Brüsszel elhibázott szankciói miatt újabb megszorítások lesznek Európában

Az elhibázott uniós szankciós politika egyértelműen veszélybe sodorja az európai lakosság energiabiztonságát, így folyamatos megszorításokra és további áthárításokra lehet számítani – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban. A Századvég Alapítvány jogi szakértője megjegyezte, hogy Európa gyakorlatilag a saját vesztébe rohan.

Emlékezetes, hogy Olaf Scholz német szövetségi kancellár elmondta, hogy a gáz árát kilowattóránként (köbméter) két centtel fogják emelni, és évi 200-300 eurós többletköltségekről beszélt egy négytagú család esetében. Ennek tükrében miért más a magyar családok helyzete, és miért jó a magyar rezsicsökkentési modell?

A magyar rezsicsökkentési modellben a magyar emberek érdekei kerülnek középpontba. A nemrégiben bejelentett rezsicsökkentés-csökkentés is – mely az energiahordozók rezsicsökkentett árát az átlagfogyasztásig tartja fenn – azért került bevezetésre, hogy maga a rezsicsökkentés fennmaradhasson, és fenntartható maradjon az elszálló energiaárak időszakában is, ezzel védve a magyarországi fogyasztókat.

Tehát a magyar modell védi polgárait az utolsó gazdasági lehetőségig, és akkor is olyan korlátozást vezet be, amivel tovább garantálható a társadalom többségének – esetünkben az átlagfogyasztók – védelme.

Olaf Scholz nyilatkozata mutatja, hogy Németország módszeresen és pragmatikusan semmisítette meg energiaellátását. Nagy gond ez, tekintettel Németország hatalmas ipari tevékenységére, mely az Európai Unió egyik gazdasági alapja, annak megrendülését az egész Unió érezni fogja. Először elkezdték az atomerőművek leszerelését, ahelyett, hogy azok üzemidejének meghosszabbítását helyezték volna előtérbe. Ezt követően az orosz-ukrán konfliktus hatására az általuk vélt „morális" aspektusokat helyezték a tények és – mondhatjuk – a rideg valóság elé, ezzel tulajdonképpen egyoldalúan elzárkóztak az Északi Áramlat 2 vezeték adta gázbeszerzési lehetőségektől. Majd lépten-nyomon elmondják, hogy Oroszország fegyverként használja a gázt és annak szállítását, ami gyenge kommunikációs mentőöv. Hiába közölte 41 német közgazdász közös ajánlásában azt, hogy a rezsifogyasztás bizonyos szintjéig a német állam állja a költségeket, majd a felett a rezsifogyasztás piaci áron történjen,

Németország inkább a lakosságra vetett ki gázilletéket.

A német közgazdászok ajánlása is a magyar modellt igazolja. A németországi gázfogyasztásra kivetett illeték büntető jellege nem a fogyasztás részleges, hanem teljes mérséklésére ösztönöz. Indokolásuk szerint a kivetett illeték megosztja a költségeket az összes gázfelhasználó között.

Valószínűsíthetően a kivetett illetékkel kívánják finanszírozni a legnagyobb energia-nagykereskedő vállalatnak, az Unipernek adott 17 milliárd eurós mentőcsomagot.

A magyar modellben a teherviselés megoszlik a háztartások és a magyar állam között. Németországban egy bizonyos szintig az állam támogatja a fogyasztást, nevezhetjük bátran átlagfogyasztásnak, míg a többletfogyasztást már piaci körülményekre bízza, ezzel biztosítva azt, hogy a háztartások ne legyenek ellehetetlenítve, viszont egy bizonyos szint felett saját magukra és teherbíró képességükre vannak utalva. Tehát míg a magyar kormány az emberek védelmében hozott rendszer fenntartása és megmaradása érdekében vezetett be korlátozó intézkedéseket, addig a német rendszer – miután energiaellátásukat többször is módszeresen aláásták – a politikusok hibás döntései - és az elhibázott EU-s szankciók okozta terheket szépen kitolják a német polgárokra.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint hétfő este azt mondta New Yorkban, hogy fontos, hogy az atomenergia semmilyen módon ne váljon áldozatává az ukrajnai háború miatt kialakult politikai válságnak és vitáknak, e nélkül ugyanis lehetetlen lenne az energiaellátási krízis megoldása. Ezt hogyan értékelhetjük?

Magyarország érdeke, hogy a nukleáris energiát „békén hagyják", hiszen Paks nélkül jelentősen csökkenne az energiafüggetlenségünk megvalósításának lehetősége.

Ma Paks több mint 50%-át biztosítja a megtermelt villamos energiának.

A magyar villamosenergia-ellátás versenyképességének, továbbá biztonságának alapja a paksi erőmű, ha „lokális kivételek" akarunk maradni – miniszterelnök úr megfogalmazása alapján –, akkor energiabiztonságunk elengedhetetlen.

Energiabiztonság pedig elképzelhetetlen ma a nukleáris energia nélkül hazánkban, hiszen energiaszegény ország vagyunk, nincsenek nagymértékű, kiaknázható mezőink.

A német példa jól mutatja, mennyire fontos a nukleáris energia. Ott sorjában szerelték le az összes működő atomerőművet, remélve, hogy a megújuló energiaforrások képesek lesznek a hiány kitermelésére. Azonban azok oly mértékben bizonyultak alkalmatlannak – egyrészt mert drágák, másrészt mert kiszámíthatatlanok –, hogy Németország kénytelen volt újraindítani több széntüzelésű erőművet, mely CO2-kibocsátása jelentősen felülmúlja a nukleáris energiáét. A német példa tehát képes szemléltetni azt az ok-okozati összefüggést, amit külügyminiszter úr is említett New Yorkban, miszerint

nukleáris energia nélkül megfizethető keretek között nem megoldható az energiaellátási krízis.

Nem egyedüli a magyar hozzáállás, hiszen például Franciaország is újabb reaktorok építésére készül. Különösen terhes a német megfontolás, tekintettel Németország ipari termelésére, mely, ha – az energiaárak miatt, vagy egyéb okból is – bezuhan, nagy eséllyel ránthatja magával egész Európát. Az Európai Parlament 2022. július eleji döntése szerint a gáz- és atomenergia benne maradt a taxonómiarendeletben, mely szerint az atomenergia továbbra is környezeti szempontból fenntarthatónak minősül. Németországban az atomenergia-ellenes zöldek nyomására a működő tizenhét atomerőműből immáron csak három működik. Németország a kieső villamosenergia-szükségletet jelenleg újraindított szénerőművekkel próbálja pótolni. Szóba jött a gázerőművek részvétele is az áramellátásban, olyan időkben, amikor gázhiány sújtja Európát. Az orosz-ukrán háború okán a Paks 2 beruházást is számos kritika érte. Az elmúlt időkben fennálló atomellenes hangulat az Európát sújtó energiaválság tükrében megtörni látszik.

Az atomenergia mellett kiálló Franciaország és Magyarország fokozatosan kiemeli az atomenergia nélkülözhetetlenségét,

így Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozata többek között ezt, valamint az Európát már így is nagy mértékben sújtó energiaválság elmélyítésének elkerülését kívánta megerősíteni. Az atomenergia fenntartásának érintetlenül hagyásával a már így is nagy problémákat okozó gázhiány mellett legalább az áramellátás biztosított lenne.