Az elmúlt években folyamatos a direkt külföldi beavatkozás az igazságszolgáltatásba

illusztráció

 A Tűzfalcsoport a legújabb blogbejegyzésében az elmúlt 10 év történéseit vette górcső alá, ami a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét kérdőjelezi meg a különféle összefonódások és támogatói háttérszervezetek fényében. 

2012. júliusában a Szegedi Ítélőtáblával közösen Integritás az igazságszolgáltatás működésében – lehetőségek és utak címmel szakmai fórumot rendezett a Transparency International Magyarország.

Az eseményen bírósági források szerint részt vett előadóként Darák Péter is, hiszen közeli munkatársai a Kúria vezetőjét inkább baloldali, liberális beállítottságú gondolkodóként ismerték - írja a Tűzfalcsoport.

A konferencián Darák beszélt a korrupció kockázatairól és kijelentette, hogy a Transparency az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyabb működéséhez nyújt segítséget. A konferencián szóba kerültek azok a joggyakorlat elemző csoportok is, amelyekből 2011 után – törvényi kötelezettségre hivatkozva – 7 állt fel a Kúrián, köztük menekültügyi és idegenrendészeti csoport is.

A külföldről finanszírozott NGO-k és a Kúria szakmai kapcsolata más területeken is virágzott. Az Idegenrendészeti joggyakorlat-elemző csoport 2013-ban egy olyan anyagot tett közzé, amely gyakorlatilag hemzseg a magyar kormányzati intézkedéseket kritizáló szervezetek jelentéseinek hivatkozásaitól - a Kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzésére létrehozott európai bizottság (CPT), az UNHCR 2012-es jelentése, illetve a rasszizmus, faji megkülönböztetés, idegengyűlölet és intolerancia jelenlegi formáival foglalkozó ENSZ különmegbízott Magyarországról szóló jelentése is helyett kapott a szövegben.

Ugyan a Menekültügyi Joggyakorlat-elemző csoport 2014-es összefoglaló véleményében már kerüli a nyílt kormány kritikát, azonban a rendszerkritikus Magyar Helsinki Bizottság etalonként így több, mit 30 alkalommal szerepel a munkaanyagban.

A szakmainak nevezett állásfoglalás többek között nyíltan kritizálja a kormányzatot akkor, amikor rögzíti, hogy „a „menekültügyi őrizet" intézményét – ebben a formában – Magyarország elsőként vezette be az Európai Unióban. Az elmúlt években a hazánkba érkező menedékkérők jelentős hányada került idegenrendészeti őrizetbe akár a menedékjogi eljárás teljes időtartamára. Jogvédők és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kritizálta ezt a gyakorlatot, és az idegenrendészeti őrizet bírói felülvizsgálatáról szóló részében a Kúria idegenrendészeti joggyakorlat-elemző csoportja is alaposnak találta e kritikát.

A dolgozat elismeri a köznyelvben „Soros-hálózatnak" nevezett közösség létezését, utalva arra, hogy a „Magyar Helsinki Bizottság ügyvédhálózatában tevékenykedő több ügyvéd jelezte a menekültügyi őrizet bevezetése óta, hogy a menekültügyi hatóság nem rendesen végzi a feladatát."

illusztráció Forrás: shutterstock

A hatékony ügyvédi munkát korábban a Menekültügyi és Idegenrendészeti Joggyakorlat elemző csoport összevont „részjelentése" is méltatta. Ebben a Kúria munkacsoportja azért marasztalta el a Szegedi Törvényszéket, amiért az „figyelmen kívül hagyta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság állásfoglalását" annak vonatkozásában, hogy Szerbia biztonságos harmadik országnak minősül-e vagy sem és utalnak arra, hogy a szakmai hibára a Magyar Helsinki Bizottság mutatott rá. Az érintett NGO munkássága visszatérő hivatkozási pont a volt akkoriban a Kúrián, a büntetőjogi csoport összefoglaló jelentése szerint a Magyar Helsinki Bizottság gyakorlata zsinórmértékül szolgálhat a legfőbb bírósági fórum büntetőbírái számára.

Az első igazán mély beavatkozási kísérletek az igazságszolgáltatásba azok a Magyar Igazságügyi Akadémia szervezésében megvalósuló érzékenyítő kurzusok voltak, amelyek által a magyar bírákban újfajta érzékenység és elkötelezettség alakul ki az oktatást végző csoportok által meghatározott témákkal kapcsolatban.

A bíróságfigyelő projekt lényege, hogy az amerikai „courtwatch" mozgalom mintájára laikus állampolgárok megfigyelik, mi zajlik a bíróságok egyébként nyilvános tárgyalásain.

A programba elsősorban fiatal joghallgatókat vettek fel. Az egyesületet egyébként repítette a lendület (és a norvég civil pénzek), 2015 és 2016 tavasza között immár 14 hónapon át járták önkéntesek a magyarországi bíróságokat olyan ügyeket keresve, amelyekben családon belüli erőszakról van szó. Arra voltak kíváncsiak, hogyan kezelik ezt a témát a magyar bírák, akiket bizonyíthatóan listáztak.

A program befejezését konferenciával ünnepelték a NANE egyesület társszervezésében. (A NANE támogatói sorában első helyen a Nyílt Társadalom Intézetet találjuk). Az előadók között ott volt Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete és Arild Moberg Sandeképviseletvezető-helyettes, a Norvég Királyi Nagykövetségről.

2012. jún. 22. napján a Magyar Helsinki Bizottság büszkén számolt be arról, hogy „közreműködésével 2012. június 21-én 105 bíró fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, kérve az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény) megsértésének megállapítását és kártérítés megfizetését a diszkriminatív kényszernyugdíjazás miatt." Elmondásuk alapján a bírák a „Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének közreműködésével az Egyezmény megsértésének megállapítását kérik strasbourgi bíróságtól, és azt, hogy kötelezze a magyar kormányt az egyezménysértő szabályozás miatt kieső jövedelmük megfizetésére."

Mint ismeretes, 2012-ben az un. felső korhatár elérése miatt az akkor közel 3000 főt számláló bírói karból 236 ítész jogviszonya szűnt meg.

A felmentett bírák közül 186-an a felmentéssel egyidejűleg már nyugdíjasként, nyugdíjuk folyósítása mellett dolgoztak, és több mint 160 bíró fordult munkaügyi bírósághoz, hogy állapítsák meg a jogviszonyok megszüntetésének jogsértő jellegét.

A Transparency 2017 szeptemberben konferenciát szervezett a „versenyjogi jogsértésen alapuló kártérítési keresetekre vonatkozó uniós és hazai szabályozás és a joggyakorlat megismertetésére." Hivatalosan a konferencia célja az volt, hogy „minél részletesebb tájékoztatást adjon a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló 2014/104/EU irányelv, valamint az annak a magyar jogrendbe történt átültetését megvalósító szabályokról."

Az esemény érdekessége azonban, hogy arra bírókat és bírósági titkárokat invitált a Transparency, akik „versenyjogi ügyeket tárgyalnak, illetve akik ilyen ügyek elbírálásában közreműködnek."

Az előirányzat szerint összesen 40 fő részvételére van lehetőség, és a biztonság kedvéért megjegyzik, hogy a részvételt a jelentkezés sorrendjében tudják biztosítani.

A konferencia apropójául szolgál, hogy a TransparencyInternational Magyarország Alapítvány – többek között a Freedom House romániai szervezetével együttműködésben – az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatóságának támogatásával projektet indított a versenyjogi, illetve gazdasági jogi ügyeket tárgyaló bírók és bírósági titkárok képzésére.

A TI honlapján található információk szerint köszöntő beszédet az Országos Bírósági Hivatal, illetve a Gazdasági Versenyhivatal képviselője is fog tartani. Megjegyzendő, hogy nem az első eset, hogy a Transparency a hazai bíróságok körül szaglászik, illetve sündörög. Az un. Nemzeti Integritás Tanulmány, illetve az igazságszolgáltatási rendszerek átláthatósága időközben a transparency.hu oldalról törölt dolgozatok a bírói kinevezések, a szignálás (ügyelosztás) és a felszámolási eljárások kapcsán beszélnek kiemelt korrupciós kockázatról.

Az érintett irományból kiderül:

▪ a bírók haszonmaximalizáló egyének. Ezt úgy érik el, hogy olyan értékeket keresnek számukra, amely végül a legmagasabb hasznossági szint eléréséhez segíti hozzá őket. Ezek a változók a következők: jövedelem, szabadidő, család, a munkával való elégedettség és az elismertség vagy hírnév;
▪ a bíró döntése várhatóan nem lesz hatással a fizetésére, így emiatt nem kell aggódnia, amikor a „helyestől" eltérő ítéletet hoz külső befolyásolás hatására;
▪ csak akkor lesz hajlandó a bíró egy korrupciós ajánlatot elfogadni, ha az ahhoz tartozó várható jövedelem magasabb hasznossággal bír, mint a normális tevékenységhez tartozó;
▪ egy ideális bíró számára fontosabb az elismertség, a társadalmi státusz, mint a jövedelem, mégis a bírói bérek csökkenése a korrupció növekedéséhez vezet;
▪ egy korrupt bíró azon elmélkedik, hogy milyen szép autót tud venni a kenőpénzből, míg a lebukásra úgy tekint, hogy úgysem fog vele megtörténni.
Nemzetközi érzékenyítés felsőfokon – miként próbálják formálni magyar bírók gondolkodását

A Central and East European LegalInitiative Institute (Közép- és kelet-európai Jogi Kezdeményezés Intézet, továbbiakban: CEELI) egy prágai székhelyű nonprofit NGO, amely a régióban a jog uralmának, vagyis a jogállamiságnak a fejlesztését tűzte ki maga elé célként. Küldetésüknek tartják ezért az emberi jogok védelmét és promotálását, az átláthatóságot és a „jogászok és civil társadalmi szereplők támogatását az elnyomó környezetekben". Honlapjukon közzétett víziójuk kiemelten a jogállamiság globalizálása. Elég rémisztően hangzik nem? Természetesen annak a fényében kell ezt fenyegetésnek venni, hogy a jogállamiságot, mint homályos jogi fogalmat a pajzsukra tűzve ebbe az elképzelésbe bármit és mindent is bele tudnak magyarázni. És meg is teszik, amikor csak lehetőségük adódik rá.

Honlapjukon beszámolnak általános tevékenységükről: főleg jogászoknak és civileknek tartanak képzéseket, a jogászoknak külön arról is, hogyan védjék meg a szegény ártatlan civil szervezeteket és újságírókat.

Emellett oktatnak arról, hogyan szerepeljenek az EJEB előtt (korábban írtunk arról is, hogyan tartja kézben a nyílt társadalom hálózata ezt a bírói fórumot), miként lobbizzanak uniós intézményeknél és tájékoztatják őket arról is, hogy a hazai bíróságok előtt milyen formában hívhatják segítségül az uniós jogok a hazai törvények ellenében. Természetesen ezek a képzések hálózatépítés szempontjából is hasznosak a hasonló nézeteket valló sorosistáknak.

Vessünk egy pillantást a CEELI személyállományára is. Az intézet alapítója és elnöke egy amerikai ügyvéd, ifjabb HomerE. Moyer, aki a CouncilonForeign Relations (Külkapcsolati Tanács) szervezetben tagtársa Soros Györgynek. A munkatársak között kiemelendő Jen Gaspar, a speciális projektekért felelős igazgató, aki a szintén Soros által is pénzelt Oak Alapítvány nemzetközi emberi jogi programjában dolgozott hosszabb ideig. Különösen érdekes a programtanácsadó, HalynaSenyk karrierje, aki dolgozott az EJEB-nél is, de emellett jogi szempontból írt országjelentéseket többek között az Amnesty International és a Human RightsWatchsorosista szervezetek részére; a hölgy a mesterdiplomáját a CEU-n szerezte, így bizonyára magasan kvalifikált abban, hogy felismerje a jogállamiságot érő támadásokat. Ki tudja, lehet, hogy Magyarországról is jelentgetett...

A szervezet 1999-es alapítása óta a honlap szerint 45-nél több országban több mint 10 000 bírót, jogászt és civilt képzett ki.

Az érzékenyítésre egy tavalyi példa a Máltán megrendezett tréning arról, hogyan kell kezelni a terrorizmussal kapcsolatos ügyeket a függetlenséghez pedig még instrukciókat is adnak. Készítettek egy tanulmányt is arról, milyen szerepet kell játszaniuk a civil szervezeteknek a bírói szervezet működésének ellenőrzésében mert ha ők csinálják, az nem minősül a bírói függetlenség elleni támadásnak. A Facebookposztjaik alapján képeztek magyar bírókat és „civil aktivistákat" is.

A botrányos találkozó kapcsán a Klubrádióban megkérdezték AujeszkyNóát, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének szakértőjét, aki azt mondta: rendszeresen találkoznak egymással az amerikai nagykövetség és a bírói kar tagjai. Az OBT a bírák önigazgatási testülete, így két tagja a bírók képviselőiként járt el, és az ő tanácsi szerepükről lehetett szó. A kormánymédia "hisztérikus reagálását" rendkívül aggályosnak nevezte.

Az elmúlt években a független magyar igazságszolgáltatás elleni kormányzati támadások hamis vádjával egy nemzetközileg finanszírozott jogvédőhálózat – politikai szervezetek hálója – próbálta nyomás alá helyezni, és fokozatosan ellehetleníteni az önálló és független hazai bíráskodást.