Először is Gyurcsány Ferenc az évértékelő beszédében megkérdőjelezte Magyarország eddig elért eredményeit a koronavírus elleni küzdelemben, politikai indíttatásból relativizálva ezáltal – többek között – orvosok, ápolók, illetve mentősök ezreinek áldozatos munkáját. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy 2020 tavaszán – a koronavírus-járvány hazai megjelenésekor – a baloldali pártok egészségügyi és gazdasági összeomlást vizionáltak, amelynek elmaradását láthatóan álhírek, kamuvideók, esetleg kamustatisztikák terjesztésével, majd hamis helyzetértékeléssel igyekeznek „kompenzálni”.
Ezenfelül különösen aggályos, hogy az exkormányfő azt javasolja a magyaroknak, hogy kizárólag – az európai vakcinabeszerzést elhibázó, valamint az egyes oltóanyagok engedélyezése elé bürokratikus akadályokat állító – brüsszeli szervek által jóváhagyott vakcinával oltassák be magukat, bizalmatlanságot keltve a magyar szakhatóság több évtizedes múltra visszatekintő szakmai munkája iránt. E gondolatokhoz illeszkedett Gyurcsány országgyűlési felszólalása is, melyben az Európai Gyógyszerügynökség általi jóváhagyás mellett kardoskodott (zárójelbe téve a hazai gyógyszerbiztonság felett őrködő Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet világszínvonalon is kiemelkedő tevékenységét), majd hozzátette, hogy „nagyon sok helyen pusztulást és reménytelenséget” lát, annak ellenére, hogy Magyarországon az átoltottság már most magasabb, mint az európai uniós átlag, és a jelek szerint hazánk előnye növekedni fog az elkövetkezendő időszakban.
Szintén aggályos, hogy egy világjárvány idején Gyurcsány Ferenc azt tartja az elmúlt időszak legnagyobb eredményének, hogy „megszületett Orbán rendszerének hazafias, európai, demokratikus ellenzéke, ami politikatörténeti jelentőségű”, miközben
Magyarország egyebek mellett a lakosság fegyelmezettségének és erőfeszítéseinek köszönhetően képes volt elkerülni a koronavírus terjedésének kontrollálatlanná válását.
Világosan látható tehát, hogy
a Gyurcsány vezette baloldali ellenzék számára továbbra is saját hatalmi törekvéseik éreznek elsőbbséget az ország meghatározó ügyei helyett.
Ugyancsak figyelemre méltó, hogy Gyurcsány Ferenc évértékelő gondolatai keretében egy „jobb ország” megteremtését ígérte, amelyben „könnyebb lesz itthon lenni". E felvetés kapcsán fontos megjegyezni, hogy
az egykori Gyurcsány-kormány regnálása idején a jelentkező válság árát a balliberális oldal a választópolgárokkal fizettette meg.
A gazdaság élénkítése és a munkahelyteremtés helyett a közterhek emelésén, egyes közintézmények bezárásán, a közszféra dolgozóinak elbocsátásán, továbbá az ország eladósításán volt a hangsúly. Feltételezhető, hogy a baloldal kríziskezelése – amennyiben a hatalom birtokában lennének – hasonló képet mutatna napjainkban is.
Orbán Viktor miniszterelnök járványkezelésről és a gazdaság újraindításáról szóló napirend előtti felszólalására adott reakciójában Gyurcsány Ferenc azt is elengedhetetlennek tartotta megjegyezni, hogy az elkövetkezendő egy évben sokszor lesz hallható a neve, ami őt „különösebben nem zavarja”. Elgondolkodtató, hogy
a volt miniszterelnök az emberéletek és munkahelyek megóvását célzó konkrét, érdemi politikai koncepciók felvázolása helyett pusztán saját személye pozicionálását, illetve a kormányzat hiteltelenítését tekintette központi témának
az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitányán.
Összegezve megállapítható, hogy
Gyurcsány Ferenc és szövetségesei számára a 2022-es országgyűlési választások közeledtével a hatalom megszerzésének célja minden egyéb szempontot felülír.
Az ország járványkezelő teljesítményével kapcsolatos alternatív valóság felépítése, az egyes oltóanyagok ellen folytatott felelőtlen politikai hadjárat, illetve a választásokon történő indulással kapcsolatos hatalomtechnikai alkudozás azonban bizonyosan nem járul hozzá a baloldal megkopott hitelességének helyreállításához.
Szerző: dr. Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője