A doktornő 2011-ben egy budapesti kerületben dolgozott gyermek háziorvosként. Feladatai közé tartozott az is, hogy a hozzá tartozó újszülött csecsemőknek életkoruknak megfelelő kötelező védőoltásokat beadja, és ezt közokiratban is dokumentálja. Egy 2011 őszén született gyermekkel kapcsolatban 2011 októbere és 2013 júliusa között
többször leírta, hogy beadta neki a védőoltásokat, pedig nem tette meg.
Mivel a kicsi nővel kapcsolatot tartó apja 2014-ben meghalt, édesanyja egy másik gyermekorvoshoz fordult. Így derült ki, hogy a kisfiú nem kapta meg a kötelező védőoltásokat, amelyeket utóbb az új gyermekorvos pótolt.
A doktornő korábban is állt már bíró előtt. Az úgynevezett agárdi csecsemő éheztetők büntetőügyében
foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt vonták felelősségre.
Az új bűncselekmény miatt a X. és XVIII. kerület ügyészei 2017-ben emeltek vádat ellene háromrendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a doktornőt első fokon felmentette, de a határozat ellen az ügyész fellebbezett. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék idén március 4-én hirdetett ítéletet a doktornő ügyében.
Az orvost bűnösnek mondta ki 3 rendbeli, folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisításban,
amelyért 2 millió forint pénzbüntetést, és 3 évre eltiltották foglalkozása gyakorlásától. A másodfokú ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség kezdeményezte a Fővárosi Ítélőtáblánál, hogy a harmadfokú eljárásban a bíróság pontosítsa az ítéleti minősítést, rendelkezzen a felmerült szakértői díjról, egyebekben pedig hagyja helyben a Fővárosi Törvényszék ítéletét.