Márki-Zay bosszújának tartják a gazdák, hogy földadóval sarcolják meg őket
![tüntetés, 2022.09.02., tanár, pedagógus, diák, oktatás, Szent István tér, Bazilika, Belügyminisztérium, Fővám tér, Budapest, Márki-Zay Péter](https://cdn.origo.hu/2023/12/SK0a0S-Sc31avro72xlKvy0j8uYM-pfbbDWN6QRC8TE/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzgwZDYwMjkxZTk3YTQzYjM5OWUzNTVkMGRlZmQzYTE3.webp)
Továbbra is forrnak az indulatok Hódmezővásárhelyen, ahol a Márki-Zay Péter vezette önkormányzat a közelmúltban úgy határozott: 2023. január elsejétől minden helyi szántó-, kert-, gyümölcsös- és szőlőtulajdonosnak
hektáronként csaknem tízezer forint adót kell fizetnie
– írja a Magyar Nemzet. A döntést követően a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) aláírásgyűjtést indított a baloldali polgármester javaslatára bevezetett földadó ellen.
A gazdák attól is tartanak, hogy a rossz példa ragadós lesz, és vírusként terjed el az országban a baloldali vezetésű településeken.
Tóth Mihály hódmezővásárhelyi termelő például biztos benne, hogy az intézkedés nem több, mint Márki-Zay Péter bosszúja a gazdák ellen. Szavai szerint a polgármester tudja, hogy a termelők körében mind a helyi polgármester, mind a baloldal elutasítottsága nagy, ezért így vesz elégtételt a gazdákon.
A földadó hatalmas érvágás a gazdáknak, főleg a 2022-es pocsék év után, idén a történelmi aszály és az orosz–ukrán háború miatti szankciós politika negatív következményei, az energiaválság és a jelentős áremelkedés egyszerre jelentkezett. Van olyan bérlőm, aki még a bérleti díját sem tudta kifizetni, mert hat és fél hektáron egy cső kukoricája sem termett az aszály miatt, noha előzőleg a beművelési költségei súlyos összegeket vittek el
– panaszolta a Magyar Nemzetnek Tóth Mihály.
A mezőgazdasági mérnök hozzátette: ebben az évben a termés katasztrofális volt, és fogalmuk sincs, hogy a gazdatársadalomnak mit hoz a jövő, mennyire lesznek aszályosak a nyarak. Tóth Mihálynak nem csak bérbe adott földjei vannak, maga is gazdálkodik, de a termés természetesen nála is nagyon rossz volt. Változó mértékben, de a búzából, kukoricából, árpából, napraforgóból és repcéből is sokkal kevesebb termett, mint szokott. Mint a polgári napilap újságírók megtudták tőle: tömegével voltak olyan földek, amelyeken nem arattak, mert még a betakarítás költségei sem térültek volna meg. Ha ez a tendencia a következő években is folytatódik, akkor nagyon nagy baj lesz – véli a gazda.
S ha nem lett volna elég a csapásokból, az aszálykárból, a megemelkedett művelési költségekből, a brutális energiaárakból, akkor még itt van Márki-Zay Péter bosszúja. Csak rossz szándék húzódhat meg egy olyan sarc mögött, amely az amúgy is meggyengült termelőket sújtja, de akik a túlélés érdekében megpróbálják majd továbbgörgetni a terheket
– jelentette ki Tóth Mihály.
Az adót ugyanis a bérbeadó, ha tudja, ráterheli a bérlőre, aki nem tehet mást, mint beépíti a megnövekedett költséget az áraiba.
Ez láncreakciót indít el, és további élelmiszerár-emelkedést okoz majd. Végső soron az amúgy is nehéz helyzetben levő kisemberek járnak rosszul, akik kénytelenek lesznek még drágábban megvásárolni az élelmiszert. A gazda szerint éppen ezért képmutató és álságos, ahogy Márki-Zay Péter érvelt a földadó bevezetése mellett. A baloldali polgármester ugyanis azt mondta, hogy a földadót a gazdagokra vetették ki, hogy legyen pénz a szegények támogatására.
Nem tudni, hogy pontosan milyen kalkulációk alapján, de azt is elárulta: a sarcból nyolcvanmillió forint bevételre számít.
Márki-Zay az egykori kommunistákat megszégyenítő módon még azt is megjegyezte: szerinte büszkének kellene lennie annak, aki a földadót befizeti a város kasszájába, mert ezzel a szegényeket támogatja.
Hozzátette: „nagyon szép dolog", hogy „a tehetősebb hódmezővásárhelyi emberek most hozzájárulnak a szegények segítéséhez".
Ez az érvelés arcpirító és álszent, és persze arra is kíváncsi leszek, hogy a bevétel miként jut majd el a szegényekhez, és a pénzosztást ki ellenőrzi majd
– hangsúlyozta a gazda.
Nem csak Tóth Mihály és ismeretségi köre szenvedi meg a hódmezővásárhelyi önkormányzat földadóját, hiszen korábban, kárpótláskor nagyon sokan jutottak némi földhöz, ők azonban ma már jobbára idős emberek. S attól még, hogy van néhány hektár földjük, messze nem gazdagok. Ezt emelte ki a Magyar Nemzetnek Motika Dezső jogász, szaktanácsadó is, aki maga is gazdálkodik. A szakember rámutatott arra: nem minden bérleti szerződés ad lehetőséget a földadó továbbhárítására, de ahogy a megállapodások lejárnak, a tulajdonosok biztosan beépítik majd a földadót a bérleti díjba, megemelve annak összegét.
Amíg viszont erre nincs mód, addig sok esetben a kis pénzű, néhány hektár földdel rendelkező tulajdonosok fizethetik a földadót.
Ha pedig ezt a bérlők felé érvényesítik, akkor a hódmezővásárhelyi gazdák versenyhátrányba kerülnek a környékbeli termelőkkel szemben, mivel ők nem fizetnek ilyen pluszterhet. Így Márki-Zay Péter polgármester tulajdonképpen a város termelőit sújtja keményen a földadóval, aminek végül a településen élők isszák meg a levét – mutatott rá Motika Dezső. A férfi végül kitért arra is, hogy
ha már Márki-Zay Péter szóba hozta a gazdag embereket, a polgármesternek számos tehetős támogatója van helyben és országosan is, elég csak Bige László multimilliárdos vállalkozóra gondolni, akit nem sújt a földadó.
Ha a gazdagokat akarja megsarcolni, akkor inkább hozzájuk kellene fordulni – fűzte hozzá Motika Dezső. Szél István, a Magosz Csongrád-Csanád megyei elnöke a Magyar Nemzet megkeresésére arról tájékoztatott, hogy óriási az érdeklődés az országos aláírásgyűjtés iránt, és a kezdeményezéshez már eddig több ezren csatlakoztak.
Ha összegyűlik a kellő számú szignó, akkor törvénymódosítást fogunk kezdeményezni. El szeretnénk érni, hogy Magyarországon soha sehol ne lehessen földadót kivetni, akármilyen politikai erő is lesz hatalmon
– közölte a petíció céljáról Szél István.