Kosik Kristóf: Elég sok szervezet nem támogatta még Karácsony Gergelyéket, de csak az Action for Democracy akart erről beszámolni

A neves ügyvéd, dr. Kosik Kristóf, a Kosik Ügyvédi Iroda alapítójának szakmai véleményét kérte a Kontra a Márki-Zay Péter külföldi finanszírozása körüli botrányról. Dr. Kosik kifejtette, hogy már azzal megvalósult a tiltott pártfinanszírozás, hogy Márki-Zayék kampányfinanszírozásra használták az egyesületi támogatást, kikerülve a párttörvényt. De beszámolt arról is, hogy az eset kapcsán felmerülhet a pénzmosás és a költségvetési csalás gyanúja is. Véleménye szerint az ügy mindenképpen komoly nemzetbiztonsági kockázatot hordoz magában - írja cikkében a Kontra.

Magyarországon szigorú pártfinanszírozási szabályok vannak hatályban, amelyek megtiltják, hogy külföldi jogi személytől vagy akár magánszemélytől pénzt fogadjanak el. Viszont az egyesületek nem a párttörvény hatálya alá, hanem az úgynevezett civiltörvény hatálya alá tartoznak, mivel civil szervezetnek minősülnek, és ilyen szervezetként elvileg joguk van támogatást elfogadni külföldről. Tehát ez önmagában még nem tilos tevékenység, viszont ez csak abban az esetben adómentes bevétel, ha azt a pénzt az egyesület céljára költik el. Például – hogy leegyszerűsítsük a problémát – ha én mondjuk a zeneoktatás előmozdítását támogató egyesületet működtetek, és kapok bárhonnan a világból 10 millió forint támogatást, akkor abból nem vehetek egy Ferrarit magamnak.

Tartalmi szempontból még izgalmasabb a kérdés, mert azt mondja ki a jog tételesen, de a bírósági gyakorlat is egyező ezzel, hogy a szerződéseket sohasem az elnevezésük alapján, hanem mindig a tartalmuk szerint kell elbírálni.

Tehát ha én formálisan ugyan egyesületként működök, és minden formális szabályt betartok, formailag szabályosan kapok pénzt, de az egyesületemnek politikai tevékenység folytatása a valódi célja, onnantól kezdve az egy színlelt szerződés lesz, hiszen egy másik jogszabály kikerülésére irányul.
Hogy világosan fogalmazzak: Márki-Zayék esetében az egyesület megalapítása semmi másra nem irányult, mint hogy a pártokra vonatkozó szabályozást és az adófizetést kikerüljék. Egy egyszerű példával szemléltetve, ha úgy kötök egy kölcsönszerződést, hogy már előre eltervezem azt, hogy a kölcsönkapott pénzt nem akarom visszaadni, és ez később be is bizonyosodik, akkor csalást követtem el, és a büntetőjogi felelősségem megáll.

dr. Kosik Kristóf Forrás: Nagy Bogi - Origo

És hiába történt szabályosan az egyesület megalapítása, és működik szabályosan az egyesület, ha a Mindenki Magyarországa Mozgalom megalapításának már az eredeti célja sem egyesületi tevékenységre, hanem kifejezetten politikai célra alapult, amit csak azért csináltak egyesületi formában, hogy a pártörvény szabályait ki tudják kerülni. Tehát egy színlelt szerződésről beszélünk, ezt maga Márki-Zay Péter vallotta be.

Ez a módszer tipikusnak tekinthető Amerikában, sőt azt is mondhatnánk, hogy Soros-módszert láthatunk, hiszen civil szervezetet hoztak létre azért, hogy politikai szerepet töltsenek be.

Márki-Zay Péter azt állítja, hogy ebből a pénzből – 1,8 milliárd forint – nem jutott az ellenzéki pártoknak, ami nehezen elképzelhető. Milyen jogkövetkezményei lehetnek annak, ha mégis bebizonyosodik, hogy pártok is kaptak ebből a pénzből, vagy együtt költötték el azt?

Szerintem az előbb elmondottak miatt így is, úgy is megvalósult a tiltott pártfinanszírozás, már akkor, amikor a külföldről kapott pénzeket Márki-Zay Péter politikai és pártcélokra fordította.

Ennek az egyik jogkövetkezménye, hogy ha nem az egyesület céljára fordították a külföldről kapott támogatást, akkor adófizetési kötelezettség keletkezik. Ha pedig ennek a kötelezettségnek nem tettek eleget, akkor felmerül a költségvetési csalás alapos gyanúja.

De érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy jogi személyektől pártok nem fogadhatnak el pénzt vagy vagyoni értékű szolgáltatást. Emlékezetes volt a Jobbik néhány évvel ezelőtti plakátbotránya, vagyis hogy a piaci ár töredékéért kapták meg a plakáthelyeket, ott pontosan ez utóbbi volt a helyzet. Meg is kapták a büntetésüket érte.

Ha megvalósul a tiltott pártfinanszírozás, az még önmagában nem bűncselekmény, csak maximum az Állami Számvevőszék büntetésével kell szembenézniük a pártoknak. Előállhat egy olyan helyzet is, hogy Márki-Zay Péter megússza, és csak a pártoknak kell büntetést fizetniük.

Márki-Zay Péter azt állította, hogy Amerikában élő magyar állampolgárok adták össze számukra 1,8 milliárd forintot, amit az Action for Democracy gyűjtött össze és csatornázott be. Szabályos-e az a fajta pénzgyűjtés, amit az Action for Democracy végzett a magyar ellenzék részére az Amerikai Egyesült Államokban? Felvet-e ez jogi aggályokat Ön szerint?

Azt, hogy az Action for Democracy részéről pontosan hogyan végezték a gyűjtést az Amerikai Egyesült Államokban, azt nem tudhatjuk. Ez az USA joghatósága alá tartozik, ezzel adjanak számot Amerikában a pénzgyűjtők. De én azt gondolom, hogy vannak olyan okosak ezek az emberek, hogy amerikai jogszabályoknak megfeleltek, mert ott ezzel nem viccelnek.

Márki-Zay Péter Fotó: Polyák Attila - Origo

Politikai sejtéseink nyilván lehetnek, hogy kik azok, akiknek akkori értéken számolva 6 millió dollárt megért a magyar ellenzék támogatása, de biztosat egyelőre nem tudhatunk. Ott ez egy legális tevékenység.

Ami érdekes lehet, és a sajtóban is lehetett erről olvasni, hogy mi van akkor, ha ez a pénz Magyarországról ment ki, és az Action for Democracy csak azért bújt el az amerikai jog mögé, hogy a magyar joghatóság alól kikerüljön, és ne tudják ellenőrizni. Ha azt mondta valaki vagy valakik, hogy azzal a feltétellel adták ezt a pénzt, hogy ne legyen látható a személye és az adományozás ténye. Ebben az esetben ez már a magyar jog szerint is jogsértés lenne és felmerülne a pénzmosás gyanúja.

A Magyar Nemzet arról írt néhány napja, hogy csalás és pénzmosás gyanújával nyomozás indulhat a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) ellen. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) azt is közölte, hogy feljelentéskiegészítést rendeltek el. Pontosan milyen eljárási cselekmény történik jelenleg? Mire lehet számítani Ön szerint az ügyben?

Három dolgot tehet a nyomozóhatóság. Vagy elutasítja a feljelentést, mert nem megalapozott, vagy kellően megalapozottnak találják, és akkor elrendelik a nyomozást, illetve létezik egy harmadik eset is. A feljelentéskiegészítés, ami azt jelenti, hogy a nyomozóhatóság látja, hogy valami történhetett, de a feljelentésben szereplő adatok nem elégségesek ahhoz hogy el tudják dönteni, hogy megszüntetik vagy elrendelik a nyomozást. Ha megkapják a feljelentéskiegészítést, akkor tudják aztán eldönteni, hogy elrendelik-e a nyomozást. Ez a lényeg.

Csalás akkor lehetne szerintem, ha megtévesztették az Action for Democracyt. Az egy köztörvényes bűncselekmény. A pénzmosás gyanúja két esetben foroghat fenn, ha megjáratták a pénzt külföldön, amiről korábban beszéltem, vagy ha valamilyen bűncselekményből származó pénzt küldtek Magyarországra.

Hogy értékeli az Action for Democracy néhány nappal ezelőtti közleményét, melyben kinyilvánították, hogy szerintük ezzel a pénzgyűjtéssel nem avatkoztak be a magyar választásokba?

Én nehezen hiszem el, hogy bárki össze tudna gyűjteni az Amerikai Egyesült Államokban egy hódmezővásárhelyi polgármesternek 1,8 milliárd forintot. Még akkor sem hihető ez, ha bevállaltan kampánycélokra gyűjtötték ezt az összeget.

Az pedig egy szép állítás, hogy nem akartak beavatkozni a választásokba, de a helyzet az, hogy beavatkoztak. Az, hogy egy ellenzéki közös miniszerelnök-jelölt mozgalmát támogatták ennyi pénzzel, az egyértelmű beavatkozás a választásokba.

Néhány napja egy furcsa közleményt tett közzé az Action for Democracy, miszerint Karácsony Gergely 99 Mozgalma tévedésből szerepelt a honlapján. Felmerülhet-e Karácsony Gergely jogi felelőssége, ha bebizonyosodik, hogy pártja is részesült a külföldi támogatásokból?

Karácsony Gergely Fotó: Koncz Márton - Origo

Abszolút, az teljesen mindegy, hogy közvetlenül vagy közvetetten, Márki-Zay Péter mozgalmán keresztül jutott egy párt ehhez a forráshoz, azonnal felmerül a felelőssége. Ne felejtsük el azt sem, hogy Karácsony Gergely mind ez idáig nem tudott elszámolni azzal az 500 millió forinttal, amit – Márki-Zay Péter elmondása alapján – a miniszterelnök-jelölti kampányára fordított. Az pedig már önmagában érdekes, hogy ugyanaz a szervezet két, egyébként rivális pozícióban lévő embernek nyújt támogatást.

Teljesen felesleges a magyarázkodás. Nézzük meg, hogy hány szervezet nem támogatta Karácsony Gergelyt, és abból egyik sem tette ki ezt a tényt honlapjára, csak az Action for Democracy. Ez minimum elgondolkodtató.

Ha végig nézünk az Action for Democracy tanácsadó testületén, akkor azt látjuk, hogy tele van volt amerikai politikai és katonai vezetővel. Mit gondol az eset nemzetbiztonsági vetületéről?

Én azt gondolom, hogy a személyektől függetlenül, a külső politikai beavatkozás, ami ebből az esetből kitűnik, már önmagában nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Nem véletlenül tiltja a pártfinanszírozási törvény ezt az esetet. Önmagában az a tény, hogy az Amerikai Egyesült Államokban pénzt gyűjtenek, hogy a magyar választásokba beavatkozzanak és a belpolitikai folyamatokat befolyásolják, már önmagában is nemzetbiztonsági kockázat.

Az, hogy ezen túlmenően az adott személyek milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, azt nem tudom megítélni, de a véleményem az, hogy nyilvánvalóan nem véletlenül teszik.

Ezek az emberek a közélet szempontjából befolyásos szereplők, és ők tisztséget vállaltak ebben a szervezetben, pontosan azt bizonyítja, hogy befolyásolni akarták a magyar politikát.

Összeraktak egy olyan szakértői csapatot, akiknek ezen a téren kapcsolatrendszerük, ismeretségük van. Itt olyan nagyságrendű pénzről beszélünk, hogy az még politikai léptékben is igen jelentős.