Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Emlékezetes, hogy az előválasztás lezárulását követő másfél-két hónapban Márki-Zay Péter egy hetedik – elsősorban a Mindenki Magyarországa Mozgalomból és az Új Világ Néppártból álló – frakció létrehozását szerette volna kiharcolni, törekvései azonban nem jártak sikerrel. Könnyen belátható, hogy Márki-Zay politikai súlyát, illetve mozgásterét növelte volna egy „saját", hozzá lojális országgyűlési képviselőcsoport alakítása, az önálló politikai hátország felépítésének gyors kudarca viszont arra ösztönözhette
a baloldali kormányfőaspiránst, hogy kampánytevékenysége további részében még inkább visszaismételje a balliberális szövetségesei nézeteit.
Rezsipolitikai elképzelések tekintetében kiváltképp figyelemreméltó az újszerű ötletek hiánya, továbbá a Gyurcsány-kormányok szakpolitikájának újrahasznosítása.
Márki-Zay Péter ugyan „valódi rezsicsökkentésről" beszél – és ennek érdekében az LMP társelnökével, Kanász-Nagy Mátéval egy közös nyilatkozatot is aláírt a „zöld minimumra" vonatkozóan –, energiapolitikai elképzelései azonban a 2010-ben megbukott neoliberális világ emlékét idézik fel. A baloldal miniszterelnök-jelöltje ugyanis piaci árszabást alkalmazna a lakossági fogyasztás tekintetében. A piaci árakhoz igazított szabályozás 16 évvel ezelőtt a gáz 30 százalékos, valamint a villamos energia 15 százalékos fogyasztói áremelkedését eredményezte. A Századvég januári elemzése szerint a piaci árszabás és a kormányzati védőháló hiánya a jelenlegi energiaválság idején a havi kiadásokat 30, az éves kiadásokat pedig 366 ezer forinttal növelte volna, egy átlagos háztartás pedig így közel 113 ezer forintos rezsiszámlát kapna kézhez havonta.
A jelenlegi energiapiaci környezetnek köszönhetően Márki-Zay Péter politikája ötször magasabb rezsiszámlákat eredményezne, továbbá jogosan tehető fel a kérdés, hogy a hódmezővásárhelyi városvezető által hirdetett „okos rezsicsökkentés" voltaképpen miben különbözik a Gyurcsány-korszak rezsipolitikai gyakorlatától.
Szintén fontos hangsúlyozni, hogy Márki-Zay piaci árazás visszaállítását célzó energiapolitikájában – a mögötte felsorakozó balliberális erők, különösen a Demokratikus Koalíció politikai elvárásainak való megfelelési szándékon túl – vélhetően szerepet játszik a politikus korábbi, energiaszektorban végzett lobbitevékenysége is.
Ahogyan a Kontra is kiderítette, Márki-Zay 2009-től a francia EDF Démász-csoport alkalmazásában állt, 2011-2012 között pedig az EURELECTRIC munkáját segítette a Horizon 2020 projektmunka előkészítésében. Az EURELECTRIC egy olyan, az Európai Unió szerveivel szoros kapcsolatokat ápoló szervezet, amely az energiaszektorban „az iparág közös álláspontját" hivatott képviselni európai szinten. Az 1980-as évek végén ez még az energiapiac védelmét jelentette a liberalizációval szemben, ugyanakkor három évtized alatt nagyot fordult a világ, és már az ellenkezőjét, a nagyobb liberalizációt szeretnék előmozdítani.
Az energiaszektorban eltöltött évek magyarázatot adnak arra, hogy rezsipolitikai szempontból – a korábbi látszatkonfliktusok ellenére – miért is megfelelő miniszterelnök-jelölt Márki-Zay Péter a Gyurcsány-koalíció pártjai számára.
Egy esetleges kormányváltás esetén az energiaszektor feltételezhető liberalizációja, a 2010 előtti gyakorlathoz való visszatérés egyet jelentene a piaci árak érvényesítésével a végfogyasztásban, másrészt borítékolható, hogy a Gyurcsány-szövetség a kormányzati hatalom birtokában kiszolgáltatottabbá tenné hazánk energiapolitikáját a brüsszeli döntéshozatalnak. Ennélfogva megállapítható, hogy a megélhetésen túl a „rezsikérdés" egyben szuverenitáskérdés is, az alacsony lakossági energiaárak pedig csak akkor biztosíthatók, ha Magyarországon olyan kormány van hivatalban, amely elkötelezett az ország szuverenitásának következetes védelme mellett.
A nemzeti szuverenitás leépülése a hazai baloldali pártok közül a legegyértelműbben a Demokratikus Koalíció érdekeit szolgálná, a Gyurcsány-párt ugyanis 2019 óta kardoskodik a föderális Európa gondolata mellett,
amellyel már a 2019-es európai parlamenti választások alkalmával is kampányoltak.
Összefoglalva elmondható, hogy Márki-Zay Péter a közvetlen érdekszférájának tekinthető politikai közösség hiányában kénytelen kiszolgálni azoknak a pártoknak az érdekeit, akikkel szemben határozta meg magát korábban. A hódmezővásárhelyi polgármester és a Gyurcsány Ferenc befolyása alatt álló pártok között azonban nem is tapasztalható érdemi konfliktus, mivel Márki-Zay múltbeli és jelenkori tevékenysége, valamint az általa hangoztatott politikai koncepciók szervesen illeszkednek a balliberális pártok (elsősorban a Demokratikus Koalíció) törekvéseihez. Másképpen fogalmazva
Márki-Zay Péter a baloldal régóta ismert programjának megvalósításához asszisztál, nevezetesen a magyar szuverenitás eltöréséhez, az Európai Egyesült Államok létrehozatalának előmozdításához, még abban az esetben is, ha ennek a magyar emberek fizetnék meg az árát.
Blázsek Olivér, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány munkatársa
