A napokban jelentette be a Telex, hogy induló „oktatási" projektjüket az amerikai DRL (Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor) közel 300 millió forinttal támogatja. Mindez azt jelenti, hogy a magyarországi baloldali médiát – újabb – amerikai közpénzekkel próbálják megtámasztani. A Telex azt írta, hogy „a programunk ötletével több különböző, nyílt pályázaton is indultunk, végül az amerikai DRL támogatja két évre 740 740 dollárral. Ezt a pénzt nem a Telex működésére fordítjuk, hanem teljes egészében a fiataloknak szóló ingyenes programunkra és az oktatóközpont beindítására." Amit nem hangsúlyoztak: a DRL a washingtoni külügyminisztérium egyik szerve, amely
az amerikai adófizetők pénzéből működik, amit a washingtoni szövetségi kongresszusnak kell megszavaznia.
A bejelentés nem előzmény nélküli. Nem kizárólag abban az értelemben, hogy egy sor honi baloldali lap kapott már külföldi pénzeket az elmúlt években hanem abban a tekintetben is, hogy két politikus nyilatkozata is ebbe az irányba mutatott 2022-ben. Barack Obama, az Egyesült Államok 44. elnöke a magyar jobboldal negyedik kétharmados győzelme után néhány héttel arról beszélt, hogy „autoriter rezsimek és erős emberek szerte a világon Kínától Magyarországig, a Fülöp-szigeteken és Brazíliában megtanulták arra használni a közösségi médiát, hogy a platformok segítségével a népet olyan csoportok ellen fordítsák, akiket nem kedvelnek".
Obama éppen ezért a közösségi média szabályozását, illetve „értékeik érdekében" történő, eszközként való felhasználását szorgalmazta. Mindez a fenti mondattal együtt értelmezve – az Egyesült Államokhoz képest – külföldi államokban tervezett politikai beavatkozással egyenértékű.
Obama beszéde után néhány hónappal David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete a szenátusi meghallgatásán, 2022. június 23-án arról beszélt, hogy Magyarországon veszély fenyegeti a média szabadságát. „Ha megerősítenek, támogatni fogom ezen alapvető jogok és transzatlanti értékek előmozdítását és megvédését" – mondta Pressman, egyebek mellett a médiára utalva az őt meghallgató szenátusi bizottság előtt.
Sőt, mindemellett a demokrata párti Markey szenátor kérdésére válaszolva megismételte a médiával kapcsolatos kifogásait, és világossá tette, hogy Magyarországra érkezése után ezeket fogja képviselni.
Pressman azt is kijelentette, hogy a „civil társadalommal" is kapcsolatba lép, ami abban az értelemben történt meg, hogy a szintén külföldről pénzelt Soros-szervezetek vezetői közül néhányat behívott magához.
Ami azonban a legsúlyosabb: Pressman a meghallgatásán kifejezetten arról beszélt, hogy
be kell fektetnünk a civil társadalom kapacitásaiba (...) beleértve a független médiát,
ami nyilván pénzt jelent. Az amerikai nagykövet mondatainak fényében válik érthetőbbé a Telexnek jutatott 300 millió forintos nagyságrendű forrás is, miközben azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy szintén külföldi pénzekből támogatnak olyan médiumokat – például a 444-es Lakmuszt - és szervezeteket – mások mellett a Political Capitalt – amelyek „dezinformáció-ellenes" tevékenysége Obama elnök mondatainak szellemében indokként szolgálhat majd a Magyarországon is elterjedt közösségi médiumok politikai következményekkel járó szabályozására.
A fent ismertetett események különösen annak fényében elgondolkodtatók, hogy
a közelmúltban kiderült, a magyar baloldal kampányát Amerikából finanszírozták.
Mint ismert, a Bajnai Gordon exkormányfő és Karácsony Gergely főpolgármester korábbi tanácsadója, Korányi Dávid által vezetett Action for Democracy nevű szervezeten keresztül több mint 3 milliárd forintnyi forrás érkezett az ellenzéki kampány megsegítésére. Egy, a nemzetbiztonsági bizottság által nemrég nyilvánosságra hozott beszámoló szerint az Action for Democracy kapcsolatrendszere a National Endowment for Democracy-n (NED) keresztül tulajdonképpen a CIA-ig ér. A NED-et nyílt források nemes egyszerűséggel csak úgy említik, mint
a CIA hivatalossá tett megjelenését külföldön.
A szervezetről érdemes tudni, hogy éves előirányzatot kap az Egyesült Államok költségvetéséből. A NED 2019-ben 135 millió dollárból gazdálkodott. Az összeg teljes egyészében az USA kormányzati szerveitől származott.
A szervezet az 1990-es évek végén fejezte be aktív magyarországi tevékenységét, amikor biztossá vált Magyarország NATO-csatlakozása. 2014-ben azonban a NED vezetősége úgy értékelte, a magyar belpolitikai helyzet annyira aggasztóvá vált, hogy intenzív gondolkodási folyamat kezdődött magyarországi tevékenységük újrakezdéséről. – Amennyiben a szervezet az ismételt magyarországi megjelenés mellett dönt, úgy nem kíván irodát nyitni, hanem magyar partnereket keres, akiken keresztül érvényesítheti céljait – olvasható a nemzetbiztonsági bizottság által nyilvánosságra hozott beszámolóban.
A történtek alapján nem tétlenkedtek az említett szereplők.
(Folytatjuk.)