2022 többek között arról marad emlékezetes, hogy soha nem látott választási vereséget szenvedett a baloldal áprilisban, majd pedig a rendszerváltás óta nem látott botrány tört ki a baloldal törvénytelen külföldi támogatása miatt. Az utóbbi ügyben minden bizonnyal december végéig nem lesz végleges eredmény, de érdemes összefoglalni, hogy mi történt eddig.
Augusztus végén maga Márki-Zay Péter, bukott baloldali kormányfőjelölt árulta el, hogy az Action for Democracy nevű szervezettől még a nyáron is érkezett több százmillió forint a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz, amiből a kampány utolsó számláit fizették ki. A kijelentésből nagyon hamar komoly botrány lett, mivel elsőként az derült ki, hogy 1,8 milliárd forintnyi dollárt kapott a baloldal, majd pedig a nemzetbiztonsági vizsgálatot követően összesen 3 milliárd forintnyi támogatásra derült fény. Azt továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan kik állhattak a dollármilliók mögött, de egy közvetítő szervezet azonosítható.
Karácsony Gergely főpolgármester a botrány kirobbanását követően bejelentette, hogy az év végén távozik a főtanácsadója, Korányi Dávid. A New Yorkban luxuskörülmények között élő, egykor a szocialisták jelöltjeként európai parlamenti választáson is induló Korányi vastagon benne van a „dollárbaloldal" külföldi finanszírozásában.
Nevéhez köthető ugyanis az Action for Democracy nevű amerikai szervezet, amely ismeretlen adományozóktól 3 milliárd forintot juttatott Márki-Zay Péter mozgalmán keresztül a baloldal 2022-es választási kampányába.
Korányiék honlapja korábban Karácsony választási szervezetét, a 99 Mozgalmat is támogatottjai közé sorolta, de később mégis levette az internetes oldaláról az átláthatatlan finanszírozású egyesület nevét.
De nézzük, ki is ez a Korányi Dávid, és hogyan vált a baloldal fontos külföldi kijáróemberévé! Egészen furcsa megfogalmazással élt Karácsony Gergely, amikor Korányi Dávid főtanácsadói feladatkörét mutatta be a nyilvánosságnak a 2019. őszi fővárosi hatalomátvételekor. A főpolgármester ugyanis azt mondta, hogy az Egyesült Államokból visszatérő Korányi „átveszi a város diplomáciai irányítását".
Korányi 1999-ben a balliberális GKI gazdaságkutató elemzőjeként kezdte a pályafutását, 2002 és 2004 között az MSZP parlamenti frakciója mellett volt gyakornok gazdasági, külügyi és európai integrációs területeken. Az Európai Parlamentben is dolgozott, Tabajdi Csaba szocialista képviselő mellett. Közben 2000 és 2004 között a szocialisták egyik ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal külügyi bizottságának aktív tagja, a Szabó Ervin Szakmai Kollégium külügyi kabinetjének vezetője volt. Az MSZP Balegyenes Munkacsoportjának, majd a Magyar Progresszív Társaság Platformjának alapítója, továbbá elnökségi tagja is lett 2007-től. Közgazdászként és a nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen 2006-ban.
Korányi később Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója, majd kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkára lett. A 2009-es európai parlamenti választásokon a 16. helyen szerepelt a szocialisták listáján.
A 2010-es kormányváltás után főnökéhez, Bajnai Gordonhoz hasonlóan a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen folytatta, a SAIS Transzatlanti Kapcsolatok Központjának kutatója volt. Később az Atlanti Tanácsnál az eurázsiai energetikai program igazgatójaként, és az ENSZ-nél is dolgozott. Érdekes a mai uniós energetikai szankciók fényében, hogy 2011 februárjában a Vasárnapi Hírekben Korányi még arról írt, hogy
félreértés ne essék: nem lehet cél, hogy az orosz gázforrásokat teljesen kiváltsuk! Ennek se realitása, se gazdasági, se politikai haszna nem lenne.
A globális balliberális hálózatban betöltött kulcsszerepét az is jelzi, hogy tagja Soros György egyik legjelentősebb nemzetközi háttérszervezetének, az ECFR-nek (Külkapcsolatok Európai Tanácsa).
Korányi hazai politikai pályafutását Bajnai Gordon közelében folytatta a 2010-es választási bukás utáni években is, így a volt baloldali miniszterelnök által szervezett, a 2018-as választási kudarc után végleg megszűnt „Együtt – A Korszakváltók Pártja" egyik alapítója volt, a Haza és Haladás Egyesület részéről. Bajnaiék alapítványát egyébként szintén Soros György egyik érdekeltsége finanszírozta, és a továbbiakban is láthatjuk:
Korányi rendre olyan munkahelyeken köt ki, ahová megérkezik a spekuláns pénze.
A támogatások az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól érkeztek. A szervezet közvetlenül a választások előtt jött létre egyetlen céllal, mégpedig a magyar választások befolyásolására. A nemzetbiztonsági bizottság elé került papírokból kiderült: a megalakulása után egy héttel már össze is szedett több mint egymilliárd forintot, majd el is utalta azt a magyarországi baloldalnak.
A guruló dollárokból nemcsak Márki-Zay mozgalmához jutott, hanem ahhoz a Bajnai Gordonhoz köthető DatAdathoz is, amely illegálisan, lopott adatokkal dolgozott a választási eredmény befolyásolásán. Megdöbbentő, hogy egymilliárd forintot kapott az Ezalényeg nevű szélsőbaloldali gyűlöletkeltő oldal is - részben rajtuk keresztül támogatták a DatAdatot. A bukott miniszterelnök-jelölt mozgalma a támogatásból SMS-kampányokat, Facebook-hirdetéseket és óriásplakátokat is vásárolt. De ebből a pénzből jutott a dollárbaloldal kampányközpontjára, valamint a DatAdathoz kapcsolódó üzletek megkötésére.
Természetesen a baloldali gigabotrány napvilágra kerülését követően a külföldről finanszírozott dollármédia belefogott a baloldal mosdatásába. Az egyik baloldali propagandalap, Varga Zoltán vörösbáró lapja, a 24.hu a következő hazugságokat szedte össze az ellenzéki pártokat mosdatva:
Márki-Zay azonban gyorsan megcáfolta a baloldali pártokat. Azt mondta a 24.hu-nak, hogy a végső összeg számára is „kellemes meglepetés" volt (ráadásul a meglepetése még kellemesebb kellett, hogy legyen, hiszen ő csak 1,8 milliárdot vallott be, de kiderült, 3 milliárdról volt szó). Az interjúban hangsúlyozta, hogy a költéseket a hat párttal egyeztették.
Márki-Zay Péter ezt mondta:
én az országot jártam, a költéseket nem én intéztem és nem is én hagytam jóvá, hanem az a kampánymenedzsment, amely a napi döntéseket hozta, minden nap a hat párttal egyeztetve.
Mindebből kiderült az, hogy a hazugságaik ellenére mind a hat párt részletesen tudott az illegális pénzről, továbbá közösen költötték el az Egyesült Államokból érkező összegeket.
Korányit nem meglepő módon a volt indexesek új blogja, a Telex kezdte el mosdatni. Korányi "természetesen" áldozatnak próbálja magát beállítani, miközben egy szót sem ejtett arról, hogy a több százmillió forintért cserébe mit kértek a "mikroadományozók". Márki-Zay és Korányi is azt állította, hogy mikroadományokból tevődött össze ez a hatalmas összeg, de mint ahogy a vizsgálatokból jól megállapítható, ezek a tranzakciók közel sem nevezhetőek mikroadományoknak.
Amennyiben kétséget kizáróan megállapítható, hogy a baloldal külföldről származó pénzösszegeket használt fel a választási kampányban és azt követően, úgy az emiatt bekövetkező jelentős politikai hitelvesztés mellett az elkövetők jogi felelősségre vonása is szükséges, hogy soha többé ne fordulhasson még egyszer ilyen elő – nyilatkozta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak.
Az eset rávilágít arra is, hogy a magyar baloldal a hatalom megszerzése érdekében néhány milliárd forintért cserébe bármikor hajlandó feladni Magyarország önállóságát. A hatalomért és a pénzért cserében teljesen kiszolgálták volna hazánkat az idegen érdekeknek.
A magyar dollárbaloldal után bemutatjuk a nemzetközi baloldal botrányát is, lapozzon!