Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy háborús infláció van, háborús gazdasági válság fenyeget. Hogyan kell ezt értelmezni?
A kockázatok megváltoznak, és így a kockázati felárak is – ez jelenti a háborús inflációt. A háború miatt nagyobb a kockázat, mert előfordulhat, hogy ami ma még van, holnap már nincs – ez egy olyan kockázat, amire eddig nem kellett gondolni, de most már kell, és ha megjelenik egy kockázat, annak ára van. Ez a felár jelenik meg a termékek és szolgáltatások árában.
A kormány úgy számol, hogy a jövő évre is egy inflációt kezelni képes költségvetésre van szükség. Miért fontos ez annak tükrében, hogy a kormány szeretné, hogy ne az emberek fizessék meg a háború árát?
Nagyon fontos a jövő évi költségvetés tervezete, mert visszatérést mutat ahhoz a sikeres gazdaságpolitikához, ami már az első Orbán-kormány idején, és 2010 óta is működött már.
A költségvetés filozófiája kétszer már az Orbán-kormányok alatt eredményes volt.
Mik ezek? Az egyik, hogy három százalék felett kell tartani a gazdasági növekedést, ami erősíti a gazdaságot, és így ez az államadósságot is csökkenti. Jövőre ráadásul 4,1 százalékos növekedést várnak, ami azt jelenti, hogy 3,5 százalék felettit, tehát ha ez sikerül, akkor
a nyugdíjasok ismét számíthatnak nyugdíjprémiumra.
Ezért is küzdött a miniszterelnök Brüsszelben:
ha van orosz energia, akkor van gazdasági növekedés, és így az emberek jóléte sem csökken akkora mértékben. Ennek előfeltétele az orosz energia.
Németország és Magyarország a koronavírus-járványt azért tudta jól kezelni, mert a többi országhoz képest alacsonyabb volt az államadóssága, tudtak hitelt felvenni. A többi európai országnak már óriási nagy az államadóssága, mint például Franciaországnak 120, Olaszországnak 140, Görögországnak 200 százalék. Gyurcsányék 80 százalékkal adták át, ezt a Fidesz levitte 73-ra, most a Covid miatt ismét felment 80-ra, de már ismét az a cél, hogy levigyék 73-ra a jövő évben. Ez is mutatja, hogy a Fidesz-kormány csökkenteni akarja az államadósságot, mivel ha kevés egy ország adóssága, akkor van mozgástere, és akkor a szuverenitását meg tudja őrizni.
A gazdasági növekedés nemcsak az adósságcsökkentést szolgálja, hanem az ország gazdasági szuverenitásának megőrzését is.
A kormány költségvetési hiánycélja jövőre 3,6; azért, hogy Magyarország idővel a 3 százalékos hiánycélt tudja teljesíteni. Ez azért is fontos, hogy Brüsszel ne tudjon túlzottdeficit-eljárást indítani.
Magyarországon egy kiegyensúlyozott, fegyelmezett költségvetési politika van, míg a legtöbb nyugat-európai ország kihasználja, hogy Brüsszel felfüggesztette a konvergenciakritériumokat, és továbbra is adósságból fedezi a jólétét, míg ha ezeket módosítják majd, akkor azokban az országokban megszorításokra lesz szükség.
Ehhez képest Magyarországon viszont fokozatosan térnek vissza a 3 százalék közeli hiányhoz, így nálunk ezért sem kellenek megszorítások. A kormány már most elkezdte a fegyelmezett politika révén csökkenteni az adósságot.
Orbán Viktor pénteken arról is beszélt, hogy az árstopok akár 5-6 százalékponttal is csökkenthetik az éves inflációt. Brüsszel kötelezettségszegési eljárás megindítását tervezi a benzinárstopot védő intézkedések miatt. Mi ennek az oka, illetve ha ez megtörténik, az milyen következményekkel járhat ránk nézve?
Az árstop azért fontos, mert fontos alapvető élelmiszerek árát teszi elérhetővé a kormány. A liszt, az étolaj és a csirkemell is a magyarok alapvető élelmiszerei közé tartozik, legalább ezek áremelkedését lassítja így a kormány, így az alapvető szükségleteket próbálja minél szélesebb körnek biztosítani. Az üzemanyag is ilyen, hiszen a mezőgazdasági járművek, a kisteherautók is olcsóbban tankolhatnak, ezzel is támogatva az aratást, a szállítást.
Ezzel is próbálja lassítani a kormány az inflációt, mert ha ezeknek a járműveknek piaci áron kellene tankolniuk, akkor már most piaci árú, vagy még drágább lenne a kenyér.
Az tény, hogy Brüsszel végleg le akar válni az orosz energiáról, tehát ők nem csak most a háború alatt. Érdemes figyelni arra, amit Frans Timmermans mondott, miszerint
a zöld fordulat jegyében ki is akarják vezetni a benzines és dízeles technológiát.
A magyarok többsége a Covid előtti szinthez akar visszatérni, a brüsszeli bürokraták és a globalisták pedig a Covid előtti szint harmadához. Ha Magyarország egy alternatívát kínál, miszerint hogy az orosz energia marad, és akkor lehet elérhető árú benzint biztosítani, ezt tönkre kell tenniük a brüsszelieknek azért, hogy ezt a működő megoldást kiiktassák.
Mivel sok európai országban egyre drágább a benzin, nem kockáztathatják, hogy a magyar példát akarják követni Nyugaton is, ezért kell ezt tönkretennie Brüsszelnek. Minél drágább lesz az üzemanyag Nyugaton, annál nagyobb lesz a magyar alternatíva vonzereje.
Miért fontos a kormány által létrehozott rezsivédelmi és honvédelmi alap?
Jelenleg van egy energiainfláció is, amely már tavaly ősszel elkezdődött. Amikor a Covid után újraindult a gazdaság, világszerte megnövekedett az energia iránti igény.
Az energiainfláció tehát már tavaly ősz óta tart, és a rezsicsökkentés ez ellen is megvédi a magyar háztartásokat.
Miután az energia ára drasztikusan növekedik ezen globális okok miatt, ezért egyre nagyobb a különbség a lakossági és a világpiaci ár között. Ezt a különbséget az extraprofitból finanszírozza a kormány. Ez a lényege ennek: vannak szektorok, amelyek nyereségesek, és ezt a nyereséget a kormány a rezsiárak, a támogatott lakossági ár fenntartására fordítja.
Nem a kormány költi el, hanem így tudják olcsóbban adni a lakosságnak az energiát. Ezért is fontos a rezsivédelmi alap, amit az extraprofitból finanszíroznak. Egy igazságos tehermegosztást látunk, miszerint az extrán jövedelmező szektoroknak is részt kell vállalni most éppen a rezsiköltségek támogatásában.
Az olajembargó bevezetése mennyi ideig jelenthet megoldást a közép-európai országoknak? Brüsszelben láthatóan elkezdték erőltetni a gázembargó bevezetését is.
Brüsszelben a zöld fordulat jegyében, ahogyan már említettem, a Covid előtti szint harmadára akarják csökkenteni az európaiak fogyasztását a klímacélok elérése érdekében, és ennek legegyszerűbb eszköze az energiaárak elszabadítása. A brüsszeliek végleg le akarnak válni a vezetékes orosz energiáról, és Timmermans biztos is azt mondta, hogy vegyenek az emberek elektromos autót, mert hiába kerül többe, akinek ilyen van, az már megfizette a klíma árát. A közép-európai országok, így a csehek, szlovákok 2024-ig kaptak felmentést, Magyarország pedig maximum öt évre.
Ez azt jelenti, hogy mi megint jobban jártunk, mint a nyugat-európaiak, mert a térségünkben legalább még 1,5-2 évig ha ez még így tud maradni, akkor megfizethető marad az üzemanyag.
Hogyan kapcsolódik Orbán Viktor brüsszeli győzelme ahhoz, hogy most hamarosan nyugdíjkorrekció jön? Miért fontos ez az emberek mindennapjainak szempontjából?
Amikor tavaly nyáron tervezték az idei költségvetést, akkor még nem lehetett tudni, hogy Brüsszel le akar válni az orosz energiáról és hogy háború kezdődik a szomszédunkban. Az infláció magasabb, mint ahogyan azt tervezték, ezen előre nem látható tényezők miatt. A tervezetthez képest most magasabb az infláció, és most ezt kompenzálja a nyugdíjasoknak a kormány.
Igazából ez egy olyan eszköz, ami jár a nyugdíjasoknak, csak elvileg novemberben kellett volna ezt kifizetni, de a kormány előre hozta ennek idejét. Ha folytatódik a háború és az árak még inkább elszállnak, akkor ezek a kompenzációk tudnak segíteni a nyugdíjasoknak.
A kormány így biztosítja a nyugdíjak vásárlóértékét, és ez ennek a része.
A baloldal mindig eladósítja az országot, a Fidesz meg mindig rendbe teszi az adósságot.
A jövő évi költségvetés-tervezet is ebbe az irányba mutat, és azért van szükség a békére – amit a miniszterelnök is mondott –, mert ha béke van, csökken a kockázat, és ha csökken a kockázat, akkor csökkennek az árak. A baloldaliak mások pénzét költik, a jobboldal pedig igyekszik kiegyensúlyozott költségvetést biztosítani. Ezért fontos a béke, ez biztosítja a gazdaságunk növekedését.
És ez tartható lesz hosszú távon?
Magyarország nemrégiben azért tudott felvenni hitelt a nemzetközi piacokról viszonylag kedvező feltételekkel, mert a magyar adósságszint ezt lehetővé teszi. Az olaszok most azon aggódnak, hogy 3 százalékkal magasabb az olasz kamat, mint a német, és a német is már 1 százalék felett van. Eddig negatív volt a 10 éves német állampapír kamata, most már másfél százalék, az olasz pedig 3,5 százalék. Mennek fel a kamatok, így nem is biztos, hogy az olaszok például képesek lennének önállóan hitelt felvenni a nemzetközi piacokról. Valószínű, hogy az Európai Központi Banknak kellene hitelt adnia Olaszországnak és Franciaországnak, Magyarország viszont képes rá. Ehhez is kell ez a kiegyensúlyozott költségvetés, hogy a szabadságunk megmaradjon.
Ha Brüsszel zsarol minket a nekünk járó pénzek visszatartásával, akkor képesek legyünk arra, hogy egyedül is tudjunk lépni, ha az szükséges.
