Gyurcsány elfoglalta a baloldalt: a többi párt megszűnik vagy végképp a DK tagozata lesz

"A Jobbik az erkölcsi érzékét és szavazótáborát is elveszítette" – mondta ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője az Origónak adott interjúban. Ifj. Lomnici úgy látja, hogy bár Jakab Péter feltehetőleg tisztességtelen hatalomtechnikai eszközökkel érte el, hogy újraválasszák, mégis sokat elárul a Jobbik jelenlegi állapotáról, hogy az egymás után jelentkező botrányok ellenére, továbbra is a jelenlegi vezetésben látják biztosítottnak a párt jövőjét. Hozzátette: mindez újabb bizonyítéka annak, hogy a baloldalon semminek sincsen következménye, ráadásul remekül szemlélteti a Jobbikban uralkodó politikai éberkómás állapotokat. A jogi szakértő beszélt még a baloldal parlamenti viselkedéséről, a DK-Momentum szövetségéről, Márki-Zay Péter pártalapítási ambícióiról és arról is, hogyan tehet szert a jövőben még nagyobb hatalomra a baloldalon Gyurcsány Ferenc.

A baloldali pártok hetek óta cirkuszolnak a parlamentben. Hogyan értékelhetjük ezt a viselkedést? Mi ezzel a céljuk?

A baloldal továbbra sem hajlandó tiszteletben tartani a legelemibb parlamentáris normákat sem.

Az országgyűlésről szóló törvény és a házszabály is világos magatartási szabályokat ír elő a képviselőknek, melyek a törvényhozás eredményes és közjogi helyzetéhez méltó működését, valamint a választóktól kapott felhatalmazás lelkiismeretes ellátását szavatolják. Ilyen jogi előírás többek között, hogy minden képviselőnek kötelessége kezdeményezően részt venni az Országgyűlés munkájában, és elősegíteni annak eredményes működését, de ide tartozik az is, hogy a képviselő felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul nem térhet el a tárgytól, közbeszólásával a felszólalást vagy az ülés vezetését kirívó mértékben nem zavarhatja, az ülést vezető elnök döntését és az ülésvezetést nem kifogásolhatja(!), illetve hogy a képviselő nem használhat az Országgyűlés tekintélyét, az ülés méltóságát, valamely személyt, csoportot sértő vagy illetlen kifejezést, és nem valósíthat meg egyéb ilyen cselekményt sem.

Mindezek ellenére a baloldal parlamenti képviselői szándékosan bojkottálni akarták a képviselői eskütétel közjogi aktusát, mely a parlamenti munka megkezdésének törvényi előfeltétele, valamint ki-be vonulgatásaikkal és egyéb figyelemfelkeltő akciójukkal direkt módon rombolják az Országgyűlés tekintélyét.

Sőt, Gyurcsány Ferenc és pártja még ennél is tovább ment, amikor törvénytelennek nevezte a magyar nemzet közös döntését, demokratikus akaratát. Ez a fajta politikai hozzáállás azonban nem számít nóvumnak a baloldal részéről, hisz emlékezhetünk,

az előző parlamenti ciklus(ok)ban is obszcén, az etika és a moralitás princípiumait felrúgó akciókkal próbálkoztak.

A ki-be vonulgatásaikkal és egyéb figyelemfelkeltő akciójukkal direkt módon rombolják az Országgyűlés tekintélyét Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ezekben az esetekben a cél világos:

mivel a jelenlegi ellenzékből hiányzik az a képesség, hogy demokratikus eszközökkel érdemi politikai és szakmai teljesítményt valósítson meg, így botránypolitizálással igyekeznek rombolni a fennálló közjogi kereteket, valamint felhívni a nemzetközi balliberális média figyelmét annak érdekében, hogy azok elfogult módon számoljanak be a hazai viszonyokról.

A választók azonban április 3-án világos és egyértelmű válaszban üzenték meg a baloldalnak, hogy a magyar társadalom nem kér ebből a politikai műfajból. A hivatásos politikusi státusszal nem csupán jogok, de jogi, sőt morális kötelezettségek is járnak, utóbbira utal, hogy az archaikus korból gyökerezik a jelölt (candidatum – fehérbe öltözött) eredeti jelentése is.

A Jobbik szexuális erőszakkal kapcsolatos botrányára hasonlító példa még nem volt egy párton belül sem. Ön szerint mi a Jobbik sorsa, hová tart a párt?

A párt vezetése az egykor szélsőjobboldali, antiszemita és rasszista Jobbikból mára egy identitását vesztett szélsőbaloldali pártot kreált, amely

láthatóan nemcsak az önazonosságát vesztette el, hanem ezzel együtt a szavazótáborát is.

Jakab Pétert a botrányok ellenére is újraválasztották Forrás: MTI/Kovács Attila

A morális és intellektuális mélyrepülés jelei már korábban is láthatóak voltak, azonban – a gyanú szerint – egy feltételezett bűncselekmény elhallgatási kísérletei és lehetséges elszenvedőjének nyilvános meghurcolása már túlmutat a politikai felelősség kérdésén.

A Jobbiknak nincs jövője, politikai mozgástere leszűkült vagy megszűnt. Egykori szimpatizánsai a politikai lejtmenetet érzékelvén, kihátráltak mögüle, így nem véletlen, hogy a 2018-as választásokat követően még 25 fős frakcióval rendelkező párt képviselőcsoportja mára 10 főre fogyatkozott.

Ráadásul a Jakab-Gyurcsány paktum következtében a Jobbik kénytelen a Demokratikus Koalíció akaratának végrehajtására, mely folyamat a még megmaradt jobboldali szavazók további lemorzsolódását fogja eredményezni. Erre a kilátástalan politikai helyzetre jött még rá a párton belüli nemi erőszak gyanúja, mely további éles társadalmi ellenérzést váltott ki és végérvényesen megpecsételte a Jobbik sorsát.

Hogyan értékelhető az, hogy a botrány ellenére is újraválasztották Jakab Pétert, és marad a Jobbik élén?

Ebben a botrányos helyzetben mindkét oldal részéről egyetlen elfogadható döntés születhetett volna: felelős vezetőként le kellett volna mondania pártvezetői tisztségéről, ha pedig mindez nem történik meg, akkor a párttagságnak elemi kötelessége és erkölcsi felelőssége lett volna, hogy elmozdítsa őt hivatalából.

Gyurcsány Ferenc vezető szerepének ténye a baloldalon elvitathatatlan, ahogy az is, hogy számít a többi ellenzéki párt alá-fölérendeltségen alapuló kooperációjára és támogatására, azt már 2014-ben deklarálta: „együttműködés vagy politikai halál" Fotó: Csudai Sándor - Origo

Bár a pártelnök feltehetőleg tisztességtelen hatalomtechnikai eszközökkel érte el hogy újraválasszák, mégis sokat elárul a Jobbik jelenlegi állapotáról, hogy az egymás után jelentkező antiszemita botrányok, az eredménytelen gyurcsányi fordulat és a feltételezések szerinti nemi erőszak botrány eltussolási kísérletei ellenére továbbra is a jelenlegi vezetésben látja biztosítottnak a párt jövőjét.

Mindez újabb bizonyítéka annak, hogy

a baloldalon semminek sincsen következménye, ráadásul remekül szemlélteti a Jobbikban uralkodó politikai éberkómás állapotokat.

Egyre jobban kikristályosodnak azok az erőviszonyok, amelyek már eddig is körvonalazódtak: a baloldali pártok főnöke Gyurcsány Ferenc. Ön szerint működőképes lesz, ha létrejön az emlegetett DK-Momentum szövetség? Van esély arra, hogy az MSZP és a többi törpepárt megszűnjön?

Gyurcsány Ferenc vezető szerepének ténye a baloldalon elvitathatatlan, ahogy az is, hogy számít a többi ellenzéki párt alá-fölérendeltségen alapuló kooperációjára és támogatására, azt már 2014-ben deklarálta: „együttműködés vagy politikai halál". A Demokratikus Koalíció (DK) másfélszeresére tudta növelni a mandátumai számát, ami nemcsak azt jelenti, hogy a DK a legerősebb baloldali párt, hanem azt is, hogy az ellenzéki táboron belül ők a választás legfőbb győztesei:

évente 400 millió forinttal kapnak többet a korábbi parlamenti ciklushoz képest, havi 97 millió forintot. Ha létrejön a DK-Momentum-szövetség, az nem egy egyenlőségen és partneri alapon, hanem pusztán aktuális érdekek mentén szerveződő együttműködés lesz, éppen ezért nem is lehet hosszú életű.

Gyurcsány, Jakab és Vadai Ágnes az új parlament alakuló ülésén Fotó: Csudai Sándor - Origo

A DK érdeke, hogy a többi pártot „leszalámizva" maga mellé állítsa azok politikusait, és hegemóniát teremtsen a baloldalon. Bár a Momentum 11 parlamenti képviselővel a második legnagyobb baloldali frakcióval rendelkezik, a támogatottságuk pedig a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján konkurál Gyurcsány pártjáéval, mind anyagi-, mind humán erőforrások tekintetében jócskán alulmaradnak a DK-val szemben.

A Demokratikus Koalíciónak a Momentum támogatóira és ismertebb politikusaira, míg a Momentumnak a DK pénzére és ötleteire van szüksége

– ahogy a pártprogramjuknál is láthattuk, hogy a Momentum a választásokra az úgynevezett Új Magyarország Tervvel készült, míg Gyurcsány – akkor még MSZP-s – programja 2006-ban az Új Magyarország Program nevet viselte. A két legnagyobb baloldali frakcióról van szó, így – erejüket egyesítve – komoly befolyásra tehetnének szert az ellenzéki táboron belül.

A hosszú távú realitás viszont az, hogy a DK elnyomja és – ahogy az MSZP-vel is tette – fokozatosan bekebelezi a rétegpártként működő Momentumot, amelynek néhány tagja nem lenne képes elfogadni a két közösség fúzióját, és kilépne, a megmaradt pártszervezet pedig elveszítené az egyébként sem karakteres egyéni vonásait, valamint de facto a DK ifjúsági tagozatává válna – ez pedig jelentős szavazatvesztéssel járna, hiszen a baloldali szavazók egy jelentős része továbbra sem hajlandó Gyurcsányra szavazni.

Így, amikor már a Momentum önállóan nem lenne képes a parlamentbe jutásra, teljesen alá kéne vetni magukat Gyurcsány Ferenc akaratának. A „szövetség" tehát viharos és keserű lenne, hosszú távon pedig kizárólag a DK profitálna belőle, a Momentum pedig – az ideológiailag tőlük egyébként sem távol álló – SZDSZ sorsára jutna. Az MSZP és a választások óta a Jobbik támogatottságát a felmérések 5 százalék alá mérik, tehát elképzelhető, hogy önállóan egyik párt sem lenne képes bekerül az Országgyűlésbe – legalábbis listáról. Az MSZP mandátumai 20-ról 10-re csökkentek, míg a Jobbik képviselőinek a száma 26-ról 9-re esett vissza. Ez demoralizálja a tagságot, valamint az anyagi források visszaesése révén a pártok mozgástere is rendkívül beszűkül, a szervezetek feloszlatása tehát pár éven belül megtörténhet.

A többi, már-már mérhetetlen támogatottságú baloldali párt pedig továbbra is bármikor megszűnhet, 2026-os parlamenti képviselői helyeikről Gyurcsány kvázi diszkrecionális jogkörben határozhat. Ezek a pártok már régen elveszítették a szuverenitásukat a DK-val szemben.

Márki-Zay Péter a Városligeti Műjégpályán az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án Forrás: MTI/Illyés Tibor

Mi lesz Márki-Zay Péterrel? Ő most pártot akar alapítani, de korábbi szövetségesei nem kívánnak ebben részt venni.

A baloldal egykori listavezetője, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke, saját párt nélkül indult el a miniszterelnöki posztért a hatpárti baloldali összefogás kormányfő-jelöltjeként, és az ő „vezetésével" (bár a valódi hatalom, ahogy ezt a hódmezővásárhelyi polgármester is elismerte, Gyurcsány Ferencnél volt) a baloldal történelmi vereséget szenvedett, a hat párt együttesen 57 mandátumot szerzett, míg a Fidesz-KDNP pártszövetség 135-öt. Hódmezővásárhely első embere nem csak az országos választást veszítette el, de a kormánypárti kihívójával szemben is alulmaradt a választókerületében 52-40 százalékos arányban. Az ellenzéki oldalon szeptemberben még viszonylag széles támogatottsággal rendelkező vesztes miniszterelnök-jelölt mára az egyik legelutasítottabb politikussá avanzsált Gyurcsány Ferenc után.

A választások előtt a DK elnöke nem engedte neki, hogy pártot alapítson (a valódi erőviszonyok itt is megmutatkoztak), április 3. óta azonban számtalanszor utalt már rá a leszerepelt miniszterelnök-jelölt, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalomból pártot csinál.

Ebben azonban még a saját korábbi szövetségesei sem kívánnak részt venni, így a hódmezővásárhelyi polgármester egy tőle elpártolt szűk politikusi körre és a megmaradt, csekély számú támogatóira alapozza az országos politikai ambícióit, amelyek vélhetően megmaradnak a tervek és vágyak szintjén.

Mivel a választási kudarcért a DK és a Jobbik is elsősorban őt okolta, az éppen pártalapításon fejét törő politikus nem számíthat más baloldali pártok támogatására, hacsak nem tesz az eddiginél még nagyobb áldozattal járó hűségesküt Gyurcsány Ferencnek.