A napokban Gelencsér Ferenc pártelnök Soros blogjának, a 444.hu-nak azt mondta, hogy februártól jelentősen visszavesznek a parlamenti munkából. A szavazásokon nyomnak gombot, vagyis teljesítik a házszabályi minimumfeltételeket, a frakcióvezető is megszólal majd időnként, de ezen felül nem ülnek be „statisztálni az egypárti hatalomgyakorláshoz." A hírek szerint
a parlamenti munka helyett ezúttal is a magyar érdekek elleni kampányra készülnek, a Debrecenben épülő akkumulátorgyár-beruházást akarják megfúrni.
Tehát a Momentum kevesebb mint egy évvel azután, hogy bejutott a parlamentbe, már nem tekinti fontosnak a választók képviseletét a törvényhozásban. Mindez persze nem meglepő, ha visszatekintünk a párt nem túl hosszú, hatéves történetére. Kezdetben Gyurcsány Ferencet a hazai közéletben nem kívánatos személynek nevezték, majd néhány év alatt belesimultak a DK-vezér által irányított baloldalba, és közös listán, közös képviselőjelöltekkel indulva szereztek parlamenti mandátumot 2022 áprilisában. Gyorsan egyértelművé vált, hogy nem egy harmadik utas politikai erő bukkant fel a színtéren, csupán a globális baloldali hálózat egyik újabb leágazása, amellyel kísérletet tettek a választási vereségeket halmozó baloldal társadalmi bázisának szélesítésére.
A Nolimpia elnevezésű kampányhadjáratukkal már világossá tették, hogy nem a magyar érdekek az elsődlegesek számukra. Nem titok, sőt a Momentum büszke is arra, hogy kiváló kapcsolatokat ápol a francia liberálisokkal, konkrétan Emmanuel Macron köztársasági elnök pártjával, az En Marche-sal. Miután a 2024-es olimpiára Párizs is pályázott, majd többek között Budapest visszalépésének köszönhetően elnyerte a rendezés jogát, nem túlzás azt állítani, hogy a Momentum már az indulásakor Magyarország ellen és külföldi érdekek szerint működött. Az Európai Parlamentben a Renew Europe – korábban ALDE – nevű liberális pártcsalád frakciójában ülnek a képviselőik, és évek óta tudatos politikai stratégia mentén támadják Magyarországot.
Érdemes sorra venni, hogy milyen politikai teljesítményt nyújtott eddig a hazai liberálisok új generációja a parlamentben és azon kívül. A Momentum első elnökének nevéhez számos mosolyt fakasztó, gyakran kínos elszólás, illetve alapvető ismeretek hiányáról árulkodó nyilatkozat fűződik, amelyekkel teljesen lerombolta a politikusi hitelességét. A politikai „éleslátását" bizonyítva 2018 márciusában a Fidelitas kecskeméti szabadtéri kiállításán a Momentum elnöke lila festékszóró spray-vel azt pingálta a plakátra, hogy nincs különbség a szocialisták és a Fidesz között. MSZP = Fidesz.
Fekete-Győr András a sajtószabadságot is sajátosan értelmezi, hiszen a Facebook-oldalán 2021 márciusában a következőkről beszélt: „azt gondolom egyébként, s ebben én radikálisabb vagyok, mint a többség, hogy azokat a propagandistákat, és itt most propagandistákról beszélek, aki ott van a TV2-nél, aki ott van az Origóban, akik szándékosan rossz hírét keltik másoknak, szándékosan hamis és valótlan tényt állítanak, akkor én őket időre eltiltanám a foglalkozásuktól, én eltiltanám a hivatásuk gyakorlásától."
Még 2017 őszén egy videóinterjúban kérdezték Fekete-Győr Andrást a párt programjának egyik sarkalatos eleméről, vagyis arról, hogy mit jelent pontosan a kisméretű atomerőmű, amiket Paks2 helyett hoznának létre. Az elnök erre azt felelte: ilyen például egy napelem-kollekció a ház tetején. A riporter nem akart hinni a fülének és visszakérdezett, jelezve, hogy a napelem az nem atomerőmű, de
Fekete-Győr nem hátrált, ragaszkodott az álláspontjához, szerinte a napelemparkot szokták atomerőműnek is nevezni.
Az egyszerű technikai eszközökkel sincs jó barátságban a Momentum volt elnöke, hiszen egy YouTube-csatornán arról beszélt, hogy elektromos rollerét a zuhany alatt tisztította le, ami ettől nem meglepő módon tönkrement. Beszélgetőpartnere ezután csak annyit kérdezett tőle:
És rád bízzuk az országot?
A kínos szerepléseinek csúcspontját jelentette a Partizánnak adott interjú 2021 áprilisában, ahol már a riporternek is kínos volt, hogy tucatnyi kérdésre képtelen volt választ adni a Momentum elnöke.
A pártelnöki poszton később Fekete-Győrt váltó Donáth Anna még 2020 márciusában a koronavírus-járvány hazai megjelenésekor tett botrányos kijelentést. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában azon sajnálkozott, hogy az első fertőzöttek Magyarországon irániak voltak és nem magyarok, vagy legalább olasz diákok. Szerinte ugyanis ez Orbán Viktornak jó, nekik pedig nyilván nem.
Talán ennél is döbbenetesebb volt a Momentum EP-képviselőjének, Cseh Katalinnak egy régebbi, 2015-ös szereplése. Az akkor még csak ellenzéki aktivistaként felbukkanó Cseh Katalin szülész-nőgyógyászként volt a vendége a balliberális tüntetések állandó résztvevőjének, Papp Réka Kingának a Klubrádióban, és az abortuszhelyzetről beszélgettek.
Papp a műtéti abortuszt egy botmixerhez hasonlította, amin a szülész-nőgyógyász végzettségű Cseh jót nevetett, majd azt ígérte, hogy elterjeszti ezt a megnevezést a „kis köreiben."
Gelencsér Ferenc, a Donáth Annát váltó új pártelnök és frakcióvezető azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy szerényen államférfinek nevezte magát a közösségi oldalán, majd egy televíziós műsorban már úgy magyarázkodott, hogy ez csak elírás volt. Majd a műsor olyan párbeszéddel zárult, amellyel korábbi elődjét, Fekete-Győr Andrást is alulmúlta.
A műsorvezető kérdésére, hogy miként készülnek az őszi parlamenti ülésszakra, Gelencsér Ferenc annyit tudott mondani: „Ööö...nagyon várjuk."
A felkészületlenség mintha alapkövetelmény lenne a Momentumban, hiszen a párt budapesti főpolgármester-helyettese, Kerpel-Fronius Gábor az ATV-ben a Lánchíd felújítása kapcsán annyit tudott mondani:
Ez a folyamat, hogy ezt megcsináljuk, az folyamatban van.
Tavaly nyáron még a DK-s Vágó István is kiosztott egy momentumos politikust a Facebook-posztjában. A magát kvízmesternek neveztető bukott tévés szokásos fontoskodásával elmagyarázta Bedő Dávid parlamenti képviselőnek, hogy Nauri nevű ország nincs, „márpedig a lila politikus egy tévéadásban ezt mondta." Majd leírja, hogy a nauri egy törzsi nyelv Beludzsisztánban (Irán és Afganisztán területén), és amire Bedő gondolhatott, az Nauru.
Hajnal Miklós parlamenti képviselő jó ideig közgazdásznak nevezte magát, holott nincs ilyen felsőfokú végzettsége. „Én magam is közgazdász vagyok, szóval tudnék itt a számokkal bűvészkedni"– így próbált érvelni a Hír TV egyik műsorában 2017 januárjában, a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdaedzővel, Kemény Dénessel folytatott tévévitájában. De nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor hamis látszatot keltettek a végzettségéről. Az ATV „A nap híre Simon Andrással" című műsorában 2021 februárjában is közgazdászként mutatták be a Momentum elnökségi tagját. Később a sajtóban megjelent leleplező írások hatására és a Fidelitas felszólítására korrigált Hajnal, és egy nyilatkozatában elnézést kért, „ha bárkit ezzel megbántott."