Ezért óriási hiba és hatalmas veszély a brüsszeli gázársapka

Kardoskúti földgáztároló

A közel féléves huzavona után nemrég megszületett politikai döntés – amit most még a jogalkotás le kell hogy képezzen – az augusztusi helyzetre reagál, ezért teljesen mellé talál a jelenlegi helyzetnek – jelentette ki Tóth Máté energiajogász a nemrégiben bevezetett gázársapka kapcsán. A Magyar Energetikai Társaság alelnöke az Origónak adott interjúban kifejtette: az európai gázár maximalizálása jelenleg „alkalmatlan tárgyon alkalmatlan eszköz", a jövőre nézve az energiaválság fokozódásával fenyeget, az LNG-exportőrök pedig a felfele ívelő ázsiai piacokon kereshetnek magasabb áron vevőt, súlyos hiány felé lökve Európát. Tóth Máté azt is hozzátette, hogy a mechanizmus nem vonatkozik a tőzsdén kívüli ügyletekre, ami egy nagyon fontos mentesség, Magyarország számára húsbavágó. Még az októberi uniós csúcstalálkozón világossá tette hazánk, hogy ehhez ragaszkodunk, hiszen Magyarország gázszerződései, melyek nem tőzsdei ügyletek, nem eshetnek áldozatul a Bizottság kísérletezgetésének, így az ellátásbiztonságunk sem.

Az európai uniós tagállamok energiaügyi miniszterei Brüsszelben politikai megállapodást kötöttek a holland gáztőzsde, a TTF határidős piacára vonatkozó árplafon bevezetéséről. Mit fog ez jelenteni Európa számára?

Hamar munka ritkán jó – tartja a mondás. Hát az EU nem dolgozik gyorsan, viszont azt is rosszul csinálja.

A közel féléves huzavona után most megszületett politikai döntés – amit most még a jogalkotás le kell hogy képezzen – az augusztusi helyzetre reagál, ezért teljesen mellé talál a jelenlegi helyzetnek.

A Bloombergen közzétett számítások szerint, ha az év elejétől fogva élt volna a gázársapka, akkor nagyjából negyven napon át alkalmazták volna, de ez mind augusztusban és szeptemberben lett volna, ma viszont nem lenne alkalmazandó.

Teljesen megváltozott augusztus óta a piac helyzete, alacsonyabb lett az ár is, nem mellesleg vészjóslóan egyre kevesebb orosz gáz csordogál Európába, így azt mondhatjuk, alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel kíván az EU elérni valamit.

Tóth Máté azt is hozzátette, hogy a mechanizmus nem vonatkozik a tőzsdén kívüli ügyletekre, ami egy nagyon fontos mentesség, Magyarország számára is húsbavágó Forrás: Tóth Máté

Azonban nem is csak a piac és az árak változtak meg, az eredeti bizottsági javaslat is szépen lassan elolvadt augusztus óta. A most megszületett politikai döntés nem véletlenül igen szerényen már csak a „túlzottan magas gázárak korlátozására szolgáló ideiglenes korrekciós mechanizmusnak" nevezi magát. Ami maradt, hogy a most elfogadott végső változat szerint ez a szerény nevű mechanizmus automatikusan aktiválódni fog akkor, ha a holland gáztőzsdén („Title Transfer Facility", TTF) a fronthavi ár három munkanapon át meghaladja a 180 EUR/MWh árat, és ez a fronthavi TTF-ár egyúttal 35 EUR-val magasabb, mint az LNG globális piaci referenciaára ugyanazon a három munkanapon.

Jelenleg ugye ennél a 180 eurós árnál alacsonyabbak az árak, ezért mondhatjuk, hogy a büntetőjogtól kölcsönözve a kifejezést, „alkalmatlan tárgyon" próbálkozik a mechanizmus. Legalább csináltak valamit a fióknak.

Ha netán mégis aktiválódna a mechanizmus - ami már régen rossz, hiszen az igen magas árszínvonalat jelentene -, úgy az aktiválását követően a határidős földgázügyletekre nem lesz alkalmazható az úgynevezett „dinamikus ajánlattételi korlát". Ez a mechanizmus lényege, a „dinamikus ajánlattételi korlát" pedig az alábbi összegnek felel meg: az LNG globális piaci referenciaára (amely az LNG ügyleti csomópontok nemzetközi árainak kosarán alapul) + 35 EUR/MWh. Amennyiben az LNG referenciaára nem éri el a 145 EUR-t, a dinamikus ajánlattételi korlát a 145 EUR és a 35 EUR összege marad.

Kicsit bonyolultan hangzik, a veszélye viszont, hogy ha aktiválják a mechanizmust, vagyis a felső árhatárt, akkor azzal kiterelik a gázvásárlásokat a tőzsdéről, és a kereskedelmi platformok likviditása lecsökkenhet. Ráadásul jövőre szűkülhet a kínálat a globális gázpiacon, miközben Kína gázigénye a várakozások szerint lényegesen növekedni fog.

Az európai gázár maximalizálása ezért összességében azt mondhatjuk, hogy

jelenleg „alkalmatlan tárgyon alkalmatlan eszköz", a jövőre nézve mégis az energiaválság fokozódásával fenyeget, az LNG-exportőrök pedig a felfelé ívelő ázsiai piacokon kereshetnek magasabb áron vevőt, súlyos hiány felé lökve Európát.

Az intézkedés mit jelent hazánknak annak tükrében, hogy Magyarország mentességet kapott korábban?

Ami egy jogszabálynál mindig kiemelkedően fontos, márpedig ugye ebből a politikai döntésből jogszabály lesz, az a hatály. Itt a tárgyi hatálynál azt látjuk, hogy a mechanizmus a havi, háromhavi és éves lejáratú derivatív szerződésekre, vagyis a származtatott ügyletekre vonatkozik mindegyik gázelosztó központnál (hub), azonban az Európai Bizottság adhat egyedi kivételeket. Azokról az időszakokról van tehát szó, amelyeken belül az ügyleteket – azok lejárta előtt – egy meghatározott áron meg lehet vásárolni.

A plafon nem vonatkozik majd a tőzsdén kívüli (OTC) ügyletekre, vagyis ahol a piaci szereplők közvetlenül két fél között kereskednek anélkül, hogy tőzsdén jegyeznék őket, sem pedig a másnapi és a napon belüli kereskedésre.

Ami az időbeli hatályt illeti, a rendelet február 25-én élesedne, de mivel ideiglenes jellegű, egy évig lesz alkalmazandó. A mechanizmus maximum egyébként húsz napig lehet aktív egyhuzamban. Jelenleg egyébként ott tartunk, hogy a most megszületett kompromisszumos szöveget a Tanács írásbeli eljárás keretében el kell hogy fogadja, ezt követően kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, innentől lesz rendelet.

Egyrészt tehát a mechanizmus rövid, egyéves időtávot céloz, a mi hosszú távú gázszerződésünk viszont tizenöt éves. Másrészt a mechanizmus nem vonatkozik a tőzsdén kívüli ügyletekre, ami egy nagyon fontos mentesség, hazánk számára is húsbavágó.

Még az októberi uniós csúcstalálkozón világossá tette hazánk, hogy ehhez ragaszkodunk, hiszen Magyarország gázszerződései, melyek nem tőzsdei ügyletek, nem eshetnek áldozatul a Bizottság kísérletezésének, így az ellátásbiztonságunk sem. Szintén fontos, hogy az eredeti javaslathoz képest, hogy gázszerződések módosításhoz semmi köze az Európai Bizottságnak: az eredeti javaslat ugyanis elképesztően joggyakorlat- és piacidegen módon notifikációs kötelezettséget kívánt előírni a tagállamoknak. Ez szintén kardinális kivétel nekünk.

Kardoskúti földgáztároló Fotó: Polyák Attila - Origo

A döntés bejelentése után az oroszok is reagáltak. Mire számíthatunk tőlük?

Maga a Gazprom már előre kijelentette, hogy a sapkát alkalmazó országoknak nem ad el gázt.

Szerencsére Magyarország időben megkezdte a szerződésben rögzített mechanizmusnak is megfelelő jogi folyamatot a szerződésmódosítás kezdeményezésére, ami a mentesség szerint nem is igényel végül bizottsági notifikációt.

Szükséges is kezelni ezt a helyzetet, hiszen az EU most elfogadott alkalmatlan eszköze ugyan a jelenlegi áraknál nem igazán érinti az oroszokat, a hosszú távú (OTC-n kívüli) szerződések pedig eleve nem is esnek a mechanizmus alkalmazása alá, arra viszont tökéletesen feljogosítja az oroszokat, hogy vis maiort, illetve jogi-gazdasági lehetetlenülést kiáltva teljesen jogszerűen megtagadják a teljesítést azoknál a szerződéseknél, amelyikeknél őt szeretnék.

Jogi értelemben teljesen az oroszok térfelén van tehát a labda, amit az EU most úgy passzolt át nagyon finoman, semmiféle kárt nem okozva az oroszoknak, hogy lényegében lábra adta azt.

Ezt kétoldalú, a szerződéses teljesítés keretein belül maradó eszközökkel kell és lehet is kezelni.