Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A napokban derült ki, hogy a főváros időhúzása miatt Budapest óriási pénzügyi veszteséget szenvedett el. A JCDecaux-ügy egyértelműen a városvezetés alkalmatlanságáról tanúskodik, megmutatva, hogy a városházán nem ritkák a szakmaiatlan döntések. A botrány közvetlenül a baloldali hatalomátvételt követően robbant ki, és Karácsonyék azóta sem tudnak úrrá lenni rajta. Sőt, az elmúlt hetek alapján úgy tűnik, nem is akarnak - valójában azért nem kötötték meg a szerződést, hogy szabadon plakátolhassák tele a várost pártpolitikai hirdetésekkel.
Nem sokkal hivatalba lépését követően Karácsony Gergely főpolgármester a baloldali többségű közgyűlés elé terjesztett egy javaslatot, amivel a JCDecaux Hungary Kft.-vel (JCD) való szerződéskötés megtagadását kezdeményezte. Mindenképpen lényeges körülmény, hogy a reklámtendert még az előző, Tarlós István által irányított városvezetés alatt írták ki, azonban az eredményhirdetés átcsúszott az önkormányzati választás utánra.
A JCDecaux kifejezetten kedvező ajánlattal indult a közbeszerzésen: havi 142 millió forintot, azaz évi 1,7 milliárd forint körüli összeget ajánlottak fel a Budapesti Közlekedési Zrt.-nek (BKV) a járműágazathoz, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért. A cég ajánlata érvényes volt, sőt, a bírálat során kifejezetten magas pontszámot kapott, ennek ellenére az illetékes döntőbizottság a tendert eredménytelennek nyilvánította, majd lezárta azt.
A baloldali képviselők aztán erre hivatkozva fogadták el Karácsony előterjesztését, amivel ahelyett, hogy kihirdették volna a győztest, megtagadták a szerződéskötést.
De miről is döntöttek a baloldali politikusok? Karácsonyék ezzel megtiltották a fővárosi cégeknek az egy évnél hosszabb időre szóló, a tulajdonukban, használatukban vagy vagyonkezelésükben lévő reklámfelületek hasznosítására vonatkozó megállapodások aláírását. Márpedig a BKV négy plusz (opcionálisan) további négy évre szervezte volna ki a reklámhelyek értékesítését, így képtelenné vált a koncessziós eljárás teljesítésére. Mivel a közbeszerzést a BKV a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-vel még 2016 januárjában írta ki, erősen kérdéses volt, hogy bőven a 2019. augusztus 9-i ajánlattételi határidő lejárta után megalkotott fővárosi határozatra hivatkozva visszaléphetett-e a társaság.
Már akkor nyilvánvaló volt, hogy Karácsony előterjesztése nyomán komoly kár érheti Budapestet, egész pontosan a BKV-t. Az ügyet nyilvánosságra hozó Világgazdaság kiszámolta: ha évi 1,7 milliárdos bevételkieséssel számolunk, akkor az négy évre vetítve megközelíti a hétmilliárdot. A döntés azért is volt érthetetlen és felelőtlen, mert a tömegközlekedési cég évről évre kevesebb bevételhez jutott hirdetési felületei után.
A főváros ezt követően azt ígérte, hogy új közbeszerzést ír ki a befejezetlen eljárás után, de végül erre a mai napig nem került sor. Pedig több mint egy év eltelt azóta. Karácsonyéknak nem ez volt az egyetlen kudarca.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) tavaly januárban ugyanis 115 millió forintos bírságot szabott ki a BKV-ra és a BKK-ra a nyilvánvaló törvénysértés miatt.
A bírság kiszabása után Karácsony Gergely bejelentette, hogy a két cég bíróságra megy a történtek miatt. A cégek első körben jogvédelmet kértek, ami nemcsak a KD határozatát függesztette volna fel, hanem a 115 millió forint megfizetése alól is mentességet adott volna. Ezt a Fővárosi Törvényszék és a Kúria is elutasította, ezért tavaly májusban átutalták a büntetés összegét.
A Fővárosi Törvényszék és a Kúria előbb tavaly november elején elutasította a BKV és a BKK kérelmét, majd pár nappal később a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottságnak (KD) adott igazat, ezzel jogerősen lezárult az ügy. A bíróság egyébként a százmilliós bírság és a perköltség megtérítése mellett arra is kötelezte a felpereseket, hogy térítsenek meg 1,5-1,5 millió forint kereseti illetéket az államnak.
A baloldali városvezetés teljes dilettantizmusát mutatja, hogy több mint egy év után sikerült újra napirendre venni a budapesti tömegközlekedés reklámhelyei kiszervezésének ügyét. A fővárosnak alapjaiban változott meg az álláspontja: korábban még megakadályozták, most viszont belementek volna, hogy a JCDecaux ajánlata nyerjen. Csakhogy közbejött a világjárvány, ebben a helyzetben a francia hátterű cég már nyilvánvalóan nem adhat olyan ajánlatot, mint előtte. Így végleg bezárultak a kapuk: a főváros (egész pontosan a Karácsony-féle vezetés) teszetoszaságának - vagy szándékos szabotálásának - köszönhetően milliárdoktól esett el, miután lecsúszott az évi 1,7 milliárdos üzletről. Fontos kiemelni, hogy
Karácsony Gergelynek ezzel Budapest újkori történetének egyik legnagyobb bukását sikerült összehoznia.
A JCDecaux-ügynek azonban a politikai mellett jogi vonulata is van, hiszen Karácsonyék ügyetlenkedése közvetve az önkormányzat vagyonát érintette. Éppen ezért ifj. Lomnici Zoltánhoz, a Századvég jogi szakértőjéhez fordultunk kérdéseinkkel.
Önkormányzati vagyonvesztés eredményezheti a hűtlen kezelés bűncselekményének megállapítását
- mondta el megkeresésünkre, amit a Büntető Törvénykönyv rendelkezéseivel magyarázott. "Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. A magyar felsőbírósági gyakorlatban az önkormányzati tulajdon köznapi nyelven történő esetleges elherdálásának gyanúja kapcsán ez a tényállás szokta leggyakrabban a büntetőeljárás tárgyát képezni. Hűtlen kezelés esetén a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekmény különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz (...) A Btk. 459.§ (6) bekezdése alapján 500.000.000 forint felett különösen jelentősnek minősül a vagyoni hátrány" - fogalmazott.
Külön kiemelte, hogy a hűtlen kezelés tényállásszerűségéről olyan szándékosan megvalósítható bűncselekmény elkövetése esetén beszélhetünk, amely csak akkor állapítható meg, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy magatartása és a tulajdonos oldalán bekövetkezett vagyoni hátrány között az ok-okozati összefüggés megállapítható. "Vagyis a törvényi tényállásból az is következik, hogy a vagyoni hátrány elszenvedője végső soron a vagyon tulajdonosa lehet" - tette hozzá.
Ismertette, hogy a Kúria gyakorlata alapján egy adott önkormányzat tulajdonában álló vagyon az önkormányzat képviselő-testületére bízott. Ennélfogva a képviselő-testületre bízott önkormányzati vagyon a testület (tagjai) számára idegen vagyon. Ifj. Lomnici Zoltán megemlítette azt is, hogy a Kúria álláspontja szerint továbbá a hűtlen (vagy hanyag) kezelés megvalósulása szempontjából a törvényi tényállásba lépés kezdetét, az elkövetési magatartás (kötelességszegés) megkezdését a határozatról történő szavazás pillanata, a szavazat leadása jelenti.
"A konkrét ügyben a legfőbb bírói fórum kifejtette, ha egy önkormányzati képviselő a versenyeztetésre vonatkozó törvényi előírások figyelmen kívül hagyásával, annak elmaradásával igenlően szavaz egy önkormányzati ingatlan eladásáról, azzal egyidejűleg belenyugszik az áron alul történő értékesítés (vagyonvesztés) lehetőségének bekövetkezésébe, és nem pedig könnyelműen bízik annak elmaradásában, ezáltal a szavazás ténye is önmagában megvalósíthatja a hűtlen kezelést" - nyilatkozta a jogi szakértő.
Egészen az elmúlt hetekig úgy tűnt, a botrány mögött csak Karácsonyék szokásos teszetoszasága áll. Az elmúlt napokban azonban a baloldali városvezetés agresszív plakátkampányba kezdett, amelyben a kormányt próbálják támadni. Amennyiben a JCDecaux-val létrejött volna a szerződés, erre nincs lehetőségük, vagy fizetni kellett volna a reklámhelyekért. Így felmerül a gyanú: Karácsonyék azért hagytak veszni négy év alatt 7 milliárdot (ami nagyon jól jött volna például a Lánchíd felújításánál), hogy szabadon - gyakorlatilag az adófizetők pénzén - kampányolhassanak.
Vagyis saját pártpolitikai érdekeik miatt foszthatták meg a budapestieket 7 milliárd forinttól.
