2022. január 1-jén Franciaország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A jelenlegi tanácsi triót a francia, a cseh és a svéd elnökség alkotja. A francia elnökség prioritásait a következő jelmondat fejezi ki:
„Fellendülés, erő és a hovatartozás érzése".
Emmanuel Macron francia elnök 2021. december 9-i, a francia elnökség legfőbb szempontjait ismertető beszédében rávilágított arra, hogy az elnökség elkötelezett az európai gazdasági szuverenitás visszaszerzésében, mintegy kompenzálva az ázsiai régiók befolyását a térségre. Ugyanakkor ez a gazdasági szuverenitás nem keverendő össze azzal a nemzeti szuverenitással, amiért az Orbán-kormány harcol. Kovács István hangsúlyozta:
A hazai országgyűlési választások és a franciaországi elnökválasztás kimenetele határozza meg, hogy milyen irányt vesz az európai integráció jövője: egy föderalista, Brüsszelből irányított Európai Unió létrehozásának irányába, vagy egy szuverenista, a nemzeti érdekeket és értékeket előtérbe helyező, demokratikus felhatalmazással rendelkező tagállami vezetők által irányított EU irányába mozdul el a közösség.
A stratégiai igazgató arra is figyelmeztetett, hogy a hazai parlamenti választások kapcsán az idei év első hónapjaiban kiemelt figyelem övezi majd az uniós intézmények beavatkozási kísérleteit. A brüsszeli nyomásgyakorlás és nyílt beavatkozás egyik legékesebb példája a Helyreállítási Alap elfogadásának késleltetése az Európai Bizottság részéről. A szakértő szerint
a magyar gazdaság fellendülése a koronavírus-járvány okozta leállások után nem Brüsszelnek köszönhető.
A francia uniós elnökség már a kiindulópontját tekintve is föderalista, így ennek az elvnek a nevében kiemelt figyelmet fordít a genderkérdésre is. Kovács Attila projektvezető elmondta, hogy az elnökség eltökélt az európai zsidó közösségek megerősítésében is, ami szöges ellentétben áll az Unió többségi, muszlim bevándorlókat támogató stratégiájával és Márki-Zay Péter, baloldali miniszterelnök-jelölt napokban tett zsidózó kijelentéseivel.
A soros elnökség mindeközben igyekszik megfelelni az uniós polgárok elvárásainak is. A Franciaország által 2019-ben javasolt és 2021. május 9-én Strasbourgban elindított Európa jövőjéről szóló
konferencia új vitafórumot biztosít az európai polgárok számára, hogy hozzájárulhassanak
Európa jövőjének meghatározásához az elkövetkező évekre és évtizedekre.
Ebben a vitafórumban hazánk igen aktív volt, Németország után a második helyen állunk a véleménynyilvánításban.
Magyarország álláspontja, hogy a konferencia eredményei nem vezethetnek szerződésmódosításhoz. Mindazonáltal a vita - az állampolgárok véleményének figyelembe vétele nélkül is - hivatkozási alapot jelent a brüsszeli intézmények számára további föderalista lépések megtételéhez.
Ami a francia elnökválasztás várható kimenetelét illeti, a közvélemény-kutatások jelenlegi adatai szerint a választások első fordulójában Macron 25%, Le Pen 17%, Pécresse 16%, Zemmour 13% szavazatot kapna. Amennyiben a választás második fordulójában Macron LePennel mérkőzne meg, úgy 57-43% arányban győzne. Amennyiben azonban Valérie Pécresse lenne az ellenfele, úgy a mostani állás szerint a két jelölt közötti különbség csökkenne, de Macron 53-47% arányban így is megnyerné a francia elnökválasztást.
Az idei év másik, mind az európai, mind a globális politikában meghatározó választása a hazai
országgyűlési választás lesz. 2022-ben folytatódni és fokozódni fog az Európai Bizottság azon törekvése, hogy az általa ideálisnak gondolt demokráciafelfogás elveit és az ahhoz kapcsolódó eszközöket rákényszerítse a tagállamokra. A Bizottság még 2020 decemberében hozta nyilvánosságra az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervet. A tervből világossá válik, hogy a Bizottság újfent tagállami hatáskörökbe kíván beavatkozni: ezúttal a demokratikus választások lebonyolításához és
intézményi kereteihez kapcsolódóan tenné mindezt.
A cselekvési tervben foglaltak szerint a „fake news" elleni küzdelem jegyében a Bizottság ellenőrizné, minősítené a politikai hirdetéseket, azok tartalmát, a neki nem tetszőket akár be is tilthatná. A Bizottság a javaslatban azt is világossá tette, hogy politikai NGO-kat kíván támogatni mind a politikai kampányok finanszírozásának ellenőrzésére, mind a médiapluralizmus biztosítására.
A Bizottság idén is folytatja a 2020-2025-ös uniós genderstratégia végrehajtását. Az uniós
testület idei évre vonatkozó munkaprogramja többek között tartalmazza a szülői jogállás uniós
országhatárokon átnyúló elfogadását: „aki szülő egy tagállamban, legyen szülő minden
tagállamban". Ez durva, uniós jogi alappal nem rendelkező beavatkozás a tagállamok
családjogi és családpolitikai viszonyaiba. Az idei év tavaszán tartandó gyermekvédelmi
népszavazáson a magyar választópolgárok éppen ezért pont arról dönthetnek, hogy gyermekeik érzékenyítését, a nemek eltörlésére vonatkozó törekvéseket szeretnék-e beengedni oktatási intézményekbe, közösségi, óvodai terekbe.
A francia uniós elnökség idén júniusban tervez meghallgatást a hazánkkal szembeni 7-es cikk szerinti eljárásban. Ettől a szándéktól teljesen függetlenül kijelenthető, hogy a hazánkkal szembeni eljárás mára teljesen kifulladt.
Bebizonyosodott, hogy az érvényben lévő uniós szerződések és szabályok szerint nincsen meg sem a jogi háttere, sem a politikai támogatottsága a hazánkkal szembeni eljárásnak
-hangsúlyozta Kovács István.
Várhatóan az Európai Bizottság még a hazai országgyűlési választások előtt megindítja hazánkkal szemben a jogállamisági eljárást is, így közvetlenül is beavatkozva a hazai választási kampányba.
Mindez jól mutatja, hogy a jogállamisági eljárás továbbra is egy politikai zsarolási eszköz a Bizottság kezében a tagállamokkal szemben
- mondta el a stratégiai igazgató.
2022-ben folytatódni fog az uniós intézmények által az új migrációs csomag tárgyalása. Az új német kormány szemmel láthatólag támogatja a migrációt, Brüsszel nyert tehát egy erős tagállami szövetségest ezen a téren. Várhatóan tovább mélyül az ellentét az illegális migrációval szemben fellépő, az Unió külső határait védő tagállamok és a brüsszeli intézmények között. Az is előre deklarálható, hogy az Európai Bizottság pénzbüntetést szab majd ki hazánkra egyes migrációpárti uniós bírósági döntések be nem tartása miatt.
Az Alapjogokért Központ teljes elemzése ide kattintva olvasható el.