Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, én nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se
- minderről Márki-Zay Péter baloldali listavezető beszélt a szokott vasárnapi monológjai egyikében. Gyurcsány jelöltjének legújabb ötlelete alapvetően verné szét a hazai fizetések és ellátások rendszerét. Ha Márki-Zay programja megvalósulna, akkor emberek százezrei kerülnének soha nem látott létbizonytalanságba.
De nézzük is, miért okozna hatalmas káoszt a baloldal jelöltjének legújabb ötlete?
Magyarországon 1989-ben vezették be a minimálbér intézményét, 1992 és 2011 között mértékét évente állapították meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. 2011. július 30-án a tanács megszűnt, az azt felváltó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács már csak javaslattételi lehetőséggel bír. De ami igazán lényeges: éppen a legutóbbi három Fidesz-kormány alatt nőtt jelentősen a minimálbér. 2002 és 2010 között, a baloldali kormányok alatt viszont alig nőtt.
A mindenkori év végére megállapított minimálbér-összeg kötelező érvényű a magyar gazdaság egészére nézve. Mértéke egy sor adó- és járulékfizetési kötelezettség alapegységét képezi, ehhez viszonyítják például a társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét. Mindezek mellett a minimálbérhez igazodnak a gyermekellátási és otthongondozási juttatások is, valamint a táppénz is.
Jól látszik tehát, ha Márki-Zay elképzelése zöld utat kapna, akkor micsoda káosz alakulna ki a hazai gazdasági életben. Mindezek mellett azt se felejtsük el, hogy a minimálbéres szabályozás nélkül a
Magyarországon működő cégek jelentős része azonnal jelentős fizetéscsökkentést hajtana végre, mivel így sokkal nagyobb hasznuk lehetne.
Az Európai Unióban jelenleg Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Olaszország és Svédország nem határoz meg kötelező bérminimumot, de ez nem jelenti azt, hogy más rendszerekkel ne biztosítanának minimális jövedelmet az embereknek. Márki-Zay pedig egyetlen szót sem szólt arról, hogyan szabályozná a gazdaság ezen területét, ha nem lenne minimálbér.
Magyarországon egyébként - ahogy már utaltunk rá - 2010 előtt a minimálbér és a garantált bérminimum terén is az európai rangsor utolsó felében kullogott, és nem is tudtunk előrelépni. Sőt a minimálbér reálértéke terén 2002 és 2010 között Csehország, Lengyelország és Szlovákia is megelőzött minket. 2010 után azonban a magyar kormány stratégiai célja volt a hazai keresetek, így a legalacsonyabb bérek emelése.
Ennek köszönhetően 2010 és 2020 között 74 százalékkal nőtt a hazai minimálbér és 87 százalékkal a bérminimum vásárlóértéke.
Ennél magasabb dinamikát ezen időszak alatt egyedül Litvánia tudott produkálni.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma 2021. november 3-án kompromisszumra jutott, a minimálbér tehát kétszázezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedik januártól.
Januártól tehát több lesz a minimálbér, mint amennyi a baloldali kormány alatt, 2010-ben az átlagbér volt.
A legkisebb garantált béremeléseknek ráadásul számos pozitív hozadéka van, mert ezzel a különböző családtámogatások is emelkednek.
Így tehát:
Legfrissebb elemzői vélemények többnyire öt százalék körüli inflációt várnak 2021-re. Ez tehát azt jelenti, hogy a minimálbérek vásárlóértéke átlagosan akár 15 százalékkal is magasabb lehet. A garantált bérminimum vásárlóereje jövőre több mint kétszer, 112 százalékkal nagyobb lesz a 2010-es kormányváltáshoz képest.
Szalai Piroska, munkaerőpiaci szakértő felidézte: a szakképzettséget igénylő munkakörökben kötelező legkisebb kereset, a garantált bérminimum vásárlóértéke a 2006-os bevezetésétől 2010-ig, tehát Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon kormányzása alatt mindössze tíz százalékkal nőtt, és az összeg alig volt magasabb a minimálbérnél.
