Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Mediaworks Hírcentruma háromrészes cikksorozatának eddigi darabjaiból kiderült, hogy a kétezres évek elején ismét menekülnie kellett a rendőrség elől a rettegett maffiózónak, a korábban az olajszőkítésben is részt vevő Portik Tamásnak. A férfi emiatt mindenképpen kapcsolatot keresett az akkori szocialista kormányhoz, s talán a korábbi olajos kacsolat miatt is Gyurcsány Ferenctől remélt védelmet. Cserébe szolgálatait igyekezett felajánlni: Portik az 1998-as magyarországi politikai robbantások ügyével házalt a baloldalon.
A maffiózó többször megkérte Gyárfás Tamás volt úszóelnököt, hogy kösse össze Gyurcsánnyal.
Gyárfás ugyanakkor a napokban a Mediaworks Hírcentrumának azt hangsúlyozta, nem teljesítette Portik kérését. Annyi biztos, hogy Portik és Gyárfás együtt ülnek a vádlottak padján a Fenyő János médiacézár megöletése miatt indult büntetőperben. Ahogy az is biztos, hogy Portik 2008-ban eljutott Gyurcsány egyik legfőbb bizalmasához, Szilvásy Györgyhöz, aki titokminiszterként arra utasította a polgári elhárítás vezetőjét, Laborc Sándort, hogy „kezelje" az ügyet. A találkozókon Laborc és Portik, azaz a gyurcsányi titkosszolgálat és a maffia egyik szereplője alkut kötött arról, hogy az 1998-as hazai politikai jellegű robbantások ügyével lejáratják a jobboldalt, koholt információkat gyártanak a Fidesz egyes politikusairól. Ekkor jött az újabb fordulat.
Néhány hónappal a Portik–Laborc-találkozókat követően, 2008 októberének végén egy közúti ellenőrzés után Prágában rendőrkézre került Jozef Rohác. De ki is ő?
Kelet-Európa leghíresebb bérgyilkosa már az 1980-as években Csehszlovákia elvetemült bűnözőjének számított.
1985-ben egy társával elrabolta az egészségügyi miniszterhelyettest és a kormányzati limuzinnal megpróbáltak áttörni az osztrák határon, amiért tizenöt év fegyházat kapott, de börtönlázadás szítását is a számlájára írtak. Rohác 1990-ben amnesztiával szabadult, ezután folytatta bűnözői életmódját: az általa vezetett csoport egyebek közt pénzbehajtással, emberrablással és megbízás alapján robbantással is foglalkozott.
A 90-es évek közepén a szlovák titkosszolgálat által kiképzett Rohácra és bandájára immár itthon, Nógrád megyében figyeltek fel. A szlovák „szabadcsapat" Nagykőrösre került, ahol a magyar olajmaffia leghírhedtebb vállalkozásának, Portikék Energol Rt.-jének telephelyét védték. A szóbeszéd és a rendőri jelentések szerint később Rohácék lettek az Energol alvilági vezetőinek kivégzőosztaga. A „Patkány" és „Fogász" gúnynéven is emlegetett bérgyilkos 1998-ban egérutat nyert, prágai elfogása után 2009 elején Magyarországra hozták, ám 2010 őszén újra szabadlábra került.
Érdekes egybeesés, hogy a Fővárosi Főügyészség Rohác elfogásának évében, 2009-ben rendelte el a nyolc éve félretett Aranykéz utcai nyomozás folytatását. Ismert: 1998. július 2-án, dél előtt nem sokkal a külföldről hazatérő Boros „Óriás" Tamás leparkolta autóját az Aranykéz utcai parkolóházban, és gyalog indult el a közelben lévő irodája felé. Ekkor hatalmas robbanás rázta meg Budapest belvárosát: egy kis Polskiba rejtett, nagy mennyiségű, távirányítású bombát robbantottak fel a vállalkozó mellett. Rohácot 2009-es hazahozatalát követően ebben az ügyben csak tanúként hallgatták ki, gyanúsított csupán 2013-ban lett.
Ám Rohác akkor már újra magyar börtönben ült, hiszen szabadulása után fél évvel derült ki, hogy DNS-e azonos a Fenyő-gyilkosság helyszínén talált sapkából rögzített mintával. Az Aranykéz utcai robbantás ügyében 2017 májusában született jogerős ítélet, Jozef Rohác életfogytiglani, Portik tizenhárom éves büntetést kapott. A bíróság igazoltnak látta, hogy Rohác volt az elkövetője a négy halálos áldozatot követelő merényletnek, s ő lőtte le 1998-ban
Fenyő János médiavállalkozót (ebben az eljárásban azóta felbujtóként megvádolták Gyárfást és Portikot). A bíróság kimondta azt is, hogy az Aranykéz utcai robbantás megbízója Portik Tamás volt.
Gyurcsányéknak közel sem volt mellékes Rohác sorsa, legalábbis erre utalt egy, a gyurcsányi hatalomgyakorlást részletesen bemutató, 2009. február 18-án több szerkesztőségnél landolt nyílt levél. A Sötétség délben nevezetű írás – ahogy azt a Heti Válasz korábbi elemző cikke megállapította – sok olyan információt sorakoztatott fel, amelyek az idő múltával megerősítést nyertek. A levélben konkrét esetek sora követte egymást, amelyekben a titkosszolgálatokat használták Gyurcsányék politikai célokra.
A leghajmeresztőbb azonban az ismeretlen szerzőnek az az állítása volt, hogy az 1998-as politikai robbantássorozatot Gyurcsányék a Fidesz nyakába akarták varrni.
S itt újra felbukkan Rohác, a levél egy része ugyanis Portik Tamás kivégzőemberéről szól. Az írás szerint Gyurcsány és köre a szlovák bérgyilkost arra akarta rávenni, vallja azt, hogy a fideszes és a kisgazda párti politikusok lakásánál végrehajtott robbantásokat a Fidesz rendelte meg. Cserébe Rohácnak egérutat adtak volna és nem kérték volna számon rajta az Aranykéz utcai halottakat.
Az MSZP-s bennfentes pontosan arról számolt be, amire mi is kitértünk cikksorozatunkban. Emlékeznek még? Portik Tamás, az alvilág rettegett vezére Gyárfás Tamást már 2003–2004 környékén azzal kereste meg, hogy mindenképpen hozza össze őt Gyurcsány Ferenccel, mert a politikai robbantásokról tudna olyan információkat szállítani, amik a szocialistákat segítenék.
A többek között a Szájer József és Torgyán József háza elleni merényletek a 2008 nyarán történt Portik–Laborc-találkozón is előkerültek abban a kontextusban, hogy azokat biztosan a Fidesz rendelte meg. Ráadásul a 2006-os választások idején a baloldali sajtó arról adott hírt, hogy a rendőrség leporolta a székházrobbantások aktáit. Ha hihetünk az MSZP-s levél ismeretlen szerzőjének, ez is a Gyurcsány-féle titkosszolgálat lejárató akciója volt. Nem utal adat arra, hogy a titkosszolgálat Portik székházrobbantásos lejáratási ötletét váltotta volna valóra, de az időbeli egybeesés mindenesetre gyanús.
A levél egyébként óriási botrányt kavart a szocialistáknál. Sajtóinformációk szerint az írás az akkori nemzetbiztonsági szolgálatok figyelmét is felkeltette, de a párt is elemezte azt. A nagy kérdés persze az volt, hogy ki írta a nyílt levelet. A korabeli sajtó Juhász Ferencben, az MSZP egykori elnökhelyettesében, volt honvédelmi miniszterben látta meg a belső titkok kiteregetőjét. Juhász persze tagadott.
Akárhogyan is, a történet a magyar demokrácia legsötétebb időszakát mutatja be, azt periódust, amikor hatalma megtartásáért a gyurcsányi rezsim attól sem riadt vissza, hogy alkut kössön a maffia egyik legelvetemültebb tagjával.
Érdemes felidézni, hogy háromrészes cikksorozatunkból milyen lényeges információk derültek ki.
