Apáti Bence: Szivárványcsaládok ünnepelnek

Apáti Bence írása az Origónak.

Amikor azt hiszed, már mindent láttál, akkor egy reggel gyanútlan átfutod a híreket, majd egyszer csak kiköpöd a kávédat, elkezdesz fulladozni - persze csak szépen csendben, úgy, hogy ne ébreszd fel a családot -, és átgondolod ezt az "ennél rosszabb-betegebb már nem jöhet" dolgot.

A csaknem a halálomat okozó beszámoló röviden arról szólt, hogy Jesse Tyler Ferguson, a Modern családból ismert, a valóságban is homoszexuális színész azt találta mondani Ellen DeGeneresnek egy videóinterjúban, hogy ő és férje, Justin Mikita melegként nevelik 8 hónapos fiukat. De azért mindenkit megnyugtatott, csak addig, amíg a gyermek úgy nem dönt, hogy heteroszexuális lesz. És elfogadásból is leckét adott a sok náci homofóbnak, mert azt is hozzátette, hogy akkor is szeretni fogja a kis lurkót, ha esetleg meghozza ezt a roppant maradi döntést.

A kijelentés több okból kifolyólag is furcsa, nehezen értelmezhető, az első, hogy eddig úgy tudtuk, hogy a nemi identitás, a saját nemhez vonzódás nem döntés kérdése. A külső tényezők sem számítanak, valaki vagy homokosnak születik vagy sem. Az LMBTQ-lobbi legalábbis ez idáig ezt a narratívát tolta.

Mondjuk a híres-hírhedt melegként eddig nem sikerült megtalálni, pedig az elvtársak éjt nappallá téve, fáradhatatlanul keresik.

A másik, hogy a híres színész melegre nevelési története egy egészen új szintet jelent. Egyes szélsőséges fasiszták eddig is hajlamosak voltak olyan következetésre jutni, hogy ilyen esetekben egyfajta utánpótlás-nevelés zajlik, persze tőlük rögvest el is határolódnék.

De azért felmerül az emberben néhány kérdés. A nevelés ugyanis fárasztó dolog. Sokszor következetességet és szigort kíván meg a gyakorlójától.

Vajon a jó Jesse és férje csak dorgálni fog, ha gyermekük nem melegként viselkedik, vagy rá is fognak ripakodni?

Ok, tudom, hogy azt mondta, ha majd úgy dönt, no de azért jó lenne pontosítani, hogy meddig fog tartani az a bizonyos nevelés, meg az ehhez kapcsolódó finom(?) apai szigor, és mikortól fog számítani a gyerek akarata, mert egy átlag ovis simán szokott már udvarolni, nekem például már oviban is volt szerelmem.

Szóval szigor.

Lesz szobafogság?

Két hétig semmi teló, egy hónap kütyümegvonás? Esetleg egy pedagógiai célzattal lekevert atyai pofon még belefér, ha a kölyök kocsikat tologat, és lányokra kacsingat?

A harmadik dolog, ami így március 15-e után néhány nappal felmerül az emberben, hogy egészen biztosan erről, ilyesmikről kell folyjon a diskurzus az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kapcsán? A szivárványcsaládok elfogadása lenne forradalmunk legfontosabb üzenete? Petőfi ma tutira olyan homoszexuális párokért adná a vérét és az életét, akik melegnek nevelik a gyerekeiket?

Mert hogy mind Gyurcsány Ferenc, mind Baranyi Krisztina, és több ellenzéki prominens is úgy érezte, hogy az LMBTQI-közösségről és a melegházasságról kell beszéljen idén március 15-én.

"A család az család"! - mondták.

Jesse Tyler Ferguson és párja is egy családot alkot, nagy egyetértésben nevelik melegnek gyermeküket - akit egyébként nem Baltimore legrosszabb részén működő árvaházból hoztak el, hanem egy béranya "gyártott" le nekik - a nagy vízen túl, ott, ahol már megvalósult a család az család roppant boldog és idilli eszménye.

Petőfi most tapsolna?