A nemzeti gazdaságpolitika elvei szemben állnak a baloldali közgazdászok téveszméivel

Bár egyre többen másolják a magyar gazdaságvédelmi modellt, és számos nyugati országban vezetnek be a magyarországi hatósági árazáshoz hasonló szabályozást, a baloldal továbbra is támadja és eltörölné az árstopokat. A rezsi-, üzemanyag- és bizonyos élelmiszerárak rögzítésének inflációt lassító, valamint alapjogvédelmi funkciót betöltő szerepe van. Az ezek felszámolására irányuló baloldali kezdeményezések Magyarország és a magyar emberek szuverenitása elleni nyílt offenzívaként értékelhetőek.

2022. június 22-én került megrendezésre a Stádium 28 kör fóruma a FUGA- Budapesti Építészeti Központban.

Surányi György volt jegybankelnök Forrás: MTI/Mohai Balázs

A Stádium 28 Kör az MTA köztestületi tagjaiból alakult társadalmi fórum, melyet azzal a szándékkal hozott létre az Akadémia tudósainak egy csoportja, hogy minél nagyobb nyilvánosságot kapjanak a hazai társadalmi viszonyokkal kapcsolatos tudományos igényű vizsgálatok eredményei és a torzulások lehetséges orvoslására születő javaslatok. Tevékenységük – saját bemutatkozásuk értelmében – a problémák feltárására, majd a közvélemény számára történő bemutatására irányul, azonban a legutóbbi eseményükön elhangzott néhány felszólalást követően sokkal inkább a baloldal, mintsem a tudomány iránti elköteleződést tapasztalhatta a közönség. A rendezvényen felszólalt két korábbi MNB-elnök, Surányi György és Bod Péter Ákos is, akik számos – szemlátomást politikailag ihletésű – kritikát fogalmaztak meg a kormány gazdaságpolitikájával, makrogazdasági intézkedéseivel kapcsolatban.

Bod Péter Ákos Fotó: Polyak Attila - Origo

A két közgazdász – tőlük elvárható módon – egyetért abban, hogy változtatni kell a jegybank politikáján. Fontos megjegyezni, hogy a jegybanki alapkamat alacsonyan tartása – ami a Fidesz-kormányok alatt mindig is célként volt kitűzve – gazdaságélénkítő hatású, míg a magasabb jegybanki alapkamat, illetve annak közvetlen és közvetett hatásai inkább takarékosságra, a költekezések visszafogására sarkallják az embereket, ami végső soron a kereskedelem visszaesését és a gazdaság gyengülését eredményezi.

A jegybanki alapkamatot a kereskedelem fellendítése és a gazdasági növekedés fenntartása végett 2016. május 25. és 2021. június 23. között végig 1 százalék alatt tartották. Ezzel szemben, azokban az években, amikor Surányi György (1990-1991; 1995-2001) és Bod Péter Ákos (1991-1994) töltötték be az MNB elnöki posztját, a jegybanki alapkamat mértéke elérte a 28, illetve a 25 százalékot.

Az első Orbán-kormány a hivatalba lépésétől a ciklus végéig 19-ről 8,5 százalékra mérsékelte hazai alapkamat mértékét, amelyet a 2002 és 2010 közötti szocialista vezetés többször 10 százalék fölé emelte.

2011 és 2020. között a jegybanki alapkamat konstans csökkenést mutatott, aminek a gazdaság teljesítményében is mérhető eredménye volt: míg Surányi György és Bod Péter Ákos jegybankelnöksége alatt a fogyasztóiár-index (az infláció jelzésére szolgáló indexszám) 35, illetve 28 százalékot is elért, addig ez a szám 2013 és 2020 között -0,2 és +3,4 százalék között mozgott, a GDP-növekedés pedig 2017 és 2021. között – a koronavírus-járvány miatt a 2020-as év kivételével – folyamatosan 4 százalék fölött volt, sőt 2021-ben Magyarország gazdasága az azt megelőző évhez képest – rekord mértékben és az Európai Unióban szinte egyedülálló módon – 7,1 százalékkal erősödött. Mindkét közgazdász vitatja, hogy az infláció okozói a háború és a szankciók lennének, a valóság azonban rácáfolhat ezen feltevésükre, az MNB június havi elemzéséből ugyanis világosan láthatjuk, hogy az infláció 2022 elején kezdett meredek emelkedésbe – megalapozott a gyanú, hogy ez összefüggésben lehet a háború februári kitörésével, ami pedig alátámasztja a háborús infláció létét.

Surányi György és Bod Péter Ákos szerint nincs szükség az árstopokra, mert azok károsak és csak tartósan megtoldják az inflációs trendet. Bod Péter Ákos problémának tartja, hogy míg más országokban a háztartási energia több mint 20 százalékkal megdrágult, addig hazánkban mindössze 1 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy ellenzik azt a kormányzati intézkedést, amelynek alkalmazásával a végrehajtó hatalom épp az inflációs hatást igyekszik mérsékelni, valamint, amellyel a magyarok jelentős hányadát kímélik meg attól, hogy alacsonyabb életszínvonalon kelljen élniük pusztán a rezsiköltségek kifizetése miatt. Surányi György egy, a HVG-nek adott interjúban kifejtette az álláspontját, miszerint, ha nem lenne árstop, akkor az adott ágazatokban érintett (pl. energetikai) cégek nyeresége jóval nagyobb lenne, 250 helyett 600 milliárd forint adót be lehetne szedni tőlük, ami fedezetként szolgálhatna arra, hogy a lakosság 60–70 százalékát, akik a jövedelmi átlag alatt helyezkednek el, közvetlen támogatással segítsék a számlák befizetésében.

Ez de facto visszatérést jelentene a munka helyett segélyen alapuló társadalomhoz, amit a szocialisták építettek ki, egzisztenciális válságba taszítva emberek százezreit, és amit a polgári, nemzeti kormányok csak reformszintű intézkedésekkel és széleskörű társadalmi összefogással tudtak lebontani, kialakítva a munka alapú társadalmat.

Mindezeken túl, ha az állam extra transzfert biztosít a lakosságnak, azáltal megnő a kereslet, ami pedig növeli az inflációt. Az árstopok, valamint az egyéb lakosság- és gazdaságvédelmi kormányzati intézkedések támadásakor a baloldal, illetve a hozzájuk köthető szakemberek nincsenek figyelemmel sem a gazdasági alkotmányra, sem pedig a második generációs alapjogok érvényesülésére.

A gazdasági alkotmányfogalom alatt érthetünk valamennyi alkotmányos rendelkezést vagy normát, amelyek a gazdaság egészét érintik. Egy olyan alkotmányi normaösszességet jelent, ami nemcsak egy adott állam gazdaságfilozófiáját, hanem a rendelkezésekbe ágyazott alkotmányos alapelveket, mint immanens értéktartalmakat is (amelyek segítik a jogalkotást és a jogalkalmazást) magában foglalja. Ilyen, kulcsfontosságú rendelkezés az Alaptörvény K) cikke, mely deklarálja, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint – ez a szuverenitásunk és a monetáris függetlenségünk egyik záloga.

Az Alaptörvény Fotó: Bielik István - Origo

Az M) cikk (1) bekezdése értelmében, Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik – tehát hazánkban bárki szabadon vállalkozhat, gazdaságunk és társadalmunk pedig nem alapulhat segélyen, kizárólag munkán.

Az N) cikk (1)-(2) bekezdése alapján, Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti, ezen elv érvényesítéséért pedig elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős. Bár az ellenzék számos kritikával illeti az Alaptörvényt és a kormány gazdasági intézkedéseit, a tény az, hogy a kormánypárti többségű parlament fogadta el a nemzeti alapokmányunkat, illetve annak N) cikkét, amely olyan vállalást tesz, amire a baloldal idáig kormányon egyszer sem volt képes. A gazdasági alkotmányosság érvényesülése érdekében nem elegendő az Alaptörvényben lefektetni az alapvető gazdasági jogokat, az állam ezen túlmenően számos pozitív intézkedéssel biztosítja a gazdasági jogok érvényre juttatását, sőt specifikus intézmények létesítésével és működtetésével is hozzájárul az alapvető jogok gondozásához.

A gazdasági alkotmányossága kormányzati cselekvésekre vonatkozó környezetet jelent,konkrétan a gazdasági és szociális területet érintő cselekvések – adekvát – folyamatának meghatározását. A gazdasági alkotmányosság lehetővé teszi az állam, illetve a kormányzat számára, hogy beavatkozzon a gazdaság folyamataiba. A gazdasági alkotmányosság keretein belülgazdasági alapelvek és irányelvek – jogszabályokban testet öltő előírások – biztosítanak egy járható utat a társadalmi-gazdasági cselekvésekhez.

A gazdasági befolyásszerzési lehetőségeknek és hatalomnak az állam és a társadalmi szereplők közötti világosjogi megosztása –egy jól működő szabályozási modellben – megőrizheti a beavatkozások demokratikus jellegét. Ez szorosan összefügg például a jogbiztonság kérdésével és különböző társadalmi vetületekkel. Max Weber (1864–1920) német társadalomtudós ideáltipikus megközelítése alapján maga a gazdasági alkotmány egy alkotmányos ideáltípusként képzelhető el, a jogi alkotmány, a politikai alkotmány, a társadalmi alkotmány és a biztonsági alkotmány mellett.

A „gazdasági alkotmány" fogalma a közgazdaságtanból ered. Ebben az értelmezésben a közösségek (pl. állam) gazdasági életét meghatározó döntések együttesét értik alatta, olyan döntésekét, amelyek a gazdasági élet működési rendjének, ésszerű állapotának a kialakítását teszik lehetővé. Jogi szempontból van egy tágabb és szűkebb értelmezési lehetősége is a fogalomnak. Előbbi esetben a gazdaságra vonatkozó közjogi és magánjogi normáknak az összessége, míg szűkebb értelemben a gazdasági rend alkotmányból eredő szabályait tekinthetjük gazdasági alkotmánynak.

Az alkotmányok általában meghatározzák a gazdasági működés, illetve az állam gazdasági és társadalmi életének legalapvetőbb kereteit. Idetartoznak a gazdasági szereplők jogai, a közös terhekhez való hozzájárulás kötelezettsége, az állami intervenció lehetséges határai általános vagy rendkívüli helyzetben, az állam különböző gazdasági és szociálisfeladatai, kötelezettségei. Az alkotmányok esetenként rögzítik az állami feladatellátás lehetséges módjait is.

Az Alkotmánybíróság gyakorlatában is fölmerülő kérdés, hogy a gazdasági és a szociális jogok megvalósulása érdekében milyen feladatai vannak az államnak, és hogy ezeknek a megvalósulása például milyen alapjogokat érinthet (az állam piaci viszonyokba való beavatkozásának lehetőségei és korlátai tekintetében).Az Ab egyik 2013-as döntésében megállapította: mind a gazdasági verseny, mind a fogyasztói jogok védelme olyan állami kötelezettség, amelyhez külön nevesített alapjogok is kapcsolódnak [pl. vállalkozáshoz való jog (XII. cikk), tulajdon védelme (XIII. cikk)]." [3175/2013. (X. 9.) AB határozat]

Magyarországon a korábbi alkotmány – többpárti tárgyalások nyomán megszületett – módosítása 1989. október 23-án lépett hatályba, „a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés átmenet elősegítése érdekében". A 2011. december 31-éig hatályos alkotmány kimondta, hogy Magyarország piacgazdaság, amely egy alkotmányos cezúrát jelentett a korábbi tervgazdaság (szocialista gazdasági rendszer) után. Az Alaptörvény ugyanakkor magának a gazdasági rendszernek a jellegéről konkrét megjelölést nem tartalmaz. Az Alapvetésben a gazdasággal kapcsolatos alapelvek között, az [M) cikkben mondja ki az Alaptörvény, hogy hazánkban a vállalkozás szabad, és az állam biztosítja a verseny feltételeit.

Lapozzon, a cikk a következő oldalon folytatódik!