Száguld a gazdaság, ezért lesz lehetőség nyugdíjprémiumot fizetni, amelynek összege a gazdasági növekedés mértékétől függ
- vasárnap ezekkel a szavakkal ismertette Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában, hogy a kormány komoly támogatásban fogja részesíteni a magyar nyugdíjasokat.
Orbán Viktor a rádióinterjúban a részleteket ismertetve elmondta, hogy ennek összege átlagosan 50-56 ezer forint lehet, sőt, ha 7 százalék felett lesz a növekedés, akkor még több is. Az Origo számításai szerint, amennyiben ez utóbbi forgatókönyv valósul meg, akkor a támogatás akár a 76-80 ezer forintot is elérheti, ami mondani sem kell, hogy példanélküli lenne a rendszerváltás utáni Magyarországon.
Még a baloldali gazdasági portálok is kénytelenek voltak elismerni, hogy "eddig soha nem látott mértékű prémiumot" kaphatnak majd az idősek. Az biztos, hogy a múlt héten megjelent második negyedéves magyar GPD-növekedési adat várakozásokon felüli, hatalmas siker.
A nyugdíjprémiumról egyébként a tb-törvény rendelkezik. Ebben az szerepel, hogy amennyiben az adott évi GDP várhatóan meghaladja a 3,5 százalékot, valamint a költségvetési egyenleg tartható, akkor a nyugdíjasokat prémium illeti meg. Ezt pedig úgy számolják ki, hogy összeszorozzák a 3,5 százalék feletti részt és a novemberben esedékes nyugdíj 25 százalékát.
Bár a kormány időspolitikájának köszönhetően az elmúlt években általánossá vált, hogy a nyugdíjasok különféle állami támogatásokban részesülnek, ez nem mindig volt így.
A 2010 előtti baloldali kormányok megszorító intézkedéseinek legnagyobb elszenvedője ugyanis az idősebb korosztály volt. Nem túlzás azt állítani, hogy Gyurcsányék nyolc év alatt teljesen kizsigerelték a nyugdíjasokat.
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök 2008 októberében bejelentett megszorító csomagjában csökkentette a 13. havi nyugdíj felső értékhatárát (80 ezer forintban) és a jogosultak körét. Arról nem is beszélve, hogy kormányzása során egyhavi nyugellátást vont el, hagyta elértéktelenedni a nyugdíjakat, háromszorosára emelte a gáz árát, duplájára az áram árát és az élelmiszerek áfáját.
A Demokratikus Koalíció jelenlegi elnöke emellett nyugdíjadót akart bevezetni, az időseknek még az orvosi ellátást is fizetőssé akarta tenni, sőt, bevezette a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, amit végül a szociális népszavazás eredményeképpen töröltek el.
Bajnai Gordon ugyanott folytatta, ahol elődje abbahagyta: a róla elnevezett megszorító csomaggal előrehozta a nyugdíjkorhatár emelését, visszavonta a 2009-es és 2010-es nyugdíjkorrekciót, valamint megszüntette a 13. havi nyugdíjat.
A baloldali politikusok és szakértők megnyilvánulásaiból az derül ki, hogy
továbbra is a megszorításokat helyeznék gazdaságpolitikájuk középpontjába.
"Ahogy itt, ma a költségvetés kinéz, ahhoz nagyon-nagyon erős megszorításokat kellene eszközölni a magyar gazdaságban" - jelentette ki Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa, baloldali tanácsadó, Gyurcsányhoz közel álló közgazdász az ATV korábbi műsorában. Véleményével nincs egyedül a baloldalon, hiszen a parlamenti képviselettel bíró baloldali pártok szinte mindegyike a többkulcsos személyi jövedelemadó visszahozását javasolja, ami már az átlagfizetésből élők esetében is jelentősen megnövelné az adóterhelést. Ehhez párosulna nyilvánvalóan a nyugdíjak értékének csökkentése különféle módokon: ebben a baloldal mindig kreatív volt.