Századvég: A lakosság következetesen ellenzi az ukrán katonák európai uniós kiképzését
![war Horizontal orosz ukrán háború](https://cdn.origo.hu/2023/12/jodo2GVopa_NheJaK74jx5sHQ2hYVnaNgzOBTeruqnc/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzljMzI5OGQ0ZmYwNjQ4YmE5YjcwMTZlZTY1YTNhMDk2.webp)
Fontos megjegyezni, hogy a 27 uniós tagállam állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács már júniusban rögzítette, hogy „az Európai Unió továbbra is szilárdan elkötelezett amellett, hogy további katonai támogatást nyújtson Ukrajnának", majd a testület felszólította a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsát, hogy
„gyors ütemben munkálkodjon a katonai támogatás további növelésén".
Ezt követően augusztusban a tagországok védelmi miniszterei informális találkozót tartottak Prágában, melynek keretében egyebek mellett egy, az ukrán katonák kiképzését célzó misszió létrehozásának feltételeiről tárgyaltak. Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar honvédelmi miniszter a találkozót követően hangsúlyozta, hogy a katonai kiképzőprogram kapcsán több ország is jelezte pontosítási igényét, továbbá Magyarország felhívta a figyelmet a javaslatban rejlő kockázatokra is.
Brüsszel végül október 17-én jelentette be a misszió („EUMAM Ukrajna") létrehozását, melynek
célja többek között az, hogy hozzájáruljon Ukrajna katonai képességeinek növeléséhez, az ukrán katonai műveleteket hatékonyabb végrehajtásához.
A program legfontosabb jellemzői közé tartozik, hogy:
Az „EUMAM Ukrajna" megindításának ténye, illetve a program részletei alapján egyértelműen megállapítható, hogy Brüsszel továbbra is Ukrajna harctéri pozícióinak javítására fókuszál, miközben
az Európai Unió katonai értelemben is egy lépéssel közelebb került a háborús érintettséghez.
Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus további elhúzódása, illetve a büntetőintézkedések bevezetése és fenntartása révén kialakuló szankciós recesszió megfékezése érdekében azonban elengedhetetlen lenne a mihamarabbi tűzszünet, illetve a béketárgyalások megkezdésének előmozdítása.
A Századvég augusztusi kutatása – amely Brüsszel szankcióinak, szankciós terveinek, valamint az Európai Unió orosz–ukrán háborúval összefüggő politikájának lakossági megítélését térképezte fel – megvizsgálta a magyarok véleményét az ukrán haderő európai uniós kiképzéséről.
A felmérés szerint a megkérdezettek
több mint háromnegyede (77 százaléka) nem értett egyet azzal, hogy az Európai Unió képezzen ki ukrán katonákat.
Ez kevésbé meglepő annak tükrében, hogy a magyar lakosság – ahogy a Századvég szeptemberi elemzése az elmúlt hónapok tendenciái alapján rámutatott – erősen békepárti, és következetesen nem támogatja azokat a lépéseket, amelyek a fegyveres konfliktus békés rendezésétől, a kompromisszum eléréséről távolabb visznek.