Márki-Zay Péter jelentősen leépítené az egészségügyet. A baloldal jelöltje tavaly ősszel részletesen beszélt arról, hogy támogatja az egészségügyi intézmények centralizálását, s hogy a szolgáltatórendszer számos egységét záratná be, elsősorban vidéken.
Igenis el kell fogadni, hogy sürgősségi, vagy éppen szülészeti ellátás ne legyen a vidéki városokban, vagy akár falvakban élők közelében
– mondta. A hódmezővásárhelyi polgármester elképzelése erős hasonlóságot mutat a 2010 előtti baloldali kormányok politikájával. Emlékezetes:
a Gyurcsány-féle megszorítócsomag részeként számos kórházat szüntettek meg Magyarországon, köztük az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, az aktív kórházi ágyak számát pedig elképesztő mértékben – összesen 16 ezerrel – csökkentették.
Gyurcsányék ezzel párhuzamosan több kórházban felszámolták az aktív ellátást, és úgynevezett elfekvőket alakítottak ki.
A 2010 előtti baloldali kormányok alatt összesen több mint 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből.
A közvetlen betegellátásból megközelítőleg 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból pedig majdnem 400 milliárd forintot vettek el.
Márki-Zay még a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdésében is a gyurcsányi politikát követné: egy 2019-es Facebook-videójában az Alkotmánybíróságot bírálta, amiért az átengedte a Fidesz által kezdeményezett, 2008-as szociális népszavazás kérdéseit. Ismeretes: az érvényes referendumon a voksukat leadó magyarok több mint négyötöde döntött úgy, hogy nem kérnek a Gyurcsányék által bevezetett újabb sarcokból. Azonban ha a baloldali jelöltön múlna, akkor a magyar betegeknek még ennél is többe kerülne az ellátás, hiszen szinte a teljes egészségügyet fizetőssé tenné.
Mint egyik korábbi cikkünkben felidéztük, Márki-Zay egy 2018. márciusi kampányfórumon arról beszélt, hogy a szerinte rossz mai állapotokon „csak egy drasztikus magánosítás segíthet", vagyis magánkézbe adná az egészségügyi szolgáltatást, a kórházakat és a rendelőintézeteket is.
Emlékezetes: Gyurcsányéknak is voltak hasonló intézkedései. Az akkor ellenzékben lévő Fidesz tiltakozása ellenében vitték keresztül például a laborszolgáltatás, az étkezés, a betegszállítást, a vagyonkezelés és az üzemeltetés kiszervezését. Utóbbi kapcsán
több önkormányzat is nehéz helyzetbe került 2010 előtt, amikor csődbe mentek azok a magáncégek, amelyekkel privatizációs szerződést kötöttek a helyi kórház üzemeltetésére.
Eközben Márki-Zay egyre bizarrabb érvekkel bizonygatja, hogy a magánegészségügy térnyerése a lakosság érdekeit szolgálná. Talán a legszürreálisabb okfejtésében, egy tavaly decemberi fórumon azt tanácsolta a szemműtétre váró magyaroknak, hogy menjenek Indiába.
A szemműtétek bizonyos fajtája (esetében) az amerikai biztosító is inkább azt mondja, hogy inkább menjen el Indiába, adok egy repülőjegyet
– mondta a hódmezővásárhelyi polgármester. Márki-Zay azért küldené a magyar betegeket az ázsiai szubkontinensre, mert szerinte az indiai orvosoknak nagyobb tapasztalata van az ott népbetegségnek minősülő szemproblémák kezelésében. Figyelemre méltó, hogy már a következő mondatában önellentmondásba keveredett, hiszen azt is hozzátette: olyan helyre ideális mennie a betegeknek, ahol MRI berendezés is van, márpedig az indiai egészségügy nem a népbetegségek kezelésére bevetett csúcstechnológiákról híres. Azt is érdemes megjegyezni, hogy
az USA-ban több tíz millió embernek semmilyen biztosítása nincsen,
és még a meglehetősen drága fizetős rendszer sem fed le minden betegséget.