Dömötör Csaba: Kevesebb drága szankciót, több beleszólást az embereknek

A brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultáció üzenete egyértelmű: kevesebb drága szankciót és több beleszólást az embereknek - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Dömötör Csaba az interjúban a Reuters napokban közzétett hírére utalva hozzátette, hogy Brüsszelben már a nukleáris energiára kiterjedő, tizedik szankciós csomagra is javaslatot akarnak tenni, ami "csontig hatoló következményekkel járna" a nukleáris energiát nagy arányban használó országokban, így Magyarországon.

A konzultáció eredménye szerint a válaszolók 97 százaléka hallani sem akar nukleáris energiára, gázra vonatkozó szankciókról, de az olajszankcióknak sincsen támogatottsága.

Azt mondta, a szankciók ellenére nem lett vége a háborúnak, az európai gazdasági kárhalmok viszont egyre nagyobbak. A konzultáció eredményétől azt várják, hogy Brüsszelben is meghallják, és végre lesz irányváltás.

Európa egészében romlanak a gazdasági kilátások, világszerte az európai gazdasági térségben a legnagyobb a lassulás.

Az OECD számításai szerint az Egyesült Királyságban, Csehországban és Németországban is csökkenhet a gazdaság.

Az európai uniós gazdasági növekedés egésze is alig lehet valamivel nulla felett, amiért a fő felelős az energiahelyzet, mögötte a szankciókkal. A tagországok energiaszámlája megugrott, ellátási bizonytalanság van, az Európai Bizottság elnöke is azzal számol, hogy 30 milliárd köbméteres gázhiány lehet 2023-ban Európában.

Ahogy egyre nyilvánvalóbbak a tévutas politika következményei, annál inkább lesz óriási igény az állampolgárok részéről az irányváltásra

- jegyezte meg.

A szankciós felár miatt 7-ről 17 milliárd euróra nő Magyarország energiaszámlája, csak a rezsitámogatással idén 2600 milliárd forintot kell a kormánynak elkülönítenie.

Dömötör Csaba Forrás: Földházi Árpád

„Minden nehézség ellenére bővülnek a családtámogatások, megállapodás született a minimálbérről, és a nyugdíjak is emelkednek, ami érvényes a februárban érkező 13. havi nyugdíjra is” - mondta Dömötör Csaba.

Kitért arra, hogy ha az infláció nagyobb lenne a nyugdíjak növekedésénél, idős honfitársaink nyugdíj-kiegészítéssel is számolhatnak.

Januárban folytatódik az orvosi béremelési program, júliusban az ápolók fizetése nő, és a pedagógusok is számolhatnak tízszázalékos emeléssel.

Szavai szerint ha az uniós pénzek megjönnek, akkor idén 21 százalékos, a következő két évben összesen 75 százalékos emelkedés lehet.

Dömötör Csaba eredménynek tartja, hogy 2022-ben az infláció ellenére is több mint négy százalékkal nőttek a reálbérek.

Az inflációt az év végére tíz százalék alá kell szorítani

- fűzte hozzá.

A felsőoktatást érintő uniós forrásmegvonásra vonatkozó felvétésre az államtitkár azt mondta: „a magyar fejlesztési programokról, uniós források felhasználásáról megállapodás született, papírunk van arról, hogy ezek a programok jók”. Azokat a kéréseket, amelyeket az Európai Bizottság megfogalmazott, a kormány elfogadta, az országgyűlés ősszel 17 módosítást fogadott el. Most újabb feltételekkel állnak elő úgy, hogy az oktatás szabályozásában az EU-nak nincs is jogköre.

Azt is elmondta, hogy a magyar diákok számára idén és a jövőben is elérhető lesz az Erasmus program, ha a brüsszeli tárgyalások nem vezetnek eredményre, a kormány biztosítja a szükséges összeget, a magyar diákokat nem érheti hátrány.