Orbán Viktor évértékelői: miről beszélt az elmúlt 23 évben?

Orbán Viktor évértékelő beszéde 2022, Várkert Bazár
Vágólapra másolva!
Orbán Viktor 1999-ben, tehát 24 éve honosította meg Magyarországon az évértékelő, országértékelő beszéd műfaját, ilyet előtte senki nem tartott hazánkban. Most bemutatjuk, mik voltak a kormányfő legfontosabb üzenetei az elmúlt évtizedekben.   
Vágólapra másolva!

Három gyerek, három szoba, négy kerék

1999-ben, amikor először értékelte az ország ügyeit a kormányfő, elsősorban a polgári kormány előtt álló feladatokról adott tájékoztatást. A miniszterelnök már akkor a munkahelyteremtést, valamint a gyermeket is nevelő dolgozók támogatását állította a politikája középpontjába.

Ezzel összhangban a millennium évében a kormányfő a

polgári ideáját hirdette meg. A kormányfő akkor egyenleget vont, hol tart hazánk tíz esztendővel a rendszerváltozás után, mit teljesített eddig a kormány, és mit terveznek a 2000-es évre.

Orbán Viktor évértékelői alapvetően határozták meg a magyar politika elmúlt évtizedeit Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A rákövetkező értékelőjében Orbán Viktor a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte a millennium évét, a beszédében ismét hangsúlyos szerepet kapott a gazdaság, a családpolitika, az egészségügy, valamint az oktatás.

Az első Orbán-kormány utolsó, 2002-es évének értékelésében a miniszterelnök már azt rögzíthette, hogy

hazánk „pályára állt".

A következő ciklus végéig egyebek mellett teljes foglalkoztatottságot, az átlagkeresetek megduplázását és a szociálpolitikai kedvezmények jelentős növelését ígérte, ám a szocialista-szabad demokrata koalíció győzelmével ez a szándék meghiúsult.

2003 – Országértékelés ellenzékiként

Orbán Viktor először 2003-ban értékelte az évet ellenzékből. Úgy vélte: az új, baloldali kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre. Kritizálta a Medgyessy-kabinetet az iraki katonai szerepvállalás miatt is, hiszen mint mondta: a magyar emberek elsöprő többsége békét akar, de bírálatot fogalmazott meg azért is, mert szerinte a kormány rossz feltételeket harcolt ki az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon. Hazánk EU-tagságával kapcsolatban úgy vélekedett: a sok ellenérv mellett a belépés mellett szóló érvek valamivel többet nyomnak a latba. A Fidesz jövőjéről azt mondta:

2004 – „Rendezni végre közös dolgainkat″

Az évértékelőt 2004-ben a felújítás alatt álló Vigadó helyett az ELTE kongresszusi központjában tartották meg. Orbán Viktor beszédének középpontjában a baloldali kormány gazdaságpolitikájának kritikája állt. 2003 a magyar családok zsugorodásának, összetöpörödésének éve volt, az országban pedig bizonytalanság és szorongás uralkodik - mondta. Mindez azért, mert

A beszéd hangsúlyos eleme volt a szövetségkötés, a kompromisszumok mentén való együtt haladás üzenete is: „Pártállásra, irányzatra való tekintet nélkül mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a csatlakozásnak mindenki nyertese lehessen. Ez az a közös talpalatnyi hely, amely elegendő ahhoz, hogy szövetséget kössünk egymással."

2005 – Ismét kisebbek lettünk

2005-ben megint új helyszínen, a Körcsarnokban hangzott el Orbán Viktor évértékelője, amely új formát is kapott, ez alkalommal ugyanis nem pulpitusról, hanem egy minden oldalán székekkel körülvett színpadról szólt hallgatóságához. A beszédet országértékelő beszélgetések előzték meg, Orbán Viktor pedig az ezeken felmerült kérdésekre válaszolt.

A 2004-es esztendőről - Gyurcsány Ferenc kormányzásának kezdetéről - úgy vélekedett, az a nagyotmondás és a ráfizetés éve volt, az ország pedig elveszítette hitét, erejét és önbecsülését.

A 2006-os választások egyik legnagyobb tétje az lesz, hogy marad-e egy spekulációbarát kormány, vagy jön egy munkabarát kabinet – fogalmazott Orbán Viktor, aki ekkor jelentette be: a Fidesz

nemzeti konzultációt

kezdeményez a választópolgárokkal, és

már ekkor beszélt a rezsicsökkentés szükségességéről.

2006 – Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

A nyolcadik évértékelőnek a budapesti SYMA csarnok adott otthont. Az országgyűlési választás évében Orbán Viktor arról beszélt: 2005 a beletörődés esztendeje volt, az új kormány feladata pedig az lesz, hogy újjáélessze a magyar szolidaritást. A Fidesz elnöke szembeállította saját, építkező kormányzásukat az MSZP-SZDSZ rombolásával, kiemelve, hogy a baloldali luxuskormány csupán saját köreinek teremt kiváltságokat. – Ez a kormány ennyit tud. Ígérget, vagy legfeljebb a Fideszt kergeti.

Magyarország többre képes

- nyomatékosította Orbán Viktor, majd úgy fogalmazott: 2006-ban a szolidaritás, és a közönyös, kíméletlen vadkapitalizmus, illetve a múlt és a 21. század között kell majd választani. Beszéde végén először búcsúzott a közönségtől a

felkiáltással.

2007 – Egy az ország, egy a zászló

A Millenárison elhangzott évértékelő alapvetően a 2006 őszén nyilvánosságra került őszödi beszéd köré épült. Ekkor hirdette meg Orbán Viktor az

jelszót, és használta először a Gyurcsány-kormánnyal szemben létrejött „új többség" kifejezést. Beszédében egy erős Magyarországért küzdő, minden magyar embert képviselő polgári oldal képét vázolta fel, és közölte: az új többség, amely ragaszkodik a demokráciához, nem akar kiváltságosokat, nem akar pártvezetőkből és szélhámosokból verbuválódott új arisztokráciát.

Az országot három dúsgazdag milliárdos vitte csődbe, ahhoz pedig, hogy visszajuthassunk oda, ahol 2002-ben voltunk, legalább 12, de inkább 16 év jó kormányzás szükséges.

2008 – A jövő igennel kezdődött

Az ismét a SYMA csarnokban tartott évértékelő fő témája a Fidesz kezdeményezésére 2008. március 9-ére kiírt,

a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazás volt.

„A jövő igennel kezdődik" szlogennel meghirdetett eseményen Orbán Viktor arról beszélt: az igenek győzelme egy új korszak nyitánya lesz.

– jelentette ki, majd arra kérte hallgatóságát, ne mondjanak le arról az eszményről, hogy a szabadság mindig többre képes, mint a diktatúra. Orbán Viktornak ismét igaza lett, miután a kormány elbukta a népszavazást, az SZDSZ kilépett a kormánykoalícióból, ezzel végleg elindult a megsemmisülés útján.

2009 – Gyurcsány csődkormánya és a reménytelenség emberei

– hirdette meg a jelszót a Fidesz elnöke 2009-es országértékelő beszédében, amelyet a budai Millenárison mondott el. Hosszan beszélt a világgazdasági válságról, megjegyezve:

Hozzátette: hazánkba eddig nem a megújulás, hanem csak a válság hatásai gyűrűztek be.

- közölte Orbán Viktor, aki elmondta: nálunk éppen a Gyurcsány vezette csődkormány, és a hozzá tartozó elit, a „reménytelenség emberei" állnak a változások útjában.

– jelentette ki Orbán Viktor, aki ezen az úton rendkívül fontos állomásnak nevezte a 2009-es európai parlamenti választást (amit aztán a Fidesz óriási fölénnyel megnyert).

Orbán Viktor évértékelője, 2009. március 6., Millenáris Park Forrás: MTI/Kovács Attila

2010 – Felkészülve a kormányzásra

Két hónappal az országgyűlési választások előtt tartotta meg tizenkettedik évértékelőjét Orbán Viktor a Millenárison. Bejelentette, ő és pártja készen áll az erős, felelős és cselekvő kormányzásra. A legfontosabb nemzeti ügyeknek a gazdaság talpra állítását, az egészségügy rendbetételét, a közbiztonság megerősítését, valamint a szociális biztonság helyreállítását nevezte, és tíz év alatt egymillió új munkahely megteremtését vállalta. A Fidesz vezetője figyelmeztetett:

Minden szélsőséget el kell utasítani, hiszen ezek hajtóanyaga a gyűlölet, és mindig a szélsőségek sodorták bajba Magyarországot.

Kifejtette: az egyik szélsőséget az ekkor hatalmon lévők - a baloldal - jelentik, akik a törvények fölé helyezték magukat, ezért el kell őket számoltatni. Ugyanakkor hozzátette: „Magyarországon a jövő kormányzásának kell következnie, nem valamiféle bosszúkormányzásnak."

2011 – Magyarország megújul

Orbán Viktor Millenárison elmondott, immáron ismét kormányfői évértékelésében ismertette „ötéves tervét". E szerint 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás esztendeje, amikor átszervezik és új alkotmányos alapokra helyezik Magyarországot, 2012 az elrugaszkodás éve, amikor hazánk visszanyeri egyensúlyi helyzetét, 2013-ban, az emelkedés évében láthatóvá válik, hogy megindultunk felfelé, 2014 pedig a gyarapodásé lesz, amikor az emberek kézzel fogható bizonyítékot kapnak arra, hogy volt értelme az erőfeszítéseknek.

Beszédében kulcskérdésnek nevezte az alkotmányt, szerinte olyan új alaptörvényre van szükség, amely a magyar szellem megnyilatkozása, élesen elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, lezárja a múltat, valamint szilárd, végleges alapot teremt hazánknak, ezzel biztonságba helyezi a jövőt.

Kitért arra is: ahhoz, hogy Magyarország legyűrje az államadósságot, mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell.

2012 – Új alapokon áll az ország

Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket! – kezdte tizennegyedik országértékelő beszédét a miniszterelnök a Millenárison. Orbán Viktor köszönetet mondott azoknak, akik kiálltak Magyarországért a január 21-i első békemeneten. A kormány intézkedéseit ért európai uniós kritikákat „méltánytalan pergőtűznek" nevezte, és közölte:

Kifejtette, a korábbi baloldali kormányok tevékenysége következtében három fő baja volt az országnak: az adósságcsapda, a munka elveszett becsülete, valamint a tartalékok hiánya, a napról napra élés. Beszélt a válságkezelésről, a középosztály megerősítéséről, a devizahitel-probléma orvoslásáról, az adórendszer átalakításáról, a közmunkaprogramról, a szakképzési rendszer megújításáról, a felsőoktatás átszervezéséről, és előrevetítette a rezsicsökkentést is.

2013 – Magyarország jobban teljesít

– mondta Orbán Viktor évértékelő beszédében, amelynek ismét a Millenáris biztosított helyszínt. Állítását többek közt az államadósság csökkentésével, a fizetések és a nyugdíjak emelkedésével, a kiharcolt uniós források gyarapodó mértékével, a családtámogatások kiszélesítésével, a bővülő közmunkaprogrammal, az egészségügyi fejlesztésekkel, a növekvő születésszámmal, illetve 3500 új rendőr szolgálatba állásával támasztotta alá.

- hangoztatta a kormányfő.

Orbán Viktor miniszterelnök tizenötödik évértékelőjére érkezik a budapesti Millenáris Teátrumba 2013. február 22-én Forrás: MTI/Kovács Tamás

2014 – Értékelés a kampány jegyében

Három egyszerű kérdésre kereste a választ a kormányfő 2014-es évértékelő beszédében a Millenárison: hová jutottunk, hová juthatunk, és mit kell tenni mindehhez. – Magyarország egy nagy, felívelő korszak küszöbén áll, ezért az április 6-i parlamenti választáson újra meg kell mutatni, hogy erősek és egységesek vagyunk – közölte, majd elmondta:

Néhány éve senki nem gondolta volna, hogy Magyarország képes lesz hazaküldeni az IMF-et, a saját lábára állni és az uniós átlagot meghaladó növekedést elérni.

– Meg kell védeni mindazt, amit eddig elértünk. Ne engedjük, hogy újra elvegyék, amiért a magyar emberek kínkeservesen megdolgoztak. Ne hagyjuk, hogy elvegyék a rezsicsökkentést, a gyermekek után járó adókedvezményt, a bérek növekedését, a gyed extrát, az édesanyák támogatását, az időskor biztonságát – határozta meg a közelgő választás tétjét Orbán Viktor, aki zárásul így bíztatta közönségét: „Fújjátok meg a kürtöket, és nyergeljetek, mert holnap reggel indulunk!"

2015 – Kiállás a keményen dolgozó emberek mellett

Orbán Viktor ez évben tartotta először évértékelőjét a felújított Várkert Bazárban. Hitet tett a polgári Magyarország eszménye mellett, kijelentve: „Mi egy kereszténydemokrata alapokon álló néppárti közösség vagyunk, amelynek eszménye, vezércsillaga a polgári Magyarország". Beszédének hangsúlyos eleme volt a keményen dolgozó emberek melletti kiállás, valamint a bankok elszámoltatásának végigvitele, és a rezsicsökkentés megvédése a „körmönfont brüsszeli szándékoktól". A kontinens jövőjét befolyásoló, megélénkülő migrációs nyomással kapcsolatban megállapította:

„Európa olyan kérdésekkel szembesül, amelyekre már lehetetlen a liberális multikulturalizmus keretében választ adni."

A Fidesz elnöke szót ejtett az elveszített veszprémi időközi választásról is, arra bíztatva övéit, hogy ne üljenek a babérjaikon, hanem fogják meg a munka végét, mert ha nem, visszatérhetnek a szocialisták. Amint fogalmazott: polgári demokráciákban nincs végleges győzelem, a bizalomért és elismerésért minden nap meg kell küzdeni.

2016 – Határozott nem a migrációra

- mondta Orbán Viktor a 2016-os évértékelő beszédében, amelyben határozottan szólt a migráció nem kívánatos voltáról. Szerinte a magyar kormánynak ezért a különvéleményéért cenzúrával, zsarolással és fenyegetéssel kell szembenéznie. A miniszterelnök példaként azt említette, hogy a magyar igazságügyi miniszter könyvét begyűjtötték a belga könyvesboltokból, illetve az uniós államok vezetői pénzügyi megtorlást ígérnek Magyarországnak, ha nem vállalja a kvóta szerinti menekültbefogadást.

Orbán Viktor 2016-ban azt mondta: Mi nem fogunk bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát importálni Forrás: Origo

2017 – Küzdelem Brüsszellel

A kormányfő a Brüsszellel szembeni nemzeti önrendelkezés megvédésén alapuló új nemzeti politika szükségességét hangsúlyozta, s elutasította, hogy külföldről nemzetközi szervezeteken keresztül „nagy testű ragadozók" befolyásolják a magyar politikát. A küzdelmet öt pontban foglalta össze, amelynek része a rezsicsökkentés, az önálló adópolitika és a munkahelyteremtő támogatások nemzeti támogatásának megőrzése is. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy

Európában az unionisták és szuverenisták, a nemzetek és a globalisták között zajlik a küzdelem.

A migrációval kapcsolatban azt hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy a menekültkérelmének elbírálásáig őrizetben kell tartani a migránsokat. Kiemelte azt is, hogy a demográfia frontján még nincs áttörés, ezért a kabinet támogat mindenkit, aki gyermeket vállal.

2018 – Meg kell őrizni a keresztény értékeket

A miniszterelnök 2018-as beszédében hangsúlyozta: a nyugat-európai országok bevándorláspárti politikája megnyitotta az utat a keresztény kultúra hanyatlása és az iszlám térnyerése előtt, ugyanakkor szilárdnak ítélte a V4-országokat, és üdvözölte Ausztria és Bajorország hazafias irányba mozdulását. Hangsúlyozta:

A migráció kapcsán az ENSZ-ről mint új vitatérről beszélt a kormányfő, ahol minden eszközzel meg kell változtatni a migrációt támogató határozati javaslatot, még akkor is, ha

Soros György milliárdokat költ bevándorlással kapcsolatos céljai elfogadtatására.

A kormányfő többek között kiemelte a gazdaság eredményeit, azt, hogy 10 év alatt egymillió munkahely létrehozását vállalták, és már 736 ezernél tartanak.

2019 – Átfogó családtámogatási program

Hétpontos családvédelmi akciótervet jelentett be a miniszterelnök a 21. évértékelő beszédében. Az intézkedéscsomag keretében kibővítették a csok kedvezményes hitelét, emellett minden első házasságát kötő 40 év alatti nő számára lehetővé tették 10 millió forint összegű kedvezményes kölcsön felvételét, amelynek a fennmaradó részét elengedik a harmadik gyerek születése után.

A legalább négy gyermeket szülő és nevelő nők életük végéig mentesültek a személyi jövedelemadó fizetése alól.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyarok a nemzeti konzultációban igent mondtak arra, hogy a bevándorlás helyett a családok támogatásával kezeljék a demográfiai problémákat, s az intézkedéscsomag is ennek a szellemében készült. A kormányfő a magyarországi szegénység felszámolását is célul tűzte ki, s bejelentett egy 700 milliárd forintos fejlesztést is az egészségügyben, amelynek része volt a budapesti centrumkórházak kialakítása.

2020 - „Lebegj, mint egy pillangó, szúrj, mint egy méh!"

A 100 évvel ezelőtti trianoni katasztrófára és a balliberális kormányok okozta 10 évvel ezelőtti csődből való kilábalására is emlékezett Orbán Viktor 22. évértékelő beszédében. Orbán Viktor megemlékezett a kormányzás tizedik évfordulójáról is.

- idézte. A kormányfő kiemelte, hogy az emberek reménybe, jövőbe vetett hite nem volt alaptalan. A sikerhez viszont elengedhetetlen volt a nemzeti önbecsülés helyreállítása.

Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2020. február 16-án Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Kitért a 2022-es választásra is, amelynek kapcsán Muhammad Ali egykori nehézsúlyú boksz világbajnokot idézte: „Lebegj, mint egy pillangó, szúrj, mint egy méh!". Az ellenzék kapcsán megjegyezte, bárki bárkivel összeáll, avantgárd megoldások vannak, ilyen szereléseket próbálgatnak: alul kisnyilas gatya, felül vörös mez, rajta szivárványszínű kitűző.

2021-ben az évértékelő beszéd a koronavírus-járvány miatt elmaradt.

2022 - Magyarországra nemcsak a vírus, de a baloldal is rátámadt

2022. február 12-én, a választási kampány első napján huszonharmadik évértékelő beszédében a kormányfő a Várkert Bazárban többek között kijelentette,hogy a baloldal semmit sem szavazott meg azokból a törvényekből, amelyek a koronavírus-járvány alatti válságkezelést segítették. Elmondta: a baloldal nem szavazta meg a koronavírus elleni védekezés alapjául szolgáló törvényt, a hitelmoratóriumot, a minimálbéremelést, a családi adóvisszatérítést, a 25 év alattiak adómentességét és az adócsökkentéseket sem.

tette hozzá. Magyarországra nemcsak a vírus, de a baloldal is rátámadt - mondta Orbán Viktor. Több mint egymillióval dolgoznak többen, mint a Gyurcsány-kormány idején, és a 13. havi nyugdíjak is megérkeztek a napokban - fejtette ki.

Orbán Viktor: Magyarok vagyunk, akiknek közös szenvedélye Magyarország Fotó: Koncz Márton - Origo

A kormányfő szólt arról is, hogy el kell kerülni a háborút Oroszország és Ukrajna konfliktusában - jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint a háborút nemcsak a humánum, hanem a magyar érdek miatt is el kell kerülni,

Elmondta, hogy Magyarország a békéért dolgozik, de a kijelölt állami szervek megkezdték a felkészülést. "Háborús végkifejlet esetén is rendelkezünk megfelelő forgatókönyvvel és akciótervvel" - közölte.

Sajnos azóta már lassan egy éve tart a háború. Orbán Viktor szombaton huszonnegyedszer mondja el évet értékelő beszédét az azóta történtek fényében.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!