Kásler Miklós: A bérnövekedés minden ágazatot érint

Budapest, 2022. január 10. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nyilatkozik az Epidemiológiai és Klinikai Kutatási Munkacsoport ülése után az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2022. január 10-én. A miniszter elmondta, hogy komplex kutatási programot fog össze az Epidemiológiai és Klinikai Kutatási Munkacsoport, amelynek célja, hogy a koronavírussal kapcsolatos kutatásokból tudományos értékű nemzetközi közlemények szülessenek, illetve a kormány számára olyan cselekvési javaslatok kidolgozása, amelyek érdemben tudják befolyásolni a járvány további időszakát. MTI/Illyés Tibor

A koronavírus ellen a leghatékonyabb megoldást az oltás jelenti - hangsúlyozta Kásler Miklós a Figyelő című hetilapban csütörtökön megjelent interjúban, amelyben a gyermekvédelmi népszavazásról és az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) tartozó területeken zajló béremelésekről is beszélt.

A miniszter azt mondta, a járvány első hullámát a járványügyi szabályozásnak köszönhetően úgy törtük le, mint senki más Európában. A későbbiekben a vakcináció felpörgetése volt a cél, ami a készítmények beszerzésének, a jól szervezett oltási programnak köszönhetően sikerült, és

hazánk tavaly olyan átoltottsági arányt ért el, melynek révén újraindíthattuk az országot, a gazdaságot

- idézte fel.
Hozzátette, hogy sajnos Magyarországon is vannak vírus- és oltástagadók.

Az általános heccelőkön kívül a baloldal is mindent megtett, hogy elbizonytalanítsa az embereket, és mára az is kiderült, hogy miért teszi ezt: embertelen módon az idős választók halálától reméli hatalomra jutását

- jelentette ki.
Kásler Miklós az oltások jelentőségéről elmondta: az első nagy hazai tudományos kutatás (Hun-VE) szerint a védőoltás 88-98 százalékra növelte a védelmet a betegség halálos kimenetelével, valamint 69-89 százalékra a fertőzéssel szemben, ami kiemelkedő.

Kitért a harmadik oltás fontosságára is, amelynek hatása a szervezet védettségi szintjét "visszaemeli" az eredeti, 80-90 százalékra.

Jelezte, az Epidemiológiai és Klinikai Kutatási Munkacsoport céljai közözött szerepel tudományos értékű nemzetközi közlemények készítése és a kormány számára olyan cselekvési javaslatok kidolgozása, amelyek érdemben tudják befolyásolni a járvány további időszakát.

A miniszter hangsúlyozta: a kormány 2010-től kiemelten kezeli az egészségügyben dolgozók erkölcsi, anyagi megbecsülését.

"Mindezt jól tükrözi, hogy a legnagyobb arányú fizetésnövekedés ebben az ágazatban zajlott" - mondta. 2020-ban a kabinet az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetéséről és annak részeként "az orvosok történelmi léptékben egyedülálló mértékű béremeléséről döntött" - tette hozzá.

Az orvosok fizetése 2010 és 2022 között átlagosan a három-ötszörösére vagy akár nagyobb mértékben nőtt, az egészségügyi szakdolgozói béremelés következő üteme pedig ez évtől lépett életbe.

Az ebbe a körbe tartozó több mint 85 ezer munkavállaló fizetése 2010-hez képest 2022-re megközelítőleg a háromszorosára növekedett, a szakdolgozói fizetések 2019. július és 2022. január között 72 százalékkal nőttek - sorolta. Az idei egészségügyi béremelésre csaknem 260 milliárd forintot fordítanak - közölte.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nyilatkozik az Epidemiológiai és Klinikai Kutatási Munkacsoport ülése után az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2022. január 10-én Forrás: MTI/Illyés Tibor

Kásler Miklós elmondta, mindegyik járványhullám esetében helytállt a magyar egészségügy, a legfontosabb beavatkozásokat ellátta; Európában nagyon kevés ilyen ország van.
Szólt arról, hogy a biztonságos és hatékony gyógyszerellátás megteremtése érdekében

januártól módosultak egyes gyógyszertámogatási és -finanszírozási szabályok.

Húsz terápiás területen 29 új gyógyszer került tb-finanszírozásba. A hátrányos földrajzi helyzetű gyógyszertárak közül mintegy ötven számíthat másfél millió forintos többlettámogatásra - ismertette.
Kásler Miklós a köznevelésben idén a gyermekvédelmi népszavazást tartja a legfontosabbnak.

Az a célunk, hogy megakadályozzuk, hogy az agresszív LMBTQ-propaganda beszivárogjon a magyar óvodákba és iskolákba. A kormány ebben határozott, de szükség van a szülők támogatására is, mert nagy csatákat kell még megvívnunk

- fogalmazott.
Jövőre a legfontosabb változások egyike az érettségi követelményrendszer megújítása lesz, a szabályozások eredményeként a 2023/24-es tanévtől módosulnak a vizsgakövetelmények - emlékeztetett. A változtatás csökkenti az elvárt ismeretek mennyiségét, még jobban előtérbe helyezi az egyéni kreativitást és az aktív problémamegoldást, több tantárgy esetében új értékelési formákat vezetnek be - ismertette.

Lényeges módosulás lesz a mentális segítségnyújtás, az iskolai agresszió megelőzése és mérséklése.

Kiemelte a "Van kihez fordulnod" elnevezésű programot, amelynek célja általában az iskolán belüli bármiféle konfliktus, erőszak - ezen belül az internetes zaklatás - megelőzése.
A kulturális célú kiadásokat nézve - GDP-arányosan - Magyarország negyedik éve van az első helyen az EU tagállamai között - mondta a miniszter.

Januártól 20 százalékkal emelkedett a kulturális szektorban dolgozók bére, a könyvtári és a levéltári területen is rendkívüli programok valósulnak meg

- sorolta.
Kásler Miklós nagy eredménynek nevezte, hogy a külföldön tárolt nemzeti jelentőségű levéltári anyag feltárása érdekében a bécsi és a moszkvai mellett a vatikáni és isztambuli "levéltári delegáció" is megalakult és létrehozták a Családtörténeti Központot.
A sport területét érintve közölte:

az Emmi 2019 decemberében három sportágban (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda) húsz államilag elismert sportakadémiával kötött négy évre szóló keretmegállapodást.

Fontosnak tartják a kiemelt vidéki sportszervezetek támogatását is - tette hozzá.
Kásler Miklós a szociális ágazatról elmondta, idén januártól 20 százalékkal emelkedett a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban foglalkoztatottak bére.

Az átlagbér összege így 310 ezerről 370 ezer forintra nőtt, ami 2010-hez viszonyítva csaknem háromszoros bővülés

- jegyezte meg.
A kormány a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozóikról gondoskodók helyzetének javítása érdekében folyamatosan emeli az ápolási díjat - mondta.

A gyermekek 2019-től bevezetett otthongondozási díjának havi bruttó összege idén eléri a minimálbér összegét, és az ápolási díj is további 5 százalékkal nő

- ismertette.
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására 2022-ben 50,1 milliárd forint áll rendelkezésre - jelezte az emberierőforrás-miniszter.