Miért is kell nemet mondani az atomellenes szankciókra?

A brüsszeli szankciók és az ideológiavezérelt politika miatt az Európai Unió drámai energiaárakkal és ezzel együtt energiahiánnyal szembesül, ami télen csúcsosodhat ki. Ebben a helyzetben még inkább felértékelődik az atomerőművek szerepe. Ugyanakkor az Európai Parlament, egyes európai országok és politikusok az orosz nukleáris ipart is szankciókkal sújtanák, ami súlyos ellátásbiztonsági, műszaki, gazdasági, de legfőképpen nukleáris biztonsági problémákat okozna. A magyar kormány – érzékelve mindennek a súlyát – a Nemzeti Konzultációban is szerepelteti a friss nukleáris üzemanyag-szállítással, valamint a Paks II. Atomerőművel kapcsolatos kérdéseket. Ezek kapcsán érdemes sorra venni az atomenergia alkalmazása mellett szóló szakmai, gazdasági és egyéb érveket, amelyek a szankciók ellen szólnak.

A két új paksi, VVER-1200 típusú egység a tervek szerint 2030-ra kereskedelmi üzembe fog állni Forrás: Paks II. Atomerőmű Zrt.

A kérdés megválaszolásához tekintsük át az előzményeket! A Paks II-ről szóló magyar-orosz 2014-es államközi szerződés megkötésekor a francia EPR-blokkok jelentős költség- és határidő-túllépés mellett „futottak" odahaza és Finnországban is.

Az „amerikai" AP1000 típus pedig nem rendelkezett működő referenciával. Az első ilyen típusú blokkok építése 2009-ben, Kínában kezdődött meg, a szanmeni telephelyen. A folyamatos műszaki, fejlesztési problémákat a Westinghouse csődje csak tovább súlyosbította.

Éppen ezért a világ első AP1000 típusú blokkja, a kínai Szanmen-1 2018-ban tudott először a hálózatra csatlakozni, amikor a Roszatom VVER-1200-as blokkjai közül Oroszországban már kettő is kereskedelmi üzemben termelt.

Az Egyesült Államokban épülő Vogtle 3-4, mint az első két AP1000 típusú egység, pedig legfeljebb 2023-ban kezdheti meg a termelést, ez időre már összesen 6 orosz VVER-1200-as típusú egység fog kereskedelmi üzembe állni. Jól látható, hogy a nyugati atomerőmű-építő cégeket sajnos visszavetette az elmúlt évtizedeket meghatározó ideológiavezérelt, zöld energiapolitika, amely ahol lehet, csak megpróbálta ellehetetleníteni a nukleáris ágazatot.

A kínai Szanmen I-II. blokk Forrás: SNPTC

Az előbbiek is bizonyítják, hogy a magyar kormány a realitások mentén helyes döntést hozott, amikor a Pakson már negyven éve üzembiztosan működő orosz technológia továbbfejlesztésével megalkotott VVER-1200-as blokkok mellett döntött 2014-ben, „kulcsrakész" szerződést kötve. Oroszországban ugyanis nem állt le az atomenergetikai ipar, folyamatosan fejlesztettek, sőt 2006-tól folyamatosan, évente adtak át VVER típusú blokkokat odahaza és külföldön is. Ezzel párhuzamosan a Roszatom új blokkok építésére vonatkozó megrendelésállománya is folyamatosan nőtt.

Jelenleg a Roszatomnak 11 országban 34 új atomerőművi blokk megépítésére van szerződése. Ezek a projektek a megvalósítás különböző szakaszaiban vannak. A Roszatom mindezek mellett további atomerőművek építéséről folytat előrehaladott tárgyalásokat. Törökországban például újabb orosz tervezésű atomerőmű építése van napirenden, amely a Fekete-tenger partján, Sinop mellett létesülne. A Roszatom hamarosan benyújtja a pályázatát Szaúd-Arábia első atomerőművének építésére is.

Sokatmondó tény az is, hogy a két új paksi blokk építője 2006-2022 között összesen 19 új atomerőművi egységet adott át, köztük a világ első úszó atomerőművét, és immár 5, a Paks II. Atomerőműhöz hasonló, kereskedelmi üzemben lévő VVER-1200 típusú egységet. Mindez az orosz technológia piacérettségét, versenyképességét, megbízhatóságát és biztonságosságát igazolja. A Roszatom számára fontos alapelv, hogy csak olyan technológiát exportál más országokba, amelyet otthon már kipróbált, és igazolást nyert a technológia biztonságos és üzembiztos volta. Ez nem mondható el a nyugati cégekről, hiszen a saját új típusú blokkjaiknak otthoni kereskedelmi üzembe állításával mindmáig adósak.

A világ első 3+ generációs, VVER-1200 típusú blokkjának felejthetetlen pillanatai

A biztonság mindenek felett

Az atomenergetikai iparban a nukleáris biztonság elsőbbséget élvez bármilyen szakmai vagy politikai természetű szempont előtt, ami feltétele az atomenergia széles körű társadalmi elfogadottságának is. Magyarország az új blokktípus kiválasztása során is ezt tartotta a legfontosabbnak. A megépülő két új egységnek meg kell felelniük a fukusimai atomerőmű-balesetet követően foganatosított szigorú nemzetközi és hazai biztonsági követelményeknek, valamint lehetőség szerint rendelkezniük kell a jelenlegi követelményeken túlmutató biztonsági megoldásokkal és tartalékokkal is. Mindezen feltételeknek kizárólag a Pakson épülő 3+ generációs, VVER-1200-as blokkok felelnek meg. Ezt a típust a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a világ első olyan atomerőműveként ismerte el, amely teljesíti a 3+ generációs atomerőművekkel szemben támasztott legszigorúbb nukleáris biztonság követelményeit. Az Európai Bizottság is pozitívan értékelte a típust a biztonság szempontjából. Az Országos Atomenergia Hivatal által kiadott létesítési engedély is épp azt igazolja, hogy a Paks II. projekt a legszigorúbb hazai előírásoknak eleget téve a nemzetközi előírásokkal összhangban valósul meg.

Nemzetgazdasági szempontok

A kormány már a Paks-II. Atomerőműre vonatkozó 2014-es döntés meghozatalakor is döntő fontosságúnak tartotta az állami szerepvállalás erősítését a hazai villamosenergia-fogyasztók jövőbeli megfizethető árú ellátása érdekében, ezért alapvető stratégiai, nemzeti érdekként és elvárásként fogalmazódott meg az, hogy az új blokkoknak a megépítésük után feltétlenül 100 százalékos állami tulajdonban kell maradniuk. Az orosz fél hitelkonstrukciójának köszönhetően ez biztosítható. A projekt megtérülését az Európai Bizottság lezárult vizsgálata is alátámasztja, hiszen az eredmények szerint a két új blokkba befektetett tőke nemcsak megtérül, hanem jelentős profitot is eredményez. A jelenlegi energiaárak mellett ráadásul a megtérülés vélhetően sokkal gyorsabb lesz.

A projektnek számottevő GDP-növelő hatása is van, hiszen munkahelyteremtéssel, gazdaságélénkítéssel és infrastruktúra-fejlesztésekkel jár együtt. A kormányzat az előzőekben részletezett elvárások mellett nemzetgazdasági szempontból szintén elengedhetetlennek tartotta, hogy a beruházás megvalósításában a hazai cégek és munkavállalók a lehető legnagyobb arányban vehessenek részt. Ez egy óriási lehetőség, hiszen a hazai cégek a jövőben akár más oroszországi és/vagy külföldi – orosz technológiájú – projektben is részt vehetnek.

A paksi reaktor

Lényeges szempont az is, hogy az itthon immár négy évtizede biztonságosan és üzembiztosan működő orosz típusú VVER blokkokkal, az üzemeltetéssel és a karbantartással, valamint a biztonságnöveléssel kapcsolatban Pakson nagyon jelentős tudás és tapasztalat halmozódott fel és szoros szakmai kapcsolat alakult ki az orosz és a magyar fél között. Ha a fentieket kizárólag szakmai szemmel, a realitás talaján állva vizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy ha ma kellene döntést hozni, akkor is az orosz VVER-1200 típus lenne a legjobb választás!

Nem véletlenül választotta tehát Magyarország az orosz technológiát. Oroszország és a Roszatom olyan stratégiai partner, amely világelső a megrendelések számát tekintve, hiszen képes világszínvonalú szakmai hátteret és technológiát biztosítani. Fontos kiemelni, hogy a Paks II. Atomerőmű nemzetközi együttműködésben valósul meg: a turbinát az amerikai–francia GE–Alstom, az irányítástechnikát a francia–német Framatome-Siemens konzorcium szállítja.

Az európai atomellenes szankciók visszaütnének

Fontos kiemelni, hogy jelenleg öt tagállamban (Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Magyarországon és Szlovákiában) üzemelnek orosz típusú blokkok, amelyekhez a friss üzemanyagot teljes egészében Oroszország szállítja. A Roszatom az orosz-ukrán válság közepette is – a korábbi évekhez hasonlóan – folyamatosan teljesíti a szerződésekben foglaltakat. Szlovákia és Magyarország esetében az elmúlt hónapokban teherszállító repülőgéppel érkeztek ilyen szállítmányok. Emellett sokatmondó az a tény is, hogy tavalyi adatok szerint az európai uránszükséglet közel 43 százalékát Oroszország és egy szintén Roszatom-érdekeltségbe tartozó cégen keresztül Kazahsztán biztosította. Ez azt is jelenti, hogy egyes nyugati országok atomerőműveinek esetében az üzemanyag bizonyos része orosz forrásból származik. Jó példa erre Franciaország, ahová márciusban az orosz cég dúsított uránt szállított.

Az amerikai éves uránszükséglet forrásai 2017-2021 között Forrás: U.S. Energy Information Administration

Nézzük meg, hogy mi a helyzet az óceán túlpartján! Az Egyesült Államok Oroszországgal szemben számos szankciót vetett ki, az orosz urán esetében azonban kivételt tett. Sokan nem is gondolnák, de az USA nagymértékben függ az oroszországi és a szövetségesei (Üzbegisztán, Kazahsztán) által biztosított uránimporttól. A tavalyi évben a teljes amerikai uránszükséglet 53 százaléka ezekből az országokból származott, és az orosz urán volt a legolcsóbb. Az amerikai források csak 5,5 százalékot biztosítottak, közel dupla áron...!

Az Egyesült Államok azért hagyta ki a szankciók közül az Oroszországhoz és szövetségeseihez köthető uránimportot, mert enélkül az amerikai atomerőművi blokkok felét rövid időn belül le kellene állítani, ami súlyos ellátásbiztonsági kockázatot jelentene.

Sőt, nemrég a Reuters arról írt, hogy a kis moduláris atomerőműveket fejlesztő amerikai cégeknek is van egy hatalmas problémájuk: csak egyetlen cég értékesíti a szükséges üzemanyagot ezekhez az egyelőre csak tervasztalon létező blokkokhoz, és az is orosz...

No NuScale

Egyes országok, például Lengyelország és Románia, ma politikai megfontolások mentén az amerikai technológia mellett döntöttek. A lengyelek az első atomerőművüket olyan amerikai AP1000 típusú egységekkel építenék meg, amelyek Amerikában még nem működnek. A románok pedig olyan amerikai kis moduláris NuScale blokkokat létesítenének, amelyek még csak tervasztalon léteznek, azaz sehol a világon nem üzemelnek ilyen egységek...

A lengyelek első atomerőműve „amerikai" típusú lesz Forrás: gov.pl

Az Európai Unió az üzemanyag-ellátás diverzifikálására hivatkozva próbálja most helyzetbe hozni a már nem amerikai tulajdonban lévő Westinghouse céget, amely kétes hírnévre tett szert, miután az akkori tulajdonosát, a japán Toshibát egy évtizede csaknem csődbe vitte a kiforratlan amerikai atomerőmű-építési projektjeivel. A friss nukleáris üzemanyaggal szembeni szankciók lebegtetése egész egyszerűen arról szól, hogy orosz típusú erőművekben politikai és nem szakmai döntések révén az eddigi, hosszú évtizedek óta olcsó, biztonságos és megbízható orosz üzemanyag helyett amerikai, Westinghouse-üzemanyagot szeretne látni az EU.

A Westinghouse cégnek nem ez az első próbálkozása. Korábban is megpróbált piacot nyerni, ezért üzemanyagot fejlesztett ki az orosz technológiát használó blokkokhoz – volt erre példa Ukrajnában, Csehországban és Finnországban is. De akkor ezek az országok visszatértek kivétel nélkül az orosz szállítóhoz. Az amerikai üzemanyag-kazetták a Dél-ukrajnai Atomerőműben például deformálódni kezdtek a konstrukciós hibák miatt.

A volt cseh miniszterelnök, Jiri Paroubek pedig anno a következőképp fogalmazott: "A Westinghouse által szállított fűtőelemeknek rosszabb volt a minősége és magasabb az ára, mint az orosz üzemanyagé. Emellett pedig a cég által szállított üzemanyagok gyakran okoztak üzemzavart a temelíni reaktorokban."

Hogyan lesz az uránércből télen-nyáron és éjjel-nappal klímabarát villamos energia?

Ne legyenek illúzióink! Ez megint arról szól, hogy a korábban csődbe ment amerikai nagyvállalat politikai hátszéllel próbál erőszakosan piacot szerezni, persze - a hírek szerint - kockázatvállalás nélkül, hiszen a fejlesztés költségét az üzemeltetőkre kívánja hárítani.

Magyarországnak a fentiekre tekintettel el kell utasítania minden olyan szankciót, amely az orosz üzemanyag-szállításokat, valamint a Paks II. Atomerőmű megépítését érintené, miután azok súlyosan veszélyeztetnék az ország biztonságos energiaellátását, a nukleáris biztonságot, a megfizethető energiaárakat, valamint a klímavédelmi célok teljesülését! A nemzetközi viták ésszerűtlen, túlideologizált és érzelmi alapokra helyezése alól a nukleáris energiának kivételt kell képeznie. Ez olyan nemzeti érdek, amelyeket nem írhat felül a brüsszeli bürokraták ámokfutása!

Hárfás Zsolt
atomenergetikai szakértő,
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője