A baloldal semmit nem tanult: válságot önkormányzati szinten sem lehet adóemeléssel és megszorításokkal kezelni

A baloldal irányítása alatt álló önkormányzatok által bevezetett és bevezetni tervezett gazdasági intézkedések tűpontosan megmutatják, milyen gazdaságpolitikát követnének a mögöttük álló pártok egy baloldali kormányalakítás esetén. Az elemzésből kiderül, hogy a baloldali politikusok a társadalmi, gazdasági válság idején továbbra is adóemelésben, megszorításokban és elbocsátásokban gondolkodnak. Láthatóan semmit nem tanultak a 2008-2009-es válságkezelés kudarcából. Ugyanazokat, a munkavállalók, családok és vállalkozások vállára plusz terheket helyező, a válságot tovább mélyítő, a kilábalást tovább nehezítő intézkedéseket próbálják alkalmazni – hívja rá fel a figyelmet legújabb elemzésében a Századvég Gazdaságkutató.

A 2019. októberi önkormányzati választások eredményeképpen több korábban kormánypárti vezetésű település került baloldali irányítás alá. A megyei jogú városok szintjén 7 esetben váltotta baloldali polgármester a korábbi kormánypárti városvezetőt, két esetben a polgármester kormánypárti maradt, de a képviselő-testület baloldali többségűvé vált. A budapesti kerületekben 10 korábban kormánypárti polgármestert váltott baloldali, illetve a főpolgármesteri pozíciót is a baloldal jelöltje foglalta el.

A Századvég Gazdaságkutató elemzésében a baloldali vezetésű, vagy közgyűlési többségű városok elmúlt másfél évének helyi adók, közterület-használati díjak és önkormányzati szférát érintő megszorítások terén folytatott gyakorlatát mutatja be, ami egyértelműen rávilágít arra, hogy mi várható a baloldaltól gazdaságpolitika és válságkezelés területén.

Horváth Csaba, a XIV. kerület szocialista polgármestere, Tóth József, a XIII. kerület szocialista polgármestere, Pikó András, a VIII. kerület közös baloldali polgármestere, Soproni Tamás, a VI. kerület momentumos polgármestere, Déri Tibor, a IV. kerület momentumos polgármestere és Havasi Gábor momentumos politikus Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A hatalomra került baloldali városvezetők egy része, annak ellenére, hogy a legtöbb helyen igazolhatóan jó gazdálkodási helyzetben lévő településeket vettek át elődeiktől, első intézkedéseik között láttak hozzá a helyi adó- és díjfizetési terhek emeléséhez.

Az önkormányzatok kiegyensúlyozott gazdasági helyzetéhez nagymértékben járult hozzá a Kormány által 2011 és 2014 között végrehajtott, összesen 1369 milliárd forintba kerülő adósságkonszolidáció. Ebből az összegből több mint 2100 önkormányzat adósságát vállalta át a központi kormányzat.

Adóemelések, díjemelések, megszorítások

A 2019. évi választásokat követően azok az önkormányzatok léptek a gyakorlatban adóemelés, új adók bevezetése és díjemelések terén, amelyek képesek voltak a döntést gyorsan meghozni és azokat már a 2020-as adóévvel kezdődően bevezetni. Ennek oka, hogy az önkormányzatok helyi közterhek emelésére vonatkozó lehetőségei tekintetében 2020 év végén a Kormány új helyzetet teremtett. Élve a koronavírus-válság elleni védekezés miatt elfogadott rendkívüli jogrend biztosította felhatalmazással,

a Kormány rendeleti úton (535/2020. (XII. 1.) Korm. rendelet) tiltotta meg, hogy a 2021-es évre az önkormányzatok adót emeljenek, új adót vezessenek be, illetve adókedvezményeket vonjanak meg.

Hasonlóképpen tiltotta meg azt is, hogy az önkormányzatok és a tulajdonukban lévő szervezetek 2021-ben megemeljék a szolgáltatásaikért, végzett tevékenységükért felszámított díjakat, illetve új díjakat vezessenek be (603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet). A Kormány a 609/2020. (XII 18.) Korm. rendeletben azt is megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy a vészhelyzet ideje alatt, illetve az azt követő 90 napban megemelje a tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérleti díját.

Mindezeket a rendeleteket a Kormány a lakosság és vállalkozások terheinek csökkentése, a válságból való kilábalás elősegítése érdekében hozta meg. Az intézkedéseknek a szükségességét azzal indokolta, hogy

miközben jelentős adókedvezményekkel, adóelengedéssel és támogatásokkal segíti a vállalkozásokat, munkavállalókat és családokat, aközben több önkormányzat adóemelésekről, új adónemek bevezetéséről, díjemelésekről döntött.

Legtöbb esetben a megszorításokról a baloldali polgármesterek, kihasználva a rendkívüli jogrend teremtette jogi lehetőséget egy személyben hoztak döntést. Mindezt egy korábban nem látott egészségügyi és gazdasági világválság időszakában, amikor mind a lakosság, mind pedig a vállalkozások körében jelentős a működési lehetőségekkel és egzisztenciális viszonyokkal kapcsolatos bizonytalanság.

A válságot kiváltó ok jellegéből adódik, hogy annak lefutásának előrejelzése rendkívül nehéz és kiszámíthatatlan. Ebben a helyzetben a legtöbb, amit a gazdasági irányítás tehet, hogy szabályozási felhatalmazását és költségvetési mozgásterét a vállalkozások és lakosság terheinek csökkentése, sőt, a lehetőségekhez képest azok támogatása érdekében használja fel.

A válságkezeléssel kapcsolatos kormányzati álláspont a kezdetektől fogva az, hogy annak a közös teherviselésen kell alapulnia. Költségeinek fedezéséből a Kormány mellett a bankoknak, multinacionális kereskedelmi láncoknak, politikai pártoknak és az önkormányzatoknak is ki kell venni a részüket.

Ennek jegyében 2020 áprilisában, a gazdaságvédelmi intézkedések részeként a gépjárműadó központi költségvetésbe történő átcsoportosításáról született döntés, amely összeggel az önkormányzatok közvetlenül is hozzájárultak a védekezéshez. Ezt követően a társadalmi, gazdasági válság elhúzódásával párhuzamosan kormányzati és kamarai illetékesek több alkalommal is kérték az önkormányzatokat - elsősorban a leginkább érintett fővárosit és a kerületeket - hogy lehetőségeikhez képest járuljanak hozzá a legnehezebb helyzetben lévő ágazatokban (turizmus, vendéglátás) működő vállalkozások terheinek csökkentéséhez. Ezt a segítséget elsősorban adókedvezmények és díjkedvezmények, például a vendéglátóhelyek teraszai után fizetendő közterület-használati díjak csökkentésén, elengedésén keresztül tudnák megadni.

Annak ellenére, hogy a válság kiszámíthatatlanságából adódó időbeli elhúzódásának következményeképpen a vállalkozások és a lakosság terhei, valamint ezzel párhuzamosan a védekezés költségei folyamatosan nőttek, a baloldali vezetésű önkormányzatok részéről a felelősségi körükkel arányos szolidaritásvállalás nem jelent meg.

Ahelyett, hogy a terhek csökkenéséhez próbáltak volna hozzájárulni, több baloldali önkormányzat a saját bevételeit növelő adó- és díjemelésekről hozott döntéseket.

Salgótarjánban például az idegenforgalmi adóemelést, új típusú telekadót és a parkolási díjat 33 százalékkal megemelő önkormányzati megszorításokat a szocialista polgármester sajátos módon „gazdaságélénkítő" csomagnak nevezte el. Olyan, a turizmus, vendéglátás ágazat válsága által komolyan érintett városrészen, mint Budavár, Budapest I. kerülete a vendéglátóhelyek teraszai után fizetendő közterület-használati díjat háromszorosára emelték, de díjat emeltek Vácott is. A Budapestre érkező turisták elmaradásának különösképpen kitett VII. kerület, Erzsébetváros önkormányzata a kijárási tilalom idejére is kiszámlázta a terasszal rendelkező vendéglátóhelyek korábbi közterület-használati díjának 30 százalékát, amit az érintetteknek a legtöbb esetben nulla bevételük terhére kell kifizetniük.

Az adó- és közterület-használati díjemeléseken túl, amelyek egy részének gyakorlatba ültetését a kormányzati rendeletek megakadályozták, több baloldali vezetésű önkormányzat megszorító intézkedéseket léptetett életbe.

Ezek a megszorítások elsősorban az önkormányzatoknál, önkormányzati háttérintézményeknél, illetve az önkormányzati tulajdonú, vagy fenntartású cégeknél dolgozó munkavállalókat érintették, akiket elbocsátottak, vagy bérüket, jövedelmüket csökkentették.

Ilyen intézkedésekre többek között Vácott, Ózdon, Nagykanizsán, Siófokon, Tatabányán, Dunaújvárosban, Hódmezővásárhelyen, a Fővárosi Önkormányzat szintjén, valamint a VII., VIII., XI. és XVIII. kerületben került sor.

Az önkormányzati megszorító intézkedések egy másik formája az intézménybezárás. Óvodákat zártak be többek között Pécsett és Siófokon, illetve a „nem barátinak" minősített civil és egyházi szervezetek támogatását is csökkentették, vagy megvonták. Miskolcon a baloldali többségű közgyűlés 2020 augusztusában olyan értelmű rendeletet fogadott el, amely alapján az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díját a piaci bérleti díjakhoz igazították volna. A helyi kormánypárti ellenzék véleménye szerint az emelés aránytalanul nagy terhet helyezett volna a bérlők vállára éppen a válság
időszakában. A városvezetés bérletidíj-emelési elképzeléseit a kormány bérleti díjak emelését a vészhelyzet feloldását követő kilencven napig megtiltó rendelete hiúsította meg.

A főpolgármester megszorításokhoz kéri a vállalkozások támogatását

A baloldali vezetésű önkormányzatok polgármestereinek kezdeményezései közül is

kiemelkedik Karácsony Gergely főpolgármester „újraindítási adónak" elnevezett 2020. októberi kezdeményezése, amelynek keretein belül a helyi iparűzési adó (HIPA) mértékét további fél százalékponttal növelte volna.

Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc Forrás: Origo

Az elképzelés megvalósításának az ésszerűségen túl – minden fővárosi székhelyű, vagy ott telephellyel rendelkező vállalkozás HIPA terhelése 25 százalékkal emelkedne válság idején – törvényi akadálya is van. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény értelmében az iparűzési adó maximális éves mértéke az adóalap 2 százaléka, amit a főváros jelenleg is maximálisan kihasznál. Ez azt jelenti, hogy a főpolgármester javaslatát csak a törvény módosítása esetén lehetett volna gyakorlatba ültetni, amihez mind a kormányzati szándék, mind pedig az ilyenkor a latba sokat nyomó kereskedelmi és iparkamarai támogatás hiányzott.

A főpolgármester további szokatlan kezdeményezése volt, amikor februárban azzal a kéréssel fordult a budapesti vállalkozásokhoz, hogy az iparűzési adó befizetési kötelezettségük jogszabály általi ötvenszázalékos csökkentése ellenére a teljes összeget fizessék be a főváros kasszájába.

Válság idején nem megszorításokra, hanem adócsökkentésre van szükség

Napjainkra a közgazdászok és a gazdaságpolitika alakítására jelentős befolyással rendelkező nemzetközi intézmények körében is konszenzus mutatkozik abban a kérdésben, hogy válság idején fő szabályként, a válság hatásainak kitett cégek és lakosság esetében nem a közterhek emelésére, hanem éppen azok csökkentésére, lazítására van szükség. Tulajdonképpen ezt a megközelítést erősíti az IMF által április elején megfogalmazott javaslat is, amely egy nagyon célzott, szimbolikus mértékű és ideiglenes „szolidaritási adó" bevezetését javasolja az országoknak, amely kizárólag a legmagasabb magánjövedelmeket és azokat a vállalatokat sújtaná, amelyek a válság kifejezett haszonélvezői. Logikailag ide sorolható a magyar kormány által tavaly áprilisban bevezetett egyik első válságkezelési intézkedés is, amely átmeneti jelleggel, a bankszektor számára 55, a multinacionális kereskedelmi láncok számára 36 milliárd forint plusz adófizetési kötelezettséget írt elő.

Okulva a korábbi válságkezelések kudarcaiból, a gazdaságpolitikát alakító kormányok, önkormányzatok világszerte a válságnak leginkább kitett vállalkozásokra és lakosságra rakódó terhek csökkentésére, a munkahelyek megvédésére és ezek célzott támogatására törekszenek, mert csak ettől várható a válságból való gyors kilábalás.

Az idei év elején hivatalba lépő Biden-adminisztráció tervei között ugyan szerepel a társasági adó emelésének a terve, azonban ennek megítéléséhez hozzátartozik, hogy Donald Trump elnöksége idején történelmi adócsomagot fogadtak el, amelynek során a társasági adót 35-ről 21 százalékra csökkentették, és ezzel párhuzamosan egykulcsossá is tették. Ebben a megközelítésben a 28 százalékos szintre való emelés tulajdonképpen a korábbi nagyon jelentős csökkentés ideológiailag is motivált korrekciójának tekinthető.

Joe Biden amerikai elnök Washingtonban, 2021. április 13-án Forrás: MTI/EPA/Pool/J. Scott Applewhite

Ezzel szemben a magyarországi baloldali önkormányzatok többsége éppen ebben a rendkívül nehéz, a lakosságot és a gazdasági szereplőket egyaránt rendkívül súlyosan érintő időszakban akarnak mindenkit válogatás nélkül érintő közterheket emelni és megszorító intézkedéseket bevezetni. Közgazdaságilag igazolt, hogy a munkavégzést és vállalkozásokat terhelő adók emelése csökkenti a versenyképességet és visszafogja a növekedést. Válság idején az egyébként is nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat, cégeket a legkisebb irányú őket terhelő adóemelés is sokkal rosszabbul érinti, mint válságmentes, nem is beszélve konjunktúra időszakról.

Következtetések

A helyi adók és egyéb közterhek emelése elsősorban a legnehezebb helyzetben lévő mikro, kis- és középvállalkozásokat sújtja, amelyek tartalékai általában is szerényebbek a nagyokénál és kifeszített gazdálkodást folytatnak az felszínen maradásért.

Ez az a vállalkozói réteg, ahol a tulajdonosok gyakran kénytelenek saját zsebükbe nyúlni annak érdekében, hogy ne kelljen felfüggeszteni, rosszabb esetben abbahagyni a tevékenységüket, elbocsájtani az alkalmazottakat. A kormányzat éppen ezeknek a cégeken segít, amikor a pandémiás válság negatív hatásainak mérséklése érdekében megfelezte a helyi iparűzési adót, hitel visszafizetési moratóriumot hirdetett, csökkentette a munkaadókat terhelő járulékot, ideiglenes átalányadó (kata, kiva) mentességet rendelt el, munkabér-támogatást fizet, vagy a bérleti díjak emelését tiltja meg.

A Századvég Gazdaságkutató elemzése teljes egészében itt olvasható el.