvényes kamatok határoznák meg az új referenciakamatok szintjét az átárazódáskor, akkor a jelzáloghiteleknél érdemben magasabb törlesztőrészletek alakulhatnának ki annál, mint amit a kamatstop bevezetésével érzékelni fognak.