A németek és a lengyelek nagy bajban, Magyarországon mindenkinek lesz elég gáz

Kardoskúti földgáztároló

Európában nem lesz elég gáz az iparnak és a lakosságnak, így több országban választani kell majd. Magyarország éppen ezt akarja elkerülni – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban az európai energiahelyzetről. A politológus szerint Európa komoly bajban van: a németeket energiaszegénység fenyegeti, a lengyelek pedig a világ másik végéről kénytelenek szenet importálni iszonyú drágán. Kiszelly szerint Magyarország jó úton van, a kormány intézkedései segítségével sikerül elkerülni azt, amitől már több európai ország is szenved.

Magyarország energiaellátása legalább 76 hideg téli napig biztosított mind a gáz, mind az áram esetében, és a hazai gáztározókban 3,8 milliárd köbméternyi gáz van – ezt jelentette be Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi Kormányinfón. Miért fontos, hogy más országokhoz képest jó a tározóink feltöltöttségi szintje?

A mennyiség a fontos, hiszen az a szám a mérvadó, hogy a betárolt gáz, mennyi napra elegendő. Nekünk azért fontos az, amit a miniszter mondott, mert

76 téli napra a teljes ellátást tudják biztosítani, és így tudjuk azt, hány napra elegendő a készletünk.

Az oroszok nehéz helyzetbe hozták a németeket azzal, hogy három napig újabb teljes leállás volt az éves karbantartás miatt, azután ugye várták a turbinát a javítás után, de nálunk folyamatosan töltődnek a tározók. Ez azt jelenti, és ez a legfontosabb, hogy

így az iparnak és a lakosságnak is jut elég gáz, ha ez így folytatódik, ráadásul a déli gázvezetéken folyamatosan érkezik a gáz.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint a németek komoly küzdelem előtt állnak Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ezzel szemben a mostani kilátások szerint a németeknél és a cseheknél is vagy az iparnak, vagy a lakosságnak jut télen gáz. Ezen a ponton lehet megérteni igazán a helyzetet, hiszen

Európában nem lesz elég gáz az iparnak és a lakosságnak, így több országban választani kell majd. Magyarország éppen ezt akarja elkerülni.

Európában kérdés, hogy leáll-e az ipar, vagy a zimankós téli napokon kinek jut majd elég gáz.

A kormány továbbra is fenntartja, hogy az 1729 köbmétert valamennyi háztartásnak rezsicsökkentett áron kell megkapnia. A kormány ezért állapította meg 63 645 megajoule-ban a fűtőértéket. Mi lehet a változtatás oka?

A számlázás nálunk régóta fűtőértéken történik, nem köbméterben – ez egy finomítás most, ráadásul többfajta gáz létezik, más-más fűtőértékkel. Van az egységes, a 34 megajoule-os európai szabvány, de van ennél gyengébb gáz is. A legjobbnak az orosz gáz, utána a magyar, majd a nyugati számít.

Akinek a szolgáltatója gyengébb fűtőértékű gázt szolgáltat, több köbmétert kell elégetni ugyanazért a fűtőértékért. Ez a finomhangolás most ezeknek a fogyasztóknak segít, hogy ne járjanak rosszul.

A rejtett áremeléssel a német kereskedők a költségeiket akarják csökkenteni Forrás: Shutterstock/ Joni Hanebutt

A háború és a szankciók következtében jelentősen emelkedtek az energiaárak Európában, ezért a rezsicsökkentett árakat a kormány az átlagfogyasztás erejéig tudja biztosítani minden háztartás számára. Mi a helyzet Európa más országaiban?

Angliában Boris Johnson bukásához az is hozzájárult, hogy

a britek harmada kerülhet energiaszegénységbe, a válság ott már 2-3 hónappal korábban kezdődött.

Németországban a gázilleték az, amivel tovább terhelik a lakosságot, egy plusz teher jön októbertől, ami azt jelenti, hogy a már több ezer euróval magasabb gázszámlára háztartásonként egy több száz eurós gázilleték is rakódik.

A gázilletékkel a gázkereskedő cégek áremelkedésből fakadó veszteségét terítik szét a gázfogyasztók között. Nem elég, hogy megemelik a gáz árát, de még a gázszolgáltatók veszteségét is ráterhelik a lakosságra.

A cégeket akarják ezzel tehermentesíteni. A németeknél az aszály miatt komoly gondot okoz a folyami szénszállítás is, ami a szénerőműveknél elengedhetetlen lenne.

Lengyelországban augusztus 1-jétől nem lehet orosz szenet importálni, és ezért most Dél-Afrikából, Indonéziából és Ausztráliából importálnak szenet.

A németeknél az aszály miatt komoly gondot okoz a folyami szénszállítás is, ami a szénerőműveknél elengedhetetlen lenne Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Henning Kaiser

Négymillió lengyel háztartásban használnak szenet is, mert ott a vegyes tüzelésű kályha inkább szénnel működik, mint fával. A lengyeleknél így iszonyúan megdrágult a szén, a kormány egy egyszeri (3,000 zlotyi) kompenzációval próbálja csökkenteni a többletköltségeket, de így is a világ másik végéről kell szenet szerezniük.

A Der Tagesspiegel szerint egyre több gyártó folyamodik ahhoz, hogy a termékeit kisebb csomagolásban küldik az áruházak polcaira, miközben a korábbi méretekhez tartozó árakat megtartják, de hasonlóan járnak el a szupermarketek a saját márkás termékeikkel. Mi lehet a rejtett áremelés célja?

A magyarok ezt már ismerhetik, hiszen a visegrádi országok ezt már nehezményezték korábban, ugyanis amíg az Európai Unió más országaiban egy kóla 2 literes, addig nálunk csak 1,75 liter; egy 10 dekás szalámi nálunk 9 dkg.

Az említett esetben ugyanolyan áron adnak egy terméket, mert csak így tudják a költségeiket csökkenteni.

Van olyan példa is, hogy a bevásárlóközpontokat hamarabb zárják be, mert így a rövidített nyitvatartással lehet spórolni a költségeken. Ezen felül a home office és home schooling is ilyen, mert akkor az adott munkavállalónak kell fizetnie a fűtési és egyéb költségeket, nem a munkáltatónak.

Németországban komoly változás jöhet az emberek életében Forrás: frantic00 / Shutterstock

Németországban vannak, akik már így is túl keveset keresnek ahhoz, hogy félretegyenek. A takarékpénztárak becslései szerint ez a helyzet nemsokára sokkal rosszabb lesz: a németek több mint felének a teljes jövedelmét megélhetési kiadásokra kell majd költenie. Mit okozhat ez a helyzet a jövőben?

A németek nem ehhez szoktak, mert az élelmiszer- és rezsiköltségek a fizetésük negyedét, maximum harmadát tették ki, sok helyen pedig már eléri a fizetés több mint felét is.

A nagyvárosi lakbér, az élelmiszer, a rezsiár a németek nagy részének megterhelőbb, a fizetésük 40-60 százalékát megélhetési kiadásokra költik, és ők ezt nagyon nem szokták meg.

Nekik ebben az a tragédia, hogy

ez az életstratégiájukat érinti, ugyanis, ha ez a helyzet tartós marad, akkor az a jövőjüket is befolyásolja, és a megnövekedett megélhetési költségek az egyéb fogyasztás rovására fog menni.

A szabadon elkölthető pénzzel csökkenni fog az életszínvonal, mert

amit korábban megengedhettek maguknak, azt a jövőben korlátozottabban vagy egyáltalán nem engedhetik majd meg. Ilyen a szórakozás, a megtakarítás vagy az utazás.

Németországban kb. 40-50 éve volt utoljára két számjegyű infláció, tehát ezt az előző generációk ismerték, de az utóbbi évtizedekben ez nem volt jellemző. A „lecsúszás" veszélye is fennáll, amihez a németek szintén nem voltak hozzászokva, mert mindig csak jobb és jobb volt a helyzetük. Az alsó és a középső középosztály most a tartósan magas energiaárak miatt aggódik, mert végleg le akarnak válni az orosz energiáról. A németeknek az is nagy probléma lesz, hogy megkezdték a gazdasági leválást Kínáról, így nem elég, hogy az orosz energiáról leválnak, hanem a kínai gazdaságról is le akarnak válni.

A német politikusok már készítik fel a gazdaságot és a lakosságot arra, hogy az olcsó orosz energiára épülő exportorientált német gazdasági és jóléti modelltől el kell búcsúzniuk.