Részletes megbeszélés zajlott Orbán Viktor miniszterelnök és Pintér Sándor belügyminiszter között, miután a kormányfő a tegnap reggeli rádióinterjúban kijelentette: az óbudai általános iskolában történtek kapcsán világos válaszokat szeretne kapni arra, hogy
hol vannak azok az állami emberek, akiknek az a dolguk, hogy vigyázzanak a gyermekeinkre.
A kormányfő szerint vannak az óbudai pedagógiai asszisztens ügyéhez hasonló kínos és fájdalmas esetek, de nem lehet őket a szőnyeg alá söpörni, mert akkor a számuk nőni fog.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) ma délutánra rendkívüli Kormányinfót hirdetett, ahol értesüléseink szerint a gyermekvédelmi törvényre vonatkozóan is bejelentéseket tesznek.
A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté tájékoztatása szerint a kormány dolgozik a referendum szigorításán, a javaslat pedig számos területet érinteni fog. A továbbiakról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter fog beszámolni. Az oktatás helyzetét tavasszal a parlament is tárgyalni fogja, amelynek része a teljesítményarányos bérezés és a pedagógusminősítési rendszer korrekciója.
A kormány célja az, hogy a fiatal tanárok is jobb fizetést tudjanak hazavinni, ne csak az életkor, hanem az értékelés is számítson a bérezésnél.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint az óbudai Krúdy általános iskolában történtek miatt egy összetett, sok jogszabályt és az élet számos területét érintő, átfogó jogalkotási folyamatra kerülhet sor, amely a hazai gyermekvédelem rendszerének és szabályainak szigorítása mellett a tankerületeket, valamint a tanári szerepkör betöltésének feltételeit is érintheti. A Századvég jogi szakértője szerint
ahhoz, hogy a nemrégiben nyilvánosságot látott esethez hasonló ügyek megítélése könnyebb legyen, a szexuális visszaélés és a hatalmi, befolyási viszonyok részletesebb definiálására, szexuális visszaélés megvalósulása esetén pedig súlyosabb büntetésre lehet számítani.
A szigorítások – folytatta – a tanári szerepkör betöltésének feltételeit is érinthetik, így akár szóba jöhet a Nemzeti Pedagógus Karba való belépés szabályainak szigorítása, a pedagógusok rendszeres értékelésének szigorítása, vagy különös esetekben a tanárok időnkénti, pszichológus általi vizsgálatát is bevezethetik. Véleménye szerint nem kizárt az sem, hogy a kormány azon munkálkodik, hogy
a sokszor máshova fordulni nem tudó diákoknak egy anonim bejelentő rendszert állít fel, ezzel is lehetőséget biztosítva azoknak, akik egyedül magányosnak, vagy kilátástalannak ítélik meg saját helyzetüket.
Továbbá az az elgondolás is támogatandó lehet, hogy az intézményvezetők a pedagógusok munkájának értékelése során kikérhetik a diákok véleményét, akár szintén az anonimitás védelme alatt – részletezte az alkotmányjogász.
Az Alapjogokért Központ jogi elemzője a Mandinernek nyilatkozva szintén a jogszabályok szigorításának feltételezett lépéseiről beszélt.
Szikra Levente kiemelte:
a szigorítás egyik lehetséges iránya az életkori határok megemelése 14-ről 16 évre, ami kibővítené a törvény által védett fiatalkorúak körét.
Az elkövetők irányából közelítve a különleges elkövetői kör meghatározása lehet a megoldás, a gyermekek védelme érdekében pedig az lenne a legjobb, ha minden olyan foglalkozást gyakorló személy, aki 18 év alattiakkal bármilyen hatalmi vagy befolyási viszonyban van, ebbe a különleges elkövetői körbe tartozna.
Számukra tehát tilos lenne 18 év alattiakkal szexuális kapcsolatot létesíteni.
Az elemző szerint ez a megoldás tehát annyiban lenne más a most hatályos rendelkezésekhez képest, hogy nemcsak a felnőtt befolyása alá tartozó kiskorúakat védené, hanem az ilyen felnőttektől mindegyiküket, továbbá kivenné a hatalmi viszonnyal való visszaélést mint feltételt – mutatott rá.