Az Európai Bizottság médiahatósággal hallgattatná el a neki nem tetsző véleményeket

A Bizottság már 2022 tavaszán előterjesztett egy robusztus jogszabálycsomagot annak érdekében, hogy támogassa az újságírókat és a jogvédőket a tagállamokban ellenük zajló peres eljárásokban és biztosítsa számukra a jogérvényesítés lehetőségét. A Bizottság ennek érdekében most meg kívánja alkotni az Unió első médiaszabadságról szóló jogszabályát, amelynek betartása kiemelten fontos szegmensét képezi majd a tagállamok ellen folyó jogállamisági vizsgálatoknak.

Mit is jelent ez?

Jelen tervezet szerint a mostani európai válsághelyzetben brüsszeli pénzből finanszíroznák az ellenzéki médiát, az ellenzéki pártok olyan szócsöveit, mint például a 444, a Telex vagy az Azonnali.

Ezáltal közvetlenül is beavatkoznának a tagállamok belpolitikai folyamataiba, választási kampányaiba és a jogállamiság rendjébe.

Hiszen a szigorúan tagállami hatáskörbe tartozó nemzetbiztonsági kérdéseket is érintő tervezettel a Bizottság a tagállami szuverenitást súlyosan sérti, ez egy újabb fejezetet jelenthet a Magyarország ellen zajló jogállamisági mizériában - írja az Alapjogokért Központ a Facebook-oldalán.

Brüsszel nem nézi jó szemmel az önálló, a nemzeti érdekeket hangsúlyozó és a brüsszeli intézmények elhibázott válságkezelését kritizáló tagállami médiát. A Bizottság saját hatáskörének bővítésére vonatkozó törekvése húzódik meg tehát a tagállami kompetenciák kárára.

A politikai hirdetések szabályozása mellett a csomag részeként a tagállami médiaviszonyokba is bele kíván szólni az uniós testület.

Tenné mindezt lopakodó hatáskörbővítéssel, azaz a belső piaci szabályokra, az újságírók védelmére, a média sokszínűségére és szabadságára hivatkozva. Egy új, bürokratikus európai médiahatóság felállításával szeretné a neki nem tetsző médiát rendszabályozni a Bizottság.

Az Európai Unió sokat támadta Magyarországot a 2010-ben elfogadott magyar médiatörvénnyel kapcsolatban. Most pedig a sokszínűség szlogenje mögé bújva Brüsszel valójában éppen azzal ellentétesen cselekszik:

ők mondanák meg, hogy mi a kiegyensúlyozott hírszolgáltatás és mi a kiegyensúlyozott médiahelyzet, amely Brüsszel szerint csakis liberális lehet.

A Bizottság valós törekvése az új médiatörvénnyel a brüsszeli intézmények elhibázott válságkezelésével, korrupciójával és a döntéshozatal átláthatatlanságával szemben hangot adó kritikus tagállami média megfenyítése, elhallgattatása.

A tervezet Magyarországot állítja negatív példaként, noha hazánkban valójában a médiaegyensúly megteremtésére, a korábban jelentős balliberális médiafölény ellensúlyozására, a nemzeti média megteremtésére történtek lépések az elmúlt években.

Talán ez fáj Brüsszelnek. Azonban ennek ellenére is, még a Soros György által finanszírozott NGO, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) 2020. évi elemzése is bebizonyította, hogy a magyarországi médiapiac kiegyensúlyozott, a kormányellenes médiumok nagyjából 6,7 millió (83%), míg a kormánypárti médiumok 6,8 millió embert érnek el (84%). Szintén kiderült az elemzésből, hogy a 2010-es kormányváltás óta a kormányellenes médiumok száma 33-ról 48-ra emelkedett.