A Kontra arról ír, hogy Szabó Tímea - akinek kokainbizniszből finanszírozhatják a kampányát - nemzetközi karrierjének elindítója Daniel Langenkamp, a jelenlegi amerikai kijevi sajtóattasé volt.
A páros még a kilencvenes években az amerikai titkosszolgálatok befolyása alatt álló, budapesti székhelyű lapoknál ismerkedett meg. Nem sokkal később teljesen lehetetlen módon a Harvard egyik titokzatos kutatóprogramjában kötöttek ki.
A Kontra szerint ez önmagában véve is kifejezetten furcsa, úgy meg pláne, hogy az amerikai férfi Obama idején a külügyminisztérium szóvivője volt.
Nem véletlenül fonódott össze kettejük életútja: a Kontra úgy tudja, hogy Szabó és Langenkamp házasok lehettek. Ezzel pedig meredek fordulatot venne a már eddig is nemzetbiztonsági kérdéseket felvető ügy.
A hazai sajtóban azóta foglalkoznak élénkebben Szabó Tímea rejtélyes múltjával, hogy egy nyilvánosságra hozott felvételen a politikust összefüggésbe hozták a CIA-vel. A Kontra közvetlenül Bajnai Gordon háttéremberének, Gansperger Gyulának az elhíresült mondatai után indította el a politikussal foglalkozó tényfeltáró cikksorozatát. Írásaikból kiderült, hogy
Szabó Tímea karrierjének beindításában fontos szerepe volt Daniel Langenkampnak, a jelenlegi amerikai kijevi sajtóattasénak.
Szabó Tímea szokatlanul erős washingtoni kapcsolatokkal bír, olyannyira, hogy az akár nemzetbiztonsági kérdéseket is felvethet. És ezzel még közel sincs vége az ügynek
- írják.
A Kontra információi szerint nem véletlen, hogy Szabó Tímea és Daniel Langenkamp éveken át ennyire szorosan együtt mozgott, hiszen házasok lehettek. Úgy tudják, hogy
valamikor 1998 és 2002 között Budapesten keltek egybe, a párbeszédes politikusnak ez volt az első házassága.
Szerelmük azonban nem tartott sokáig, pedig azt tervezték, hogy tartósan letelepednek az Egyesült Államokban. Értesüléseink szerint a kiutazást követően hamar megromlott a kapcsolatuk, aminek következtében Szabó Tímea hat hét után hazatért Magyarországra
- írja a portál, amely azt is leszögezte, hogy
arról is tudomást szereztek, hogy miután cikksorozatuk elindult, Szabó megkereste Langenkampékat. Úgy tudják, nem sok eredménnyel.
A Párbeszéd társelnöke pályafutása során nem szenvedett hiányt férfiakból, többször is bekötötték a fejét. Langenkampról egészen eddig nem lehetett tudni, azt viszont több helyen is megírták, hogy
előbb Hunyadi Gáborhoz, a Jobbik volt jogászához, majd Sebők Miklóshoz, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársához ment feleségül.
Hozzáteszik:
utóbbival jelenleg is házasok. Bonyolítja a helyzetet, hogy a Pesti Srácok szerint egy Frank T. Zsigo nevű férfivel jött haza az Egyesült Államokból, aki éppen aktuálisan a férje volt. Amennyiben igaz a portál értesülése, akkor Szabó az átlagosnál bőven több férjet tud felmutatni.
A Kontra felteszi a kérdést, hogy mindez miért problémás? Hangsúlyozzák, hogy
leginkább azért, mert Szabó Tímea parlamenti képviselőként érzékeny és bizalmas információkhoz juthat, amiket nem mindegy, kivel oszt meg, illetve nem mellékes, kiket képvisel a törvényhozásban.
Mint ismert, a baloldali politikussal szemben visszatérő vád, hogy „nemzetközileg kiképzett ágens", és a külföldi baloldal érdekeit követi. Erre erősített rá az az elhíresült hangfelvétel is, amelyen
Gansperger Gyula CIA-ügynöknek nevezte Szabót, aki jogi eljárást kezdeményezett az elhangzottak miatt.
Az egészen biztos, hogy Daniel Langenkamp „felbukkanása" nem könnyítette meg Szabó Tímea múltjának értékelését, hiszen
egykori mátkája erősen be van kötve az amerikai politikai és médiaelitbe.
Langenkamp pályafutását újságíróként kezdte, méghozzá éppen a magyar fővárosban, ahol az amerikai titkosszolgálat befolyása alatt álló Budapest Week szerkesztőségében ismerkedett meg későbbi feleségével.
Az amerikai férfi egyébként előszeretettel cikkezett az amerikai hírszerzés budapesti szerepvállalásáról, de szívesen közölt az atlantista irányvonalba illeszkedő írásokat is.
A Kontra azt írja: Budapest, fiatalság, szerelem – bár munkakapcsolatnak indult, sokkal több lett belőle. Langenkamp valósággal húzta maga után magyar párját, aki – mint arról már beszámoltak – neki köszönhette karrierjének beindítását.
Miután szorosabbra fűzték a viszonyukat, Szabó addig elérhetetlennek tűnt helyeken bukkant fel (Harvard, Pakisztán, Afganisztán), és olyan munkákat (politikai érdekérvényesítés, kutatások az ENSZ megbízásából) kapott, amelyek korábban teljesen valószínűtlennek tűntek.
Mint korábbi cikkükből kiderült,
a különböző újságoknál dolgozó fiatalok varázslatos módon hirtelen a Harvard egyik kutatóprogramjában bukkantak fel, úgy, hogy papíron az ENSZ megbízásából – többek között Afganisztán demokratizálásán – dolgoztak. Ez minimum furcsa, főleg, hogy Szabónak nem volt és a mai napig nincs az ilyen típusú feladatokhoz megfelelő végzettsége.
A Kontra szerint:
a harvardi és egyáltalán a tengerentúli kaland tehát sokkal inkább tűnik egyfajta (ideológiai) kiképzésnek, semmint valós kutatómunkának. Ezt támaszthatja alá, hogy Szabó nem mondott igazat arról, hogyan nyert felvételt a világhírű egyetem egyik fontos projektjébe.
Mindez pedig könnyen azt jelentheti, hogy megalapozott a kritika vele szemben:
fedőtörténettel próbálta igazolni felvételének körülményeit, és eltitkolta azt, hogy valójában kapcsolatrendszerének köszönhetően kapott helyet a Harvardon.
A portál szerint az pedig szintén Szabó ellen szól, hogy miután elváltak az útjaik, Langenkamp rögtön az amerikai külügyminisztérium állományában találta magát. Sőt, Barack Obama második ciklusa alatt nagyon magas pozíciót töltött be, egészen a külügyi szóvivői tisztségig vitte.