Nemzetközi megfigyelők: A magyar választás törvényesen zajlott

A lengyel Ordo Iuris jogi elemző intézet és varsói partnere, a Collegium Intermarium nemzetközi megfigyelőszervezetként követte a magyarországi országgyűlési választásokat. Több mint 60 választási bizottság munkáját kísérték figyelemmel, illetve megvizsgálták a jogi környezetet is.

A szervezetek – melynek tagjai akadémikusok, társadalmi szervezetek, lengyel, bolgár, spanyol, horvát és ukrajnai jogászok is – összefoglaló jelentésében az áll: miután a választás lebonyolítását meghatározó szabályok teljes körű vizsgálatát, a választási folyamat gyakorlati végrehajtását és annak minden szintjén történő ellenőrzését elvégezték, illetve megfigyelést végeztek 60 választási bizottságban, megállapítják, hogy

a parlamenti választások és a népszavazás megfeleltek valamennyi helyi és nemzetközi szabványnak, a választásokra vonatkozó alapelveknek, és hatékonyan biztosították az általános, közvetlen, titkos, szabad és egyenlő szavazást.

A misszió jelentésében leszögezi azt is:

a választás napján nem merült fel olyan körülmény, amely sértette volna a tisztességes és szabad szavazást.

A magyar választási rendszer – olvasható a jelentésben – megfelel egyebek mellett a szabad véleménynyilvánítás és a semlegesség követelményeinek is.

Fotó: Koncz Márton - Origo

A nemzetközi választási megfigyelő misszió – az általa megfigyelt minden területen – arra a következtetésre jutott, hogy

a választási folyamat törvényességét, tisztességességét, átláthatóságát és relevanciáját meghatározó európai normáktól és a magyar jogtól való lényeges eltérés nem áll fenn.

A megfigyelő misszió átfogó jelentésében az áll: a magyar választások finanszírozási rendszere teljes mértékben és lényeges eltérések nélkül illeszkedik az általános európai keretrendszerbe; továbbá

a magyar jogrendszer a többi európai ország jogrendjéhez hasonló mértékben hajtja végre a nemzetközi javaslatokat és szabványokat, a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlások tekintetében.

A pártok és a választási folyamatok finanszírozását szabályozó keretrendszer átlátható, tisztességes és egyenlő szabályokat tartalmaz minden induló pártra és jelöltre vonatkozóan – szögezik le az összefoglalóban.

A magyarországi médiahelyzetről a jelentés azt írja: a televíziós csatornák és az online hírportálok általában a legfontosabb hírforrások, míg a nyomtatott sajtó jelentősége folyamatosan csökken Magyarországon.

Az Ordo Iuris és a Collegium Intermarium nemzetközi megfigyelőszervezet szerint a média-magánszektoron belül különösen a televíziós csatornák (RTL Group, ATV) – a közvélekedés szerint –

nagymértékben támogatják az ellenzéki pártokat és azok politikai üzeneteit.

Mint írják, a társadalmi megítélés szerint a közmédia az aktuális kormány színezetétől függetlenül némileg inkább a működő kabinet nézeteit és véleményét közvetíti. Kiegyensúlyozottabb médiakínálatot biztosít „egy magánkézben lévő kereskedelmi médiacsoport” (TV2-csoport, KESMA), amelyet a médiafogyasztók szintén a kormány álláspontja felé orientáltnak tartanak.

A magyar választók – írja a jelentésben a két misszió – a média széles kínálatából tudnak választani, a televíziós csatornák és a médiapiac tagoltságának köszönhetően az őket körülvevő politikai, gazdasági és társadalmi valóságról is átfogó képet kaphatnak.

Az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az ellenzéki pártokat támogató, vezető magántulajdonú médiumok széles skáláját ellensúlyozza a kormánypárti szemléletet jobban támogató, feltörekvő magánmédia-szektor. 2010 óta a médiapluralizmus Magyarországon nem csökkent, hanem nőtt, és

a kormánypárti és kormánykritikus médiatartalmak potenciális hatósugara kiegyensúlyozott és nagyjából azonos méretű

– szögezik le.

A megfigyelők azonban aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy

az egyes közösségi médiaszolgáltatók erőfölénnyel való visszaélése esetén nincsenek megfelelő jogi garanciák az esélyegyenlőség biztosítására.

Az összefoglalóban az áll: a népszavazási eljárás tekintetében a fékek és ellensúlyok magyarországi rendszere hatékony, és a kormánytól függetlenül működik. Ezt bizonyítja, hogy

a Kúria az eredetileg a kormány által javasolt öt népszavazási kérdés közül egyet nem hagyott jóvá

– írják. Kitérnek arra is: a törvénymódosítást, amely lehetővé tette – egy ellenzéki képviselő indítványára –, hogy a népszavazást a parlamenti választásokkal egy napon tartsák meg, a kormánytöbbség és az ellenzék egyhangúlag szavazta meg.

A népszavazást a magyar alkotmány, a népszavazási törvény és a választási törvény által meghatározott jogi keretek között bonyolították le, az megfelelt továbbá az Európa Tanács és a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlásoknak is

– írják a jelentésben.

Azt is kiemelik, hogy a magyar civil szervezetek részt vettek a népszavazási kampányban a „négy nem” oldalán, de voltak olyanok is, melyek az érvénytelen szavazásra buzdítottak. A misszió kiemeli:

18 különböző szervezettől van szó, amelyek közül 12 Soros György és a Nyílt Társadalom Alapítványok által – 6.734.409 dollár értékben – finanszírozott szervezet.

A jelentéstevők szerint a népszavazási kampány az Ukrajna elleni orosz invázió miatt veszített jelentőségéből a közvélemény szemében.

Kiemelik: Magyarországon számos, többféle profillal rendelkező civil szervezet tevékenykedik, ami kiegyensúlyozott környezetet teremt a politikai élet megfelelő fejlődéséhez is.

A nem kormányzati szervezetek szabadon és nyilvánosan kifejthetik álláspontjukat, és részt vehetnek a civil társadalommal folytatott párbeszédben, annak érdekében, hogy legitim célkitűzéseiket elérhessék

– írja a jelentés.

A megfigyelői misszió szerint azonban változtatásokra van szükség a közérdekű információkhoz való hozzáférés terén, és rövidíteni kell az információkhoz való hozzáférésre fordított várakozási időt, különösen a választási kampány idején, amikor a hatóságok működésének átláthatóságára különösen nagy szükség van.

Jelentésükben arra ösztönzik a helyi hatóságokat, hogy a külföldi tőkével rendelkező szervezetek tevékenységét továbbra is fokozottan felügyeljék, megelőzendő a választási folyamatokba való esetleges beavatkozásokat.

Aggodalomra ad okot azonban a megfigyelőmisszió szerint az a néhány eset,

melynek során a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány több online portálját is feltörték, illetve a kampányhajrában a Fidesz honlapját ismeretlen tettesek meghekkelték, blokkolták.

„Vélhetően törvénytelenül megszerzett adatbázis segítségével mintegy egymillió embert értek el

a baloldali kampányközpont üzemeltetői, a szavazókat illegális sms-üzenetekkel zaklatták, mely eset nemcsak választójogi, adatvédelmi, hanem büntetőjogi konzekvenciákat is magával vonhat

– olvasható a megfigyelők közleményében.