Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Mi nem tartunk jó ötletnek semmit, ami eszkalációhoz vezet, ami adott esetben Európa középső vagy nyugati fele bevonódásának veszélyével jár a konfliktusba" – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági-és külügyminiszter, miután Magyarország nem szavazta meg az EU ukrán kiképző misszióját. Majd hozzátette, mindig egyesével fogják eldönteni, hogy átengedik-e az ország területén a misszióhoz kapcsolódó esetleges szállítmányokat vagy csapatmozgásokat.
A miniszter sérelmezte, hogy a „béke" szó rajta kívül egyik résztvevő felszólalásában sem hangzott el, az ülés hangulatát pedig „meglehetősen harciasnak" nevezte. „Az elmúlt időszak eszkalációja egyre inkább felerősíti annak az igényét, hogy minél többen végre a békéről beszéljenek, és az eszkalációs megközelítés helyett végre a béke megközelítése uralkodjon el" – vélekedett.
Hangsúlyozta:
Szomszédos államként Magyarország álláspontja, hogy minél előbb tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, ehhez pedig fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat, azok nélkül ugyanis a diplomáciai rendezésnek még a reménye is elveszik.
„Nekünk első számú kötelességünk és feladatunk, hogy biztosítsuk Magyarország, a magyar emberek biztonságát, és el tudjuk kerülni a bevonódást a háborúba" – szögezte le.
Világos, hogy Joseph Borrell, az unió külügyi főképviselője egyre jobban be akarja vonni a háborúba az EU-t. Ráadásul külföldi kiképző missziót javasolt az ukránoknak, ami azt jelzi, hosszú háborúra készül. A német Die Welt kommentárjában felteszi a kérdést: háborús fél lesz az EU? A döntés szerint az EU-ban 15 ezer ukrán katonát képeznek ki. A Die Welt emlékeztet a Bundestag jogi szakértőinek márciusi állásfoglalására, amely szerint: „Ha a fegyverszállítás mellett a konfliktusban résztvevő fél eligazítása vagy a fegyverek használatával kapcsolatos kiképzés is kérdés lenne, akkor elhagynánk a nem hadviselés biztonságos területét".
Vagyis ezzel az EU beléphet a háborúba.
Korábban Orbán Viktor kormányfő és több más vezető kormánypolitikus is kifejtette a véleményét arról, Magyarország miért áll a béke pártján.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: hiba, hogy miközben ő a háború előtt békemisszión járt az orosz elnöknél, a nyugati oldalon senki nem érezte úgy, hogy tárgyalni kell. A kormányfő azt mondta: ha februárban még Angela Merkel lett volna a német kancellár, akkor az orosz–ukrán háború nem tör ki.
Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy a magyar kormány azt gondolja a háborúról, amit az unió is mond. Vagyis, hogy ez egy agresszió, hiszen Oroszország megsértette a nemzetközi jogot.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: az ukrajnai konfliktus kapcsán elsősorban a magyar érdekeket kell nézni.
Magyarország nem akar abba a helyzetbe kerülni, hogy a lépéseit ne a saját érdekéből vezesse le. Tehát én nem vagyok hajlandó úgy segíteni az ukránokat, hogy közben tönkreteszem Magyarországot. Én nem vagyok hajlandó úgy segíteni az ukránokat, hogy közben magyarok halnak meg
– rögzítette álláspontját a magyar kormányfő. A háború befejezéséről Orbán Viktor azt mondta: a tűzszünetnek nem Oroszország és Ukrajna között kell létrejönni, hanem Oroszország és az Egyesült Államok között. „Aki azt gondolja, hogy ezt a háborút orosz–ukrán tárgyalás zárja le, az nem ezen a világon él. A hatalmi realitások mások. Az amerikaiakkal kell tárgyalni" – fejtette ki.
Múlt pénteki rádióinterjújában pedig kifejtette: többször felvetik, hogy „mi egy szabadságharcos nemzet vagyunk", és fel szokták hozni, hogy „egy ilyen harcos, szabadságharcos nép most miért a béke oldalán van".Magyarországnak nem kell elmagyarázni, hogy milyen a „szovjet hadsereghez köthető brutalitás", és milyen lehet harcolni az oroszok ellen, mert „mi tudjuk, hogy mi a brutalitás és mi a háború".
De 1956-ban „nem azért harcoltunk, mert azt gondoltuk, hogy le fogjuk győzni a Szovjetuniót", hanem
azért vállaltunk egy forradalmat és egy szabadságharcot, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet, meg a béketárgyalást
– magyarázta. Hozzátette: az volt a cél, hogy egy béketárgyaláson az oroszok a nyugatiakkal megegyezzenek, hogy „úgy, mint Ausztria, mi is semlegesek legyünk".
Magyarország többek között azért is áll a béke pártján, mert a magyarok döntő többsége szerint az Egyesült Államok és Kína az egyértelmű nyertesei, az összes többi szereplő – élén az Európai Unióval és hazánkkal – pedig vesztese a brüsszeli szankciós politikának és a szankciók gazdasági hatásainak. Továbbá a megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy végül egyik fél sem jöhet ki győztesen a fegyveres konfliktusból – derül ki a Századvég szeptemberi kutatásából.
A magyarok döntő többsége úgy véli, hogy az Egyesült Államok (71 százalék) és Kína (68 százalék) inkább nyertese, mintsem vesztese a szóban forgó fegyveres konfliktus gazdasági következményeinek és a szankcióknak. Ezzel szemben a válaszadók több mint négyötöde az Európai Uniót (81 százalék) és Magyarországot (87 százalék) inkább az orosz–ukrán konfliktus és a szankciós politika kárvallottjának tartja. Érdekesség, hogy a megkérdezettek ennél érezhetően kisebb arányban tekintik Oroszországot a szankciók vesztesének (52 százalék), holott a brüsszeli büntetőintézkedések ezen ország ellen irányultak.
Időközben kiderült, hogy a németek 57 százaléka szerint az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók többet ártanak saját országuknak, mint Putyinénak – derül ki a Forsa német közvélemény-kutató cég legújabb felméréséből, amelyet az RTL felkérésére készítettek. További 18 százalékuk gondolja, hogy a szankciók egyformán ártanak Berlinnek és Moszkvának, és
csupán a lakosság 21 százaléka érzi úgy, hogy Oroszország szenvedi el a szankciós intézkedések következményeit.
Emellett azonban a német polgárok 63 százaléka tartaná fenn változatlan formában az oroszokkal szembeni szankciós intézkedéseket, és harminc százalék az, aki enyhítené vagy eltörölné azokat. A szankciókkal szemben a legnagyobb számban az egykori NDK területén élők, valamint az AfD szavazói foglaltak állást.
