A Soros Györgyhöz köthető NGO-k 2020-ban is dúskáltak a külföldi forrásokban

--FILE--Billionaire investor George Soros, chairman of Soros Fund Management and founder of The Open Society Institute, reacts at a sub-forum during the Boao Forum for Asia Annual Conference 2013 in Qionghai city, south China's Hainan province, 8 April 2013. China's state media has warned billionaire investor George Soros against betting on falls in the value of the Chinese yuan and Hong Kong dollar amid widespread worries over the health of the world's second-largest economy. China's fourth-quarter economic growth slowed to the weakest since the global financial crisis, increasing pressure on a government struggling to regain investors' confidence after perceived policy missteps jolted global markets. "Soros' challenge against the renminbi (yuan) and Hong Kong dollar is unlikely to succeed, there is no doubt about that," the People's Daily overseas edition said in a front-page opinion piece on Tuesday (26 January 2016). China's economic fundamentals remain sound, despite slower growth, volatility in its stock market and the yuan's depreciation against the U.S. dollar, said the opinion piece, written by a researcher at the commerce ministry.

A Századvég legfrissebb elemzése a közéletre és a nyilvános vitára jelentős befolyással bíró civil szervezetek részére nyújtott támogatásokat vizsgálja. Részletesen áttekinti a nemzetközi és a hazai nyilvánosságban hivatalosan jogvédő szervezetként jegyzett civil szervezetek, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Helsinki Bizottság különféle, külföldről kapott bevételeit.

A TASZ-szal kapcsolatban megállapítható, hogy 2016 és 2020 között a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatához tartozó Open Society Institute (OSI) összesen 287 millióval járult hozzá a tevékenységéhez. A Helsinki Bizottságot a liberális ideológia alapján felépítendő társadalmi modell megteremtéséhez aktívan hozzájáruló amerikai–magyar üzletemberhez kötődő Foundation Open Society Institute több mint 147 millió forinttal támogatta az elmúlt két évben, ez pedig az ezen időszakban kapott összes támogatás, közel 468 millió forint harmadát teszi ki. Más támogatók vezetését górcső alá véve az látható, hogy az Open Society Institute összefonódik velük, hiszen nem egy személyi átfedésre bukkanhatunk.

Mindkét szervezet régi múltra tekint vissza, hiszen a TASZ-t 1994-ben, a Helsinki Bizottságot még korábban, 1989-ben alapították, jogvédő szakmai tevékenység ellátására. Mindkét szervezetben közös, hogy azon túl, hogy e tevékenységét demokráciákhoz méltó módon mindkét szervezet háborítatlanul gyakorolja a mai napig, egyértelműen politikai tevékenységet is végeznek, a közéletben zajló viták szereplőiként jelennek meg. Az elemzés számos példát hoz erre: a TASZ nyíltan felszólította a magyar választópolgárokat idén januárban – egy erre irányuló ellenzéki indítvány elfogadása nyomán – az országgyűlési képviselőválasztással egyidőben tartott gyermekvédelmi népszavazáson való érvénytelen szavazásra, a referendumot kiközösítőnek, különösen aljasnak minősítve. Emellett számos olyan akciója és – sokszor hatásvadász – nyilatkozata volt, mely kétségtelenül a kormánnyal szemben álló baloldali ellenzéki összefogás narratíváját erősítette.

Forrás: Imaginechina via AFP/dycj - Imaginechina/Dycj

A Helsinki Bizottság a médiamegjelenésein kívül – a hazaiak száma kiemelkedően jelentős, 1032 volt, és a külföldi 185 sem mondható épp elhanyagolhatónak – stratégiai pereskedéssel lép fel Magyarország kormánya ellen. Ez azt jelenti, hogy egyedi, de nagy horderejű, elsősorban az irreguláris migráció témakörében a felmerült jogi ügyeknek nemzetközi bíróságokra vitelével igyekeznek rendszerszintű változást elérni a jogszabályi környezetben. Ezen kívül azonban hallatják a hangjukat – vagy egyenesen nyíltan működnek közre – az olyan fontos politikai ügyekben is, a kormánnyal szemben állást foglalva, mint a Magyarországgal szemben felhozott jogállamisággal kapcsolatos kifogásokat taglaló jelentés, vagy az úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárás.

Elmondható tehát, hogy ezek a szervezetek sem politikailag, sem ideológiailag, sem pénzügyileg nem függetlenek. Mindezek alapján – különösen a választási kampányban történtek miatt – levonható az a következtetés, hogy bizonyos pénzügyi körök, e szervezetek tevékenységén keresztül, befolyásolni akarták az április 3-i választás és népszavazás eredményét. Ezt azért tudták megtenni, mert a magyar szabályozás szerint politikai pártok ugyan nem fogadhatnak el anyagi támogatást külföldről, ugyanakkor nem kormányzati szervek számára lehetséges külföldi (például alapítványi) pénzek becsatornázása.

Törvény kötelezi az Állami Számvevőszéket arra, hogy a hatályos törvényességi szempontok alapján ellenőrizze ezeket az egyesületeket és alapítványokat. Ennek előzménye, hogy az Európai Bíróság korábban külön döntésben erősítette meg, hogy egyes hasonló szervezetek, az általuk követett célokra és a rendelkezésre álló eszközökre tekintettel, jelentős befolyást gyakorolhatnak a közéletre és a nyilvános vitára. Mindezt figyelembe véve a jövőben is fennállnak az ilyen szervezeteknek nyújtott támogatások átláthatóságával kapcsolatos alkotmányos és nemzetközi elvárások, melyeknek az elemzésben foglaltak szerint feltétlenül meg kell felelnie az ÁSZ-nak.