A baloldal már csak a médiában létezik, az emberekhez semmi közük

A baloldali pártok többsége médiapártként létezik, azaz megjelennek a hírekben és egyes műsorokban, de nem járnak az emberek közé, így nem is tudják, hogy mit is szeretnének a magyarok – mondta el az Origónak adott interjúban Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője. Rotyis szerint a mai ellenzéket már a kormánykritikus választók sem veszik komolyan. Hozzátette: ha valóban érdekelné az ellenzéket a pedagógusok sorsa, akkor inkább azért kellene küzdeniük, hogy Brüsszel minél hamarabb elkezdje folyósítani a Magyarországnak járó pénzügyi forrásokat. Az elemző beszélt még a Jobbikról, az Amerikából kapott kampánypénzekről és arról is, mi várhat a baloldali pártokra, ha nem változtatnak.

A múlt heti baloldali tüntetésen Nagy Zsolt színész szinte érthetetlenül üvöltözött a színpadon, és sokan úgy gondolták, részeg. Ha ez nem lett volna elég, alig néhányan lézengtek a pedagógusokért szervezett tüntetésen. Mit üzen ez a baloldal jelenlegi állapotáról?

Már 2010 óta a baloldali politikusok és a hozzájuk köthető civil, valamint szakmainak tűnő szervezetek is

aktívan használják az oktatás ügyét politikai célokra. A korábbi tüntetések közül néhány még képes volt jelentősebb tömeget megmozgatni, mostanra ezen tüntetési forma is kezd elfáradni.

Ennek két fő oka van. Egyrészt

a baloldali pártok többsége médiapártként létezik, azaz megjelennek a hírekben és egyes műsorokban, de nem járnak az emberek közé, így nem is tudják, hogy mit is szeretnének a magyarok.

Márki-Zay Péter is fárad, kifulladtak a baloldali tüntetések Fotó: Polyák Attila - Origo

Hiányoznak az aktivisták, az alapszervezetek, nincs meg a helyi beágyazottság, így pedig mozgósítani sem lehet. Máskülönben

a mai ellenzéket már a kormánykritikus választók sem veszik komolyan.

Az áprilisi országgyűlési választások óta egyre kevesebben vannak azok, akik elhiszik, hogy a jelenlegi baloldali elit képes lehet arra, hogy képviselje az emberek érdekeit, illetve képes legyen vezetni egy várost, vagy akár egy országot.

Az említett tüntetés tele volt politikusokkal, Karácsony Gergelytől Kunhalmi Ágnesen és Fekete-Győr Andráson át Márki-Zay Péterig. Mindegyikőjük megpróbált magyarázkodni, hogyan lett a rendezvény egy politikustüntetés. Mit remélnek a baloldalon egy-egy ilyen megmozdulástól?

Mára a baloldali elit teljesen kiüresedett, sokszorosan levitézlett politikusok próbálnak még megélni a politikából.

Nem tesznek mást, mint megvárják míg Brüsszel, a baloldali média, vagy civilnek tűnő szervezetek megkreálnak egy ügyet, és amint az első tüntető megjelenik az utcán, a baloldal rárepül az eseményre. Abban a reményben vonulnak ki az utcára, hogy jelenlétükkel a saját kis törpepártjuk támogatottságát néhány ezer fővel meg tudják dobni.

Ha valóban érdekelné az ellenzéket a pedagógusok sorsa, akkor inkább azért kellene küzdeniük, hogy Brüsszel minél hamarabb elkezdje folyósítani a Magyarországnak járó pénzügyi forrásokat.

Karácsony Gergely is elment a tüntetésre, hátha ezzel több támogatót szerez Fotó: Polyák Attila - Origo

Amennyiben Brüsszel és a baloldal felhagyna a kifizetések blokkolásával, akkor lehetőség nyílna arra, hogy a pedagógusok bére drasztikusan növekedjen az elkövetkezendő években.

Lemondás miatt időközi helyi önkormányzati választást tartottak Budapest III. kerületében múlt vasárnap. A 2. EVK-ban választottak egyéni választókerületi képviselőt, ahol nagy fölénnyel nyert a FIDESZ-KDNP jelöltje, Csikósné Mányi Júlia. Az időközi választásokon szinte sorra a fideszes jelölt nyer. Mi ennek az oka?

A mostanihoz hasonló nehéz időkben a szavazók jóval kritikusabbak a mindenkori kormánypártokkal szemben, sőt jellemzően egy időközi választás az ellenzéki jelöltnek kedvez. Ennek ellenére azt látjuk, hogy nemcsak vidéken, hanem Budapesten is a kormánypárti jelöltek sorra nyerik vissza a székeket. Emögött a tendencia mögött két ok fedezhető fel. Egyrészt

a kormánykritikus szavazók teljesen kiábrándultak a baloldalból és már a saját jelöltjeikre sem hajlandóak szavazni.

A magyar emberek bíznak a kormánypártokban Forrás: MTI/Fischer Zoltán

Másrészt

az Orbán-kormány a háború ellenére képes volt megőrizni cselekvőképességét, és sorra hozza azokat az intézkedéseket, amelyek megvédhetik a magyarokat a háborútól, illetve a szankciók negatív hatásaitól.

Egy cselekvőképes, határozott kormányzatot pedig a szavazók is szívesebben támogatnak.

Márki-Zay Péter és Jakab Péter nyilvánosan szidta egymást nemrégiben, ráadásul Márki-Zay Péter elszólta magát az Amerikából kapott kampánypénzekkel kapcsolatban. Hogyan hatnak ezek a konfliktusok a baloldali pártok megítélésére?

Világosan látszik, hogy a baloldali eliten belül senki nem akarja a valódi felelősséget vállalni a választási vereségért, csupán azzal vannak elfoglalva, hogy jól fizető állásukat valahogy megtartsák. Eközben a kormánykritikus szavazók csalódottan és egyre türelmetlenebbül várják a magyarázatot az április kudarcért.

A választások előtt a baloldal elhitette a saját táborával, hogy a teljes összefogás és az előválasztás a tökéletes ellenszer a jobboldallal szemben. Végül se győzelem, se felelős nem született a baloldalon, hanem a nagy összefogás helyét a nyílt vádaskodás, fenyegetőzés és a puccs vette át.

Így akik még nem ábrándultak ki a baloldalból, azok most zavarodottan nézhetik végig, hogy a nagy összefogás hirdetői most éppen egymás torkának esnek.

Potocskáné Kőrösi Anita és Jakab Péter volt kabinetfőnöke, Molnár Enikő egy miskolci utcafórumon esett egymásnak. Jakab új pártot alapított. Milyen állapotban van most a Jobbik, és mi lehet majd Jakab Péter új pártjával?

A Jobbikból gyakorlatilag mára nem maradt semmi, se ideológiája, se tagsága, se jövője nincs már a pártnak.

A párt- és frakciótámogatás miatt még vannak néhányan, akik érdekeltek a Jobbik életben tartásában, viszont valódi politikai súlya már nincs. A Jobbik nélkül is rengeteg párt van a baloldalon, a jobbközép térfelet a Fidesz-KDNP foglalta be, a szélsőjobboldali pozíciót pedig a Mi Hazánk Mozgalom vette birtokába, így a Jobbik két szék között a pad alá zuhant. Jakab Péter látszólag puhára esett, hisz van mögötte egy mozgalom, amely minden további nélkül párttá válhat. Sőt ezen közösségen belül biztos lehet abban, hogy nem fogják megpuccsolni. Ugyanakkor a tényleges esélyei a tartós politikai létre társadalmi támogatottság hiányában minimálisak, ebben a ciklusban az országgyűlési mandátumának köszönhetően még meg tud élni a politikából, viszont

ha nem karolja fel Gyurcsány Ferenc, akkor 2026 után Jakab Péternek vissza kell térnie a civil életbe.

Gyurcsány Ferencről készült egy videó, amelyen láthatóan sokat simogatja az embereket, és Bohár Dániel riporter kérdéseire sem igen tudott válaszolni. Mire készülhet Gyurcsány Ferenc, és hogyan értékelhető a bukott miniszterelnök viselkedése?

Gyurcsány Ferenc hivatalosan kormányzásra készül, ami egy ellenzéki párt esetén nem egy meglepő dolog, de ez a kérdés csak 2026-ban lesz aktuális.

Valójában Gyurcsány Ferenc célja, hogy megtisztítsa a baloldalt a rengeteg apró, illetve törpepárttól.

Tisztában van vele, hogy a többi ellenzéki párt csak a médiában létezik, és az ellenzéki szavazók magukra vannak hagyva. Ezt kívánja kihasználni ezekkel az összejövetelekkel, közösséget és helyi aktivista hálózatot kíván létrehozni, melyre a jövőbeli választások során támaszkodhat. Gyurcsány Ferenc akciója nem légből kapott, tisztában van vele, hogy nem elég a médiában szerepelni, az emberek között is ott kell lenni.

Viszont a választók, beleértve az ellenzéki szavazók egy jelentős részét, nem akarják, hogy a bukott miniszterelnök újra kormányzati pozícióba kerüljön.