Brüsszel minden eddiginél ostobább és károsabb szankciókat akar

Kardoskúti földgáztároló

Bár már az uniós vezetők egy része is elismerte, hogy nem azért vetették ki a szankciókat Oroszországra, hogy megállítsák a háborút, mégis egy újabb, kilencedik szankciós csomagot akarnak elfogadni. A tervezett kilencedik szankciós csomag eddig kiszivárgott részletei szerint bővítenék az energiaszektorra vonatkozó szankciókat, és megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén az együttműködést Oroszországgal. Orbán Viktor kormányfő már jelezte, hogy Magyarország ebbe nem megy bele. Egy ilyen helyzetben felértékelődik a Nemzeti Konzultáció jelentősége, mert csak egy széles felhatalmazással tudja a kormány erőteljesen képviselni a szankcióellenes álláspontját Brüsszelben. 

Európa tönkreteszi magát a szankciókkal – mondta a Kossuth Rádióban a kormányfő múlt péntek reggel. Orbán Viktor hangsúlyozta: az elhibázott brüsszeli döntések miatt vannak szankciós energiaárak és van szankciós infláció. A kormányfő kiemelte: a kormány ezután sem támogat olyan szankciókat, amelyek veszélyeztetik Magyarországot, mert mindig a magyar emberek érdeke az első.

Orbán Viktor hangsúlyozta:

Brüsszelben a szankciók miatt komoly harcok várhatók, ezért is fontos a Nemzeti Konzultáció, hogy a kormány maga mögött tudja a magyar emberek támogatását.

„Ennek van jelentősége a tárgyalások során, el is fogom érni, biztos vagyok benne, hogy nagy csaták árán, de el fogom érni, hogy ha lesz 9. szankciós csomag, akkor a számunkra létfontosságú kérdésekben ott mentesítést kell kapnunk. Például az atomenergia kérdésében" – fogalmazott.

Orbán Viktor: Brüsszelben a szankciók miatt komoly harcok várhatók, ezért is fontos a Nemzeti Konzultáció, hogy a kormány maga mögött tudja a magyar emberek támogatását Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Brüsszel nem áll le

A kormányfő nyilatkozata annak fényében rendkívül aktuális, hogy Brüsszel november végéig benyújtja az Oroszország és Fehéroroszország elleni 9. szankciós csomag javaslatát. Több nyugati újság úgy tudja: az új szankciókat várhatóan már december elején jóvá is akarják hagyatni.

Mintegy két hete terjed futótűzként az európai sajtóban a hír, hogy a balti államok és Lengyelország nyomására – alig több mint egy hónappal a 8. elfogadása után, az Európai Bizottság egy újabb szankciós csomagon dolgozik. A balti államok mellett – az egyébként nem EU-tagállam – Ukrajna külügyminisztere is további szankciókat követel az uniós országoktól – írta a Mandiner. A lap szerint Dmitro Kuleba a háború kitörése óta sürgeti az orosz olaj és gáz kitiltását az EU-ból, valamint a Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi támogatások növelését.

A tervezett 9. szankciós csomag eddig kiszivárgott részletei szerint bővítenék az energiaszektorra vonatkozó szankciókat, és megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén az együttműködést Oroszországgal.

Nem az emberek érdekeit szolgálják

Számos szakértő szerint az eddigi brüsszeli szankciók nem az európai emberek érdekeit szolgálják, és az látszik, hogy a döntéseiknél kizárólag a politikai szempontok számítanak az uniós vezetőknek.

Brüsszel ugyanis még úgy sem hajlandó változtatni az embargókon, hogy mára egyértelművé vált: a szankciók nem törték meg Oroszországot, nem hozták közelebb a háború végét, ellenben lassan romba döntik az európai gazdaságot.

Lassan azonban egyre több brüsszeli politikus is belátja, hogy a szankciós politika megbukott, és most próbálják felülírni korábbi kijelentéseiket. Például Josep Borrell nemrég állította: az Unió soha nem számított arra, hogy a szankciók megállítják Oroszországot. Ez persze nem igaz, a brüsszeli vezetők korábbi nyilatkozatai ezt igazolják.

Brüsszel maga is elismerte, a szankciók nem működnek Forrás: Anadolu Agency/Dursun Aydemir

A EU alkalmatlan vezetői több mint nyolc hónapig hangoztatták, hogy a szankciók célja Oroszország megtörése és a háború befejezésének kikényszerítése. Most azonban – látva a szankciók kudarcát és az általuk kialakult szankciós inflációt és energiaválságot – próbálják letagadni korábbi állításaikat.

Brüsszel néhány hónapja azzal érvelt a szankciók mellett, hogy azok megállítják Oroszországot és elhozzák a háború végét. De most ezt letagadják, és azt állítják: ilyenről soha nem volt szó

– mondta korábban Szijjártó Péter. A külügyminiszter feltette a kérdést, hogy Brüsszelnek tulajdonképpen mi a célja a szankciókkal.

„Kérdezem én: akkor mi lehet más célkitűzés, amit a szankciókhoz társítunk, mintsem hogy a háború előbb véget érjen? Amúgy miért csináljuk, ha nincs ez a célkitűzés? Aztán elővettük az európai külügyi szolgálat hivatalos honlapján a hivatalos kommunikációt, ami azzal a címmel van, hogy a szankciók segítenek megállítani Oroszország háborúját Ukrajnával szemben. Tehát nyilvánvaló, hogy mi volt az érvelés korábban a szankciók mellett" – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

2023-ban a mostanihoz képest is nagyobb gázhiány lehet

Szakértők kiemelik, hogy Brüsszel továbbra sem tesz le a szankciós politika folytatásáról, még akkor sem, ha azok több kárt okoztak Európának, mint Oroszországnak. Már a 9. szankciós csomagot készítik elő, ami ismét az energiahordozókat korlátozná: megtiltaná ugyanis a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén az együttműködést Oroszországgal, ami tovább súlyosbítaná az európai energiahiányt.

De a bürokraták nemcsak egy újabb szankciós csomagon dolgoznak, hanem még november vége előtt ismét megpróbálják elfogadtatni a már többször elutasított gázársapka ötletét is.

Annak pedig az lenne a következménye, hogy a mostaninál is kevesebb gáz érkezne Európába.

Harmincmilliárd köbméter hiányozni fog. 2023-ban a mostaninál is komolyabb gázhiány alakulhat ki, a kieső orosz gázt ugyanis nem lehet teljesen LNG-vel pótolni – mondta Hortay Olivér a hirado.hu-nak. Az elemző szerint ez áremelkedést eredményez majd, és azt is, hogy több vállalat elviszi majd a termelését Európából.

„Az európai piacról egyre több vállalat helyezi át a termelését más nagy régiókba, ennek az az oka, hogy más régiókban biztonságosan és olcsóbban tud energiaellátáshoz jutni. Az inflációnak, az áremelkedésnek szintén elsősorban az energiaárak emelkedése az oka. Valóban az látszik, hogy a következőkben az energiaügy meghatározó lesz" – vélekedett Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. klíma- és energiapolitikai üzletágvezetője.

2023-ban még nagyobb gázhiány jöhet Fotó: Polyák Attila - Origo

Ezért létfontosságú a Nemzeti Konzultáció

A nemzeti konzultáció azt üzeni, hogy a magyarok rajta tartják ujjukat az aktuális történések ütőerén, és éberen őrködnek hazájuk sorsa felett – minderről már ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője beszélt az Origónak adott interjúban. Az alkotmányjogász szerint a baloldal mindenáron szeretné ellehetetleníteni a kormány azon törekvését, hogy a gazdaságot megvédje az energiaválság egyre gyűrűző káros következményeitől, a magyar vállalkozásokat a csődtől, a munkavállalókat az elbocsátásoktól, a családokat pedig a megélhetési terhek további növekedésétől.

A szakértő úgy látja, hogy a brüsszeli szankciók negatív következményei nem csupán a tankolásnál jelentkeznek, de már a hétköznapok minden részleteibe beszűrődő árnövekedéssel a vacsoraasztalnál is találkozunk: a korlátozott bolti készletek, a növekvő üdülési költségek, vagy éppen a bezáró szállodák mind azt jelzik, a szankciós politika az élet minden területét hátrányosan befolyásolja.

Itt vannak a konzultációs kérdések

A legújabb Nemzeti Konzultációban a kormány elsőként az olajra kivetett szankciók kapcsán kérdez rá arra, hogy a kitöltő pártolja-e ezeket, vagy sem. A kőolajjal kapcsolatos büntetőintézkedésekről már döntés született Brüsszelben: a jövő év elejétől az orosz olajat kitiltják az EU-ból, Magyarország és még néhány állam azonban átmeneti felmentést kapott a tilalom alól. Az azonban már bizonyos, hogy az orosz olajtermékek kitiltása miatt drágulni fog az ebből előállított termékek, például az üzemanyagok ára. A meghozott szankciók azonban nincsenek kőbe vésve, azokat időről időre meg kell hosszabbítani ahhoz, hogy érvényben maradhassanak, ezért sem mindegy, hogy a magyarok többsége támogatja-e ezeket a büntetőintézkedéseket.

Brüsszel kiterjesztené a szankciókat az orosz gázra is, amely főként Közép- és Kelet-Európa számára lenne igen fájdalmas. A magyar kormány eddig ellenállt a földgáz szankcionálásának, ám Brüsszelben újra és újra előkerül ez a kérdés. A kabinet ezért kikéri ezen témában az emberek véleményét.

Egyre több szilárd tüzelésű anyag, például a szén és olyan nyersanyagok kerülnek fel a szankciós listára, mint az Oroszországból érkező fa és acél. Mivel ezek a nyersanyagok eddig jellemzően kelet felől áramlottak olcsón Európába, az ezen árucsoportra kivetett szankciókat mindenki megérzi, aki mondjuk bútort vagy a legkülönfélébb használati tárgyakat szeretné megvásárolni, esetleg szilárd tüzelésű anyaggal fűt.

Az is szóba került Brüsszelben, hogy kiterjesztenék a szankciókat a nukleáris fűtőelemekre, ami ellehetetlenítené a paksi atomerőmű és még számos közép-kelet-európai erőmű működését. Ez veszélyeztetné az árampiac stabilitását, és további jelentős drágulást okozna az élet szinte minden területén.

A paksi atomerőmű bővítése szintén célkeresztben van Brüsszelben, a bővítés megakasztása pedig igen fájdalmas lenne hazánknak, hiszen az újabb blokkok megépítése olcsó áramot biztosítana hosszú távon, ráadásul kiszámítható módon.

A szankciós politika nem kíméli a turizmust sem: jelenleg az orosz állampolgárok egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan kaphatnak európai vízumot, a légi közlekedés pedig lényegében leállt Oroszország és az EU között. Azok, akik például Moszkvából szeretnének hazánkba utazni, Ankarában, vagy más, nem EU-s nagyvárosban kell, hogy átszálljanak egy Budapestre tartó gépre. Magyarország egyik legfontosabb nemzetgazdasági ágazata a turizmus, amely több százezer embernek ad munkát. A járvány már így is komoly károkat okozott ezen a területen, a szankciók pedig tovább rontanak a helyzeten. A kérdés az, hogy egy ilyen szituációban érdemes-e támogatni a turizmust megbénító szankciókat?

A Nemzeti Konzultáció hetedik és egyben utolsó témaköre a legösszetettebb: a háború és a szankciók megnövelik az élelmiszerárakat. Hogy az összefüggések közül csak egyet villantsunk fel: a mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb kelléke a műtrágya, amelynek a földgáz az egyik alapanyaga. Ha Brüsszel lépései miatt drágul a földgáz, akkor végső soron a kenyér is sokkal drágább lesz. Hasonló eseményeket már látott a világ nem is olyan régen: ez volt az Arab Tavasz, egy felkeléssorozat Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, amely az orosz gabona exportjának leállítása miatt következett be. A következmények ismertek: a 2015-ös migránsválság és Szíria vérbe borulása és elpusztítása, az ISIS terrorcsoport felemelkedése mind ennek az eseménysornak a végén található. A jelenlegi helyzet pedig hasonló veszélyeket rejt, a következmények beláthatatlanok.

A kormány tehát hét kérdésre várja a választ: támogatja-e az olajra, a földgázra, a nyersanyagokra, a nukleáris fűtőelemekre, a paksi atomerőmű bővítésére és a turizmusra kivetett szankciókat, valamint azt, hogy az élelmiszerárak-emelkedését elősegítő szankciók életbe lépjenek? Ön dönt.

A kitöltött konzultációs íveket 2022. december 9-ig lehet feladni a postán.