Második világháborús hősi halottat exhumáltak egy elhagyatott budapesti temetőben

Csíkszentmárton, 2019. április 30. Betonkeresztek a magyar katonai temetőben, Úzvölgyében, Magyarország egykori keleti határánál az erdélyi Csíkszentmárton közelében 2019. április 29-én. A Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata román katonasírok parcelláját hozta létre a Székelyföld keleti határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település magyar katonai temetőjében anélkül, hogy engedélyt kért volna a temetőt fenntartó és gondozó Csíkszentmárton önkormányzatától - számolt be április 29-én a Székelyhon.ro portál. Az előkészületek részeként 52 betonkeresztet és egy szintén betonból öntött, nagyméretű ortodox keresztet állítottak a temetőben, ahol május 17-én készülnek felavatni az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét. MTI/Kátai Edit

Második világháborús hősi halottat exhumáltak Pesthidegkúton. Mélion József vélhetően az egyik haditudósító században szolgált.

A HM Hadtörténeti intézet és Múzeum a főváros II. kerületéhez tartozó Pesthidegkút elhagyott temetőjében végzett feltárást tavaly novemberben. A második világháború után megkezdődött a magyarországi németek kitelepítése, a Véka utcai temető ekkor vált elhagyatottá, és felszámolását a helyi önkormányzat már hosszú ideje tervezte.

A temetőben volt egy katonasír, amelyben a fejfa szerint a 46 éves korában hősi halált halt Mélion József tartalékos százados nyugodott.

Az intézet közlése szerint Mélion József neve nem ismeretlen "a magyar hadtörténelem szerelmeseinek", ugyanis - mint írták - egyike azon első világháborús vitézeknek, akiket kiemelkedő bátorságukért és helytállásukért az

Arany Vitézségi Érem elismerésben részesítettek,

bár az intézet megjegyzi, a jelenleg rendelkezésre álló hivatalos források ezt nem támasztják alá.

Mélion József 1918 szeptemberében több napos harcok során tüzérségi felderítőként jeleskedett az olasz fronton.

Mélion Józsefet a halotti anyakönyv szerint lelőtték 1945. március 5-én, éjjel 11 órakor a temetőhöz közeli pesthidegkúti, egykori Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) kórház területén.

Koporsóban, egyenruhában temették el; exhumálásakor a Signum Laudis szalagsávja és egy tiszti csillag is előkerült.

Mélion Józsefről kiderült, hogy budapesti lakos volt, 1919-21-ben az ELTE csendőrtiszti zászlóaljában szolgált, majd újságíró-szerkesztőnek állt, később a Nemzetközi Sajtó Tudósító lapok főszerkesztője lett.

1943 áprilisában Horthy Miklós kormányzó a Magyar Koronás Ezüst Érem hadiszalagon és kardokkal kitüntetést adományozta neki, 1944-ben pedig hadosztályparancsnoki dicséretben részesült.

Civil foglalkozása és a neve alatt publikált hadifotók miatt vélhetően egy a háborút megörökítő, arról híreket továbbító haditudósító században szolgált

- írták.

Hozzátették: a haditudósító központ 1944.december 8-án Budapestről a nyugati országrészre települt át, a felvételeiket megsemmisítették.

Mélion József a fővárosban maradt és megélte az ostromot is, de nem lehet tudni, részt vett-e a védelmi harcokban és az 1945. február 11-én este indult kitörésben.

Mélion Józsefet Budapesten, a Fiumei úti sírkert 52-es parcellájában, a második világháborúban hősi halált halt magyar katonák számára kijelölt parcellarészen fogják újratemetni.