Háborús időkben is a nyugalom szobra – a pacifista orbáni politika az összmagyarság érdekeit szolgálja
Az idősebb férfiak háborút hirdetnek, de a fiataloknak kell harcolniuk és meghalniuk – mondta a múlt században Herbert Hoover republikánus államférfi, az Egyesült Államok 31. elnöke, aki a világgazdasági válság első éveiben, 1933-ig állt hazája élén - minderről ifj. Lomnici Zoltán beszélt az Origónak. A Századvég jogi szakértője szerint ma háborús időket élünk: Magyarország szomszédságában emberéleteket követelő fegyveres harc dúl két állam, illetve nemzet között.
Erőszakos eszközökkel vívott küzdelem, amelynek látványa, hatásai, következményei félelemmel és borzalommal töltenek el, ugyanakkor nyugalomra és megfontoltságra is intenek bennünket.
A szakember szerint egy háborúnak lehetnek győztesei és vesztesei; vesztes az, akinek a katonai, netán fizikai megsemmisülés terhével kell szembenéznie, és idővel kénytelen feladni a harcot. Az marad alul, aki idővel engedelmességre kényszerül, elveszíti cselekvési szabadságát és akaratérvényesítő képességét, megszűnik autonómnak lenni.
Győztes pedig az, aki leveri a másikat. A helyzet persze bonyolultabb: lehet olyan kimenetele is egy ilyen háborúnak, hogy az egyik fél (mondjuk a támadó) részben eléri céljait, és az elért jobb pozíciók megtartása érdekében leteszi a fegyvert. Kétségtelen, Európa számára a legjobb az lenne, ha a harcok minél előbb befejeződnének, és fegyvernyugvással rendeződnének a viszonyok.
Magyarországot az elmúlt két év pandémiás válsághelyzete után is erősen, stabilan, gazdaságilag ütőképes állapotában érte a szomszédból fenyegető háborús veszély; 2016 óta már nagyban zajlott, zajlik a Magyar Honvédség megerősítése is, melynek fontosságát a polgári kormány már 2010-től felismerte - tette hozzá.
Ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnökségének elmúlt tizenkét évében sok minden megváltozott. Átalakulóban van a világrend, a nemzetközi, geopolitikai erőviszonyok átrendeződnek, az európai-eurázsiai kontinens két fele közötti egyensúly is megváltozik, nő a keleti világ súlya, ugyanakkor Közép-Európa és benne hazánk jelentősége is.
Azt látjuk, hogy sorra dőlnek meg a sokáig szilárdnak hitt paradigmának, és régóta biztosnak hitt megoldások és megközelítések válnak használhatatlanná.
Mint arra már több hazai és külföldi elemző is rámutatott, a magyar miniszterelnök pedig egyike azon kevés államférfinak a nyugati világban, aki felismerte: a korábbi történelmi helyzetekre, válságokra felírt receptek, követendő tanácsok kevéssé bizonyulnak hasznosnak és hatásosnak.
Orbán Viktor látja azt is, hogy időközben megváltoztak maguk a nemzetközi szereplők is, például Amerika és Nyugat-Európa egy része már jó ideje megkezdte saját hagyományos civilizációjának a felszámolását, úgymond önmaga lelki, történelmi és társadalmi alapjai ellen visel hadat, a wokeness és cancel culture (a saját történelmi emlékezet eltörlésének) meghirdetésével, a múltja megtagadására tett módszeres kísérletekkel.
Érdekes fejlemény ugyanakkor, hogy több mint 75 év után a hajdanán fél Európa által rettegett katonai hatalom, Németország – éppen egy baloldali kormány irányítása alatt – fegyverkezési programot hirdet - mondta ifj. Lomnici Zoltán.
A most Ukrajnában háborúzó, a jelcini érához képest alapvetően más Oroszország pedig nem kevesebbre tart igényt, mint hogy harminc évvel a Szovjetunió bukása után átrendezze Európa biztonsági térképét.
Ráadásul ott van egy másik fontos nemzetközi szereplő, az utóbbi húsz évben különösen megerősödött Kína; ma sokan attól is tartanak, hogy mindaz, ami Ukrajnában zajlik, idővel a tajvani kérdés megközelítését is érintheti.
Ilyen globális körülmények között látta meg Orbán Viktor a Nyugat válságát, és a személetbeli változtatások szükségességét; ő lett Európában az a bátor politikus, hogy ma Európa, a nyugati közösség keleti fele lehet az, amely megmentheti a nyugati kultúra maradékát. Ez pedig a kormányzás gyakorlatában is komoly változtatásokat szükségelt, és ennek megfelelően kellett újrahangolni a külpolitikai célokat is - mondta a Századvég elemzője.
Ahogyan egy politológus találóan megfogalmazta: Orbán Viktor nem engedi, hogy a mereven működő, bürokratikus tevékenység „felzabálja" a kormányzást, ugyanis tudatában van annak, hogy „intellektuális szuverenitásra" van szükség a politikai mozgástér kihasználásához, ehhez pedig kell egy nagyon világos iránytű: a nemzeti szuverenitás.
Orbán Viktor szerint a mai háborús helyzetben stratégiai nyugalomra van szükség, és óva inti kormányát, ellenzékét és mindenkit az átgondolatlan lépésektől. Ennek gyakorlati példája most, hogy Magyarország nem bocsát senki más rendelkezésére hadi eszközöket és katonát, mert nincs is olyan fegyver, amelyet nélkülözhetnénk, és nincs az a háborúzó fél, aki jó néven venné, hogy vele szemben hazánk részéről rendelkezésre bocsátott – vagy magyar állami területen átengedett – harcászati eszközöket vetnének be.
Ifj. Lomnici Zoltán úgy látja, Orbán Viktor azt is felismerte az elmúlt hetekben, hogy most nem okosabbnak, lényeglátóbbnak kell mutatkozni Európánál és többi szövetségesünknél, hanem az egységet kell felmutatni a gyorsan szükséges közös cselekvéseknél.
Ma hazánk csakis szövetségeseink között képes biztosítani az ország védelmét, és hozzájárulni Európa biztonságának megőrzéséhez.
Mindeközben az ellenzéki baloldal radikálisabbnál radikálisabb, a köznyugalmat is felkavarni képes nyilatkozatokkal operál, és amit jelenleg ők akarnak – katonák és fegyverek küldését hazánkból Ukrajnába –, az kormányon megvalósulva nagyon könnyen belesodorhatná Magyarországot a háborús katonai konfliktusba - tette hozzá. Ahogyan Kossuth Lajos, Magyarország egykori kormányzóelnöke megfogalmazta:
Nem képzelhetni átkosabb, undokabb bűnt, mint játszani a polgárok vérével s egy nemzet nyugalmával.
A Századvég jogi szakértője szerint joggal bízhatunk abban, hogy az elmúlt tizenkét év kormányzásának tapasztalatai, a válságmenedzselés kialakult rutinja, az orbáni helyzetfelismerést és szándékmegvalósítást megelőző, azt mindig is jellemző alapos megfigyelés, megítélés és a célszerű cselekvéseknek az a tulajdonsága, amely a miniszterelnököt jellemzi: azaz Orbán Viktornak az a bámulatos képessége, hogy közép- és hosszú távon is józan, okosnak és bölcsnek bizonyuló döntéseket tud hozni, a továbbiakban is megmarad.
Ez a képesség az elmúlt évtizedek, közte négy plusz tizenkét év kormányzati tudásán és politikusi – államférfiúi – tapasztalatán alapszik. Ez utóbbi az, amit a józan többségnek is fel kell ismernie ahhoz, hogy az április 3-ai választáson bölcs döntést hozva, a polgári, konzervatív erők kormányon tartsa és ezáltal hazánk biztonságának megőrzését (annak sokkal jobb esélyét) a továbbiakban is biztosítsa.
Magyarország, hazánk és a nemzet érdeke, hogy kimaradjunk a háborúból, a felek pedig minél hamarabb megállapodjanak, és legyen béke, semmiképpen sem szabad belesodródnunk ebbe a konfliktusba - zárta szavait az elemző.