A polgárháborúk rémétől soha nem fog megszabadulni az emberiség?

David Armitage brit eszmetörténész, a Harvard oktatója, akinek könyve, a Polgárháborúk most jelent meg magyarul a Rubicon Intézet gondozásában.

David Armitage, a Cambridge-i, a Columbia, majd a Harvard Egyetem professzora e kötetében a polgárháborúk több mint két évezredes történetét elemzi. A szervezett emberi erőszaknak ez a közismert formája a legjobban elterjedt és a legrombolóbb hatású valamennyi közül - mégis viszonylag kevés figyelemben részesült mindmáig a történészek részéről. "A polgárháború olyan örökség, amitől az emberiség talán soha nem fog tudni megszabadulni" - írja a szerző, aki azt is bemutatja, honnan származnak a polgárháborúról alkotott koncepcióink, milyen módon fogalmazták meg ezeket az évszázadok során, és merőben új szempontból mutat be olyan történelmi jelenségeket is, mint az oly sokat emlegetett és vitatott forradalmak.

Forrás: Origo

A könyvhöz 2004-ben kaptam ihletet az Egyesült Államokban zajló vita miatt, ami az Irakban akkoriban fellángolt erőszakról, a koalíció által vezetett iraki invázióról szólt. A vita lényege pedig az volt, hogy nevezhetjük-e ezt az erőszakot „polgárháborúnak", „lázadásnak", „felkelésnek" vagy más hasonló elnevezést használjunk -

mondta korábban a szerző a Mandinernek.Számomra ez különösen érdekes volt, mert találkoztam egy nagyon hasonló vitával a 150 évvel korábbi amerikai polgárháborúval kapcsolatban, hogy minek nevezzük ezt a konfliktust, milyen nyelvezet áll rendelkezésre. Mark Twain híresen mondta, hogy a történelem nem ismétli önmagát. De néha azért rímel. Ez pedig az 1860-as és 2004-es évek közötti rím volt, ahol mindkét esetben ideológiai konfliktus volt a „polgárháború" kifejezés alkalmazásáról, a nagyszabású, katonai jellegű erőszakkal kapcsolatban - tette hozzá.

Armitage megpróbáltaa kideríteni: volt-e olyan összefüggés a két pillanat között, ami segíthetne megérteni a jelen zavarát? És tágabb értelemben is, hogyan segíthetne a történelem megérteni azokat az ütközéseket, amelyek arról szólnak, hogy egy konfliktust polgárháborúnak nevezzünk-e vagy sem? Miért ne neveznénk egy konfliktust polgárháborúnak? Milyen következményekkel jár a polgárháború kifejezés egy konfliktusra alkalmazva? Milyen történelem vagy történetek húzódtak meg a polgárháború kifejezés mögött, amelyek a kifejezés alkalmazásához vagy alkalmazásának hiányához vezettek? Sok évet kutattam, feltárva a 21. századi jelenlegi zavarainak forrásait, amelyek inkább hasonlítottak a többi zűrzavarhoz. És röviden arra jutottam, hogy

a zavar oka, hogy több nyelvet beszélünk egyszerre,

amikor olyan kifejezést használunk, mint a polgárháború, anélkül, hogy tudnánk, hogy ez a több nyelv áll a beszédünk mögött. És ezért fel kell tárnunk a polgárháború különböző nyelveit, ami miatt egyesek azt mondják, hogy ez polgárháború, másik pedig, hogy nem.

Gazdag életmű

David Armitage a Harvard Egyetem Lloyd C. Blankfeinről elnevezett történelemprofesszori címének birtokosa, az egyetem történelemtanszékének korábbi vezetője, ahol intellektuális történelmet és világtörténelmet tanít. A Cambridge-i Egyetemen a St. Cathrine's College tiszteletbeli tagja, a Sydney-i Egyetem tiszteletbeli történelemprofesszora.

Gazdag életművének további kiemelkedő művei: The Ideological Origin of the British Empire (2000), The Declaration of Independence: A Global History (2007), Foundations of Modern International Thought (2013). Az Egyesült Államokban él, a massachusettsi Cambridge-ben.