Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egy háborúban, amikor a hadicélok tekintetében tisztázatlanság van, akkor nagyon könnyű eltévedni. Az orosz-ukrán háború esetében pedig egyik oldalról sem világos, hogy mi a hadicél
- hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A kormányfő szerint ez érvényes Ukrajnára is, aki persze a szabadságát védi, de nem világos, hogy ez mit jelent. Mérnek-e katonai csapást Oroszország területére, meddig akarják visszaszorítani az orosz csapatokat? A Krím-félsziget ostrom alá kerül vagy nem? – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor hangsúlyozta azt is:
magunk számára sem tisztáztuk, hogy meddig van a segítség határa. Így nehéz háborúzni.
A magyarok pontosan ezt mondták, hogy egy év múlva ott leszünk, hogy a háborús helyzet egyre nehezebb lesz és folyamatosan sodródunk a háborúba – jegyezte meg.
A miniszterelnök szerint, ha valaki ismeri a számokat, akkor azokból jól látszik, mennyit költ Oroszország egy évben a fegyverzetének fejlesztésére. Mint mondta, ha az európai NATO-tagállamok katonai kiadását összeadom, az nagyságrendekkel haladja meg az oroszt. Ha ehhez az amerikait is hozzáadjuk, a realitások világossá vállnak. Ma senkinek nincs arra esélye, hogy a NATO-t megtámadva sikert érhessen el.
Ha megtámadnak bennünket, kötelező egymást kisegíteni. Ezért probléma Ukrajna NATO-tagsága
- mondta Orbán Viktor. Leszögezte: A NATO egy védelmi, és nem háborús szövetség. Hozzátette, Ukrajna NATO-tagsága ezért nem észszerű.
A kormányfő a magyar álláspontról úgy fogalmazott: erkölcsileg és politikailag is helyes, ráadásul észszerű. Mint mondta, létezik egy olyan reflex, hogy az emberek egy idő után elkezdenek valamelyik félnek szurkolni, szimpatizálni a háborúban.
Ezt azonban egy politikusnak nem szabad megengedni, különösen ebben a helyzetben, amikor kiderült, ezt a háborút senki nem tudja megnyerni.
Ukrajna mögé olyan erőforrásokat mozgósít a Nyugat, amellyel lehetetlenné válik a legyőzése, ugyanakkor Oroszországot sem lehet legyőzni – állapította meg. Éppen ezért a józan álláspont azt mondja, hogy tűzszünet legyen. Ahhoz viszont, hogy béke legyen, tárgyalni kell. Nagyon messze vannak az álláspontok. A magyar álláspont lényege egy mielőbbi tűzszünet.
A kormányfő megemlítette a tegnapi ENSZ-közgyűlési vitát, ahol elfogadtak egy békepárti szöveget. „Nem vagyunk elszigetelve, a többséghez tartozunk. A világ országainak többsége azt mondja, mint amit mi" – emelte ki a miniszterelnök. Beszélt a kárpátaljai magyar közösségről is. Elmondta, hogy kárpátaljai magyar férfiakat – akik egy része ráadásul magyar állampolgár – soroznak be az ukrán hadseregbe és visznek el a frontra – „Ott meghalnak" – tette hozzá Orbán Viktor.
Ezért „mi vagyunk az egyetlen ország az EU-ban, mely nem orosz és nem ukrán, de emberáldozatot hoz" – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Rendelkezünk azzal a tudással, hogy mi történik a fronton: mi is az áldozatok között vagyunk, és ezt respektálnia kell Brüsszelnek. Több tiszteletet a kárpátaljai magyaroknak Washingtonban és Brüsszelben is – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Ami Svédország és Finnország NATO-csatlakozását illeti, Orbán Viktor először Törökországról beszélt. Azt mondta,
meg kell halljuk a hangjukat, a török álláspontot, ugyanis komoly kifogásaik vannak, főleg ami Svédországot illeti. A svédeknél ugyanis működnek olyan magukat civilnek mondó szervezetek, amelyek Törökország ellen dolgoznak, a török értelmezés szerint terrorista szervezetek, Törökország pedig nem akar ilyen országot látni a NATO-ban.
Erre kérnek garanciákat, amiket eddig nem kaptak meg. Ha nem lesz megoldás a török problémára, a bővítésből semmi sem lesz.
A miniszterelnök a magyar szempontokról is beszélt. Emlékeztetett, hogy Magyarország nem volt NATO-alapító, a kommunizmus összeomlása után felvettek minket, pedig el is utasíthattak volna.
Ez ad egy erkölcsi kötelességet, hogy amennyiben nincs magyar érdeksérelem, mi is támogassuk más országok felvételét.
Elmondta: azt kérte a frakciótól, hogy támogassák a finnek és a svédek NATO-tagságát, ezért a kormány úgy terjeszti be a parlamenthez a javaslatot, hogy a képviselők szavazzák meg.
A képviselőknek vannak azonban fenntartásaik – mondta Orbán Viktor.
Hiszen a csatlakozással a finnek esetében létrejön egy több mint 1000 km hosszú közvetlen határérintkezés háborús területtel. De a geopolitikai megfontolások mellett az is felmerült: váltani kellene néhány szót a finnekkel és a svédekkel, hogy miért is támogassuk őket, ha nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek Magyarországról, a magyar demokráciáról.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a szankciók esetében egyesek komolyan gondolták, amiket mondtak, tehát hogy ezekkel Oroszország meg fog gyengülni. Egy európai szankciós rendszer Magyarországnak rögtön súlyos gondokat okoz - ezt már egy évvel ezelőtt elmondtuk - ismertette a kormányfő. Erre a legjobb példa a kőolaj és a földgáz - tette hozzá. Nekünk jól felfogott nemzeti érdekünk, hogy a szankciós rezsim ne terjedjen ki az energiára - mondta a kormányfő. 4000 milliárd forinttal emelte az energiaárakat csak a szankciós rezsim.
Bőven lett volna mire elkölteni ezt a 4000 milliárd forintot, amit egy rossz brüsszeli döntés miatt kell fizetni.
Amit mi előre láttunk, azt mások is előre látták. Itt jönnek be a képbe a spekulánsok, akik nyertek a szankciókon - mondta a kormányfő. Orbán Viktor felhívta a figyelmet, hogy sokan sok pénzt tettek arra, hogy az energiaárak fel fognak menni.
A spekulánsok halálra keresték magukat, és reméljük, hogy nem volt összejátszás a spekulánsok és a brüsszeli bürokraták között.
20 döntést hozott a magyar infláció ellen a kormány - tette hozzá. Bízik benne, hogy már márciustól csökkenni fog az árak növekedése, és decemberre egy számjegyű lesz az infláció.
Orbán Viktor az elmúlt hetek szexuális botrányairól azt mondta, hogy a magyarok családközpontúak és a gyerekek fontos szerepet töltenek be nálunk. Nekünk, felnőtteknek is az a dolgunk, hogy megvédjük a gyerekeket, a szülőknek van itt egy felelőssége - tette hozzá.
Van teendőm ebben az ügyben, és fel kell tenni a kérdést, hogy hol voltak az iskolai vezetők és az állami vezetők.
A kormányfő nagyon világos választ szeretne kapni a kérdéseire, és nem szeretné, ha szőnyeg alá söpörnék ezeket az ügyeket. A genderideológia nem egy jópofa marháskodás, hanem ez egy veszély, és az államnak kötelessége van, és itt kell lennie a legszigorúbb gyermekvédelmi törvénynek.
